Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-04 / 27. szám

gasztalókat, a1 szenvedő Jobbal, ártalmas vigasztalóknak tartjátok. Bizony, ha e' tárgyban irtok, többet tesztek az Isten országa eljövetelére, 's többet használtok testületeteknek is, mintha arról vetélkedtek, hogy pap, hitszónok., vallásnok,lelkész, lelkipásztor, vagy lélekpásztor 's a1

t. legyen-e a' czimetek. Bizony nagyobb lesz dicsöségtek, és Isten előtt kedvesb dolgot cselekesztek, mint ha esperességre, superintendensségre, vagy még tán fényesb, és még most hozzánk nem illő czímre is vágyódtok; mert nem saját dicsöségteket, hanem egy nagy testület javát munkálódván, nemcsak a'jelen, hanem a'jövő kornak is éltek, és a' mint utódaink előtt áldásban marad emlékezetetek, a' midőn a' mások neveik megrothadnak : ugy rozsdától meg nem emészthető kincsetek is lesz eltéve mennyországban. Zörgessetek, tán megnyittatik; kérjetek, tán megadatik tinektek. Tán az ég, ha a' sok patvarkodók között mindörökké némán nem veszteglünk, a' kövekből is támaszt Ábrahámnak fiakat.—Hogy ha pedig ezt akár félelemből, akár más tisztátalan indokokból nem teszitek, vagy tehetitek: az Istenre, hivataltok szentségére's lelketek íidvességére kérlek titeket,hogy legalább önhaszon, dicsőség,világi kedvesség-vadászásból, több szolgatársaitoknak elárulói "s letapodói ne legyetek! hogy a' Jézust Judásként 30 ezüst pénzért, vagy még ennél csekélyebb árért, még ma is el ne adjátok ! Sőt még arra a' kisebb vétekre se vetemedjetek, hogy a' csúfolódók székébe ülve, 's néhány jövedelmesb egyházakra hivatkozva, kigúnyoljátok azokat, kik sanyarú sorsukon panaszolkodnak, nem azért hogy czifra hintóban nem járhatnak, mit tán magok a' gúnyolódok házi financziájok daczára is cselekesznek, hanem azért, hogy lelki éliségoket és szomjúságukat is, a' szegénység miatt, ki nem elégíthetik. — De ugy tetszik , mintha hallanék mennyei szózatot, melly ezt mondja testületünknek : Te magad vesztetted el magadat, Izrael! mert énbennem segítséged vagyon. Hos. 13:9. Pap István, vámosi lelkipásztor. Igénytelen figyelmeztetés a' hazai hatóságokhoz és emberbarátokhoz a' szegénység ügyében. *) A* szegénység ínségein állandóan vagy esetenként segitni, részint a' különféle hatóságok és elöljáróságok hivatalos, részint az egész emberiség erkölcsi köteleztetése. Valamint a' nép elöljárói leginkább ínség-törlesztés általbizonyíthatják be Isten sáfárinak magokat : ugy általánosan a' könyörület legszebb szikrája az égi szent tüz*) MiDél kevesebb adatott a' prot. lelkésznek, annál több, mit e' hazában tőle követelnek. Hivatala ezer-ágazatu, min -denki igényli szolgálatát és segélyét. De ö tesz és ad, inert ^protestáns pap; 's ha munkásságát és hűségét nem méltányolja más, megjutalmazza azt Isten. — A' czikk irója, ki annyi üdvest javalt és létesített, itt a' szükölködökre figyelmeztet 1

s a1

szenvedő emberiség ügyében szólal fel, igénybe nek bennünk, melly minden embertársban az Isten képét és felebarátunkat tekinteti velünk. Hazánkban nem hiányzanak helyenként a' lelkes hivatalnokok, nem a' könyörülő samaritánok is: a' szegénység nyomora mégis sürü és mostoha években csaknem általános. Mi ennek oka ? Az, hogy hatóságink inkább szokva vannak a* már bekövetkezett és nyomasztó szükség ellen küzdeni, mint megelőzni azt 's e' küzdés rendesen sikeretlen eröködésben lankad el, mert az eszközök hozzá ekkor gyöngék, a'félakarat pedig ezeket is csak félig használja fel. De legfőbb az, hogy egy pár bő esztendő rendszerint feledtet minden jövőrei intézkedést, millyen a' magtárak fölállítása, mellyért éhség idején ugyancsak buzgunk ; minek az következvénye, hogy a' beütött szükség idején mi sincs készen, és kapkodás 's rendkivüliséggel mentegetett erőszakos rendszabások pótolgatják az annak idejében elmulasztott józan kiszámítást és rendszeres munkálatot. — Szokásuk az is hatóságinknak, hogy szeretnek egyedül a' kormány és helytartó-tanács gondoskodására támaszkodni, mellyek sokat tehetnek ugyan 's tartoznak is tenni, de nem mindent és egyedül, mert ehez sem erejök, sem módjok. Rendkívüli szükség idején eltiltható ugyan a'gabnakivitel és élet-pálinkafőzés : de ez ritkán elegendő eszköz ; történhetnek helyenként segedelmezések, segélygyüjtések : de ezek rendszerint csak cseppek az égető szomjusághoz képest és rendesen elkésnek; az erőszakos lépések és tulajdoni jog-sértések pedig telhetően kikerülendök már csak a1

következtetések előzései végett is Szintúgy tévedni szoktunk az általános könyörület dolgaiban is 's csaknem annyit ártunk vele, mint használunk. Vannak, kik a1

szentírás azon intését : „balkezed ne tudja, mit jobbod ad ' ugy magyarázzák, hogy nem kell ügyelnünk helyes vagy helytelen aiamizsnálkodásunkra,nyujtanunk kell mindennek, ki rongyban, sopánkodva és nyomor mimikájával esdekel, ki rivó gyermeket tart elönkbe, lábát felkötözi 's porban fetreng vagy némáskodik; mert Isten csak a jószándékot tekinti 's habár csalódtunk is a' jótéteményzetben a Mindenható följegyzi javunkra az életkönyvébe alamizsnálkodásunkat. Es ez állhat reánk nézve erkölcsileg 's a' kiosztogatott néhány garas sem rongálja meg vagyonunkat. De csak kevés fontolgatás után is át kell látnunk, hogy elféle gyakori helytelen adakozás tetemes ártalmára van a* statusnak, sőt magoknak a1

jótéteményzetteknek is. Egyedül az élemedett öreg és nyomorék szegények, kik munkára tehetetlenek, tarthatnak véve a1

lelkészek részvétét 's gondosságát is: ezért közöljük az e' lapba kevésbbé tartozó czikket, szerző egyenes felszólítására, olly erős hittel, hogy azok, kiknek nevében az elöczikkben nt. Pap 1. úr könyörületért kiált fel, nem felejtik el, mi megíratott Péld. 21: 13. ,,A' ki bedugja fülét a1

szegény kiáltására , ö is kiált, de meg nem hallgattatik." Török.