Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-17 / 3. szám

ügyes és a' kor kivánatinak megfelelő tanítókkal látná el alsóbb iskoláinkat: ugy tartom, megnyug­tatólag feleltem meg mindarra, mit tervem lé­nyegéről a' tisztelt olvasó tudni kívánhat. Mert képezdei terv körül, mindenki agyában fökérdé­sül merül fel : megfelel-e azon képezde czéljá­nak; azaz: jó tanítókká képzi e a' benne készülő ifjakat? Mire ha egyszer igen-1 mondhatunk, csűrje csavarja kicsinyeskedő ellenünk bár merre a' terv egyes kifejezéseit: sem rosz akarat, sem ér­tetlenségből származott elferdítései által az egész­ben czélszerünek bebizonyított tervet czélirány­talanná nem változtatja. Ez okból hajlandó lettem volna feleletemnek jelen czikkét teljesen mellőzni 's beérni azzal, hogy két előbbi czikkemben hü ismertetését adtam azon tervnek, miről E. L. és N. T. uraknak e' lapokban a'mult 1846. novemb. 1-én megjelent közleménye nyomán eligazodni nem lehet. De vannak gyarló emberek , kiknek rágalmait ha szó nélkül hagyjuk, vérszemet kap­nak 5 fontosságot tulajdonítnak olly állításaiknak, mellyekkel pedig semmit sem vetettek a'latba, — 's borostyányukon hiszik nyughatni magokat ott is, hol a' győzelemhez igényt okszerüleg nem ké­pezhetnek. Hogy tehát E. L és N. T. urak is va­lamiképen az illyek sorába ne sülyedjenek, meg­kisértendem feleletemnek jelen III—dik czikkében azon állításaikra felelni meg, mellyek, minthogy épen ellenkezőleg állnak tervemben, rágalomnál tisztességesb nevet nem érdemelhetnek. Azt mondja E. L. ur többek közt, hogy ter­vemben a9 praeparandia kiinduló pontjairól épen nem szólok. — Olly intézetnek, mellynek adako­zásból kell fölépülnie, anyagi kiinduló pontjait a1 jóltevök zsebei teszik ; 's ezekről miért nem szól­hattam tervemben, előszavamban (V. 1.) okada­toltam. A' szellemi kiinduló pontokat a' mi illeti : nyilván mondom, hogy a' képezdei pályát kezdő egyén olly ifjú tartozik lenni, ki nemcsak elemi 's népiskolákat, hanem a' gymnasiumi tanulást is be­végezte (104 és 110 1.1."); továbbá, hogy az illy ifjú, életkoráttekintve, 17,18 éves tartozik lenni (105 I.); hogy nem az iskolai felsöségtöl kény­szeríttetve, hanem saját sorsával számotvetés kö­vetkeztében, önként vállalkozván az iskolatanító­ságra, írassa be nevét a' képzendők közé, az is­kolai év első hetében, 's az illyek képezzék az­tán a' képezdei első éves, vagy legelső osztályt; 's végre hogy a' képzendőknek illy ifjakból ala­kult első osztálya az elméleti neveléstanon kezdje meg képezletését, — ennek végeztével pedig a' .gyakorlati vezérkönyv első darabja szerint azon tanulmányok methodikája 's didaktikájának tanu­lásához fogjon, mellyek az elemiiskolákban szok­tak taníttatni. — Ki van hát e' szavakban mondva mindaz, mi a' képezdei pálya kezdő pontjai kö­rül szellemileg kérdésbe jöhet. Mert meghatároz­tatik az éleikor, hogy tudjuk, minő lelki fejlődést vihet az iQu,a' természettől várhatólag, a'képez­dei pálya kezdésére ;megmondatik, mit kellett lé­gyen eddigelő az iskolában végeznie, tehát minfr iskolai készülettel kezdendi el azon pálját; ki­emeltetik, hogy önként 's nem valamelly az aka­démiai pályával együttjáró kényszerítés követ­keztében kezdi meg, a' bölcsészeti tanulmányok­kal párhuzamosan, a' képezdei tudományokat; 's végre megneveztetik maga a' tárgy, melly a' ké­pezdei pályát megnyitni tartozik,'s meg az, mi ezt követendi. Azt pedig, hogy a'képezdei pálya oc­toberben kezdődjék-e vagy novemberben; vala­mint azt is, hogy a' tanítókat képző tanár minő tárgyról és minő terjedelemben szerkesztett be­széddel nyissa meg a' képzés évét; vagy a' leg­elöl fölveendő elemi neveléstanban minő fejezetek bocsáttassanak előre : mindezeket, mondom, mint az iskolai igazgatóság körülményei 's a' képző tanár belátása, sőt néha nyeglesége által sokképen változható tárgyakat, tervben meghatározni el­vesztett munkának tartom. Ellenben azt, hogy a' képezdei egész 5 éves pályának egyes szakai, p. o. az elemi-, nép-, polgári és gymnasiumi ta­nítóságra képző külön szakok, az elibök mért idő­ben, mi szempontból kiindulva kezdjék 's mi czél felé törekedve folytassák a' képzés munkáját, ter­vemnek 6. 94. 99. 105, 110. 113 és 115-dik lapjain bőven kifejtém. — Ha tehát E. L. úr a' képezde kiinduló pontjait, az eddig mondottakon kívül, másokban helyzi: az üg-y érdekében kérem, szíveskedjék engemfölvilágosítni; mertén egész éltemen keresztül 's bár kitől hálaköszönettel ta­nulom a' jót. De ha meg nem tagadhatja, hogy az egész képezdei pálya kezdete körül az általam említett 4 pont főkép tekintetbe veendő, tehát azok mind megannyi kiinduló pontjait teszik az egész pályának; továbbá, hogy könyvemnek fölidézett 7 külön lapján épen az adatik elő, hogy az 5 éves egész pályának külön szakai mi szempontból (6. 1.), mikor (94. I.) 's minő eszközöket hasz­nálva (99. 105. 110. 113. és 115. 1.1.) indulja­nak ki : ugy szégyenlje magát rágalmaért! Mert vagy el sem olvasta könyvemet, hogy annak ne­vezett lapjain meglássa azt, mit abból hiányzani állít, 's mégis elég szerénytelen arraroszaló ész­revételeket közleni ; vagy elolvasta ugyan 's jól látta abban azon kiinduló pontokat: de számítva arra, hogy e' lapok olvasó közönsége könyvemet nem ismeri 's öt állításában utói nem éri, hanem bizony! bizony! felkiáltásainak vakhittel bókol; föltette magában, hogy ignotos fallit 's meggyő­ződése ellen informál. Mit ha én tennék E. L. úr irányában : milly nevezetet érdemelnék? Más nevezetes rágalmát teszi E. L. urnák az, miszerint én a' képezde feladatát nem teszem ki világosan, hanem annak meghatározásában áll­katlanul ide '8 tova csapongok 's eltévelyedem olly módon, hogy szavaimból végre sem lehet tudni, vájjon mi lesz hát a' tervezett képezde vezér-* iránya.

Next

/
Thumbnails
Contents