Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-17 / 3. szám

E' rágalmát E. L. úr azon építi, hogy tervem külön lapjain a' képezde czéljáról e' következendöket találja : 1) hogy az jól képzett tanítókkal lássa el alsóbb iskoláinkat (VI. 1.) 2); hogy hatáskörében eszközölhető korszerű reformot hozzon be nemzetünk 's közelebb felekezetünk szellemi életébe; 3) hogy ne legyen ennek kizárólag feladata sem az, hogy csupán falusi, sem az, hogy csak városi tanítókat képezzen , hanem egyesítse a' két czélt; 4) hogy ideiglenes és nem holtig maradandó tanítókat képezni igyekezzék általánosan (1. 5. 6.1.1.). De, mivel e' 4 pont közöl egy sincs, melly a' más hármat akár külön-külön, akár egyszersmind megsemmisítné: látni-való, hogy egyet sem lehet azok közöl ugy nézni, mint a' képezde föczéljától eltévelyedést: hanem sokkal inkább ugy kell azokat tekintenünk, mint a' képezde föczéljához vezető külön útakat, — mint a' képezde feladata iránt külön tekintetekből föltett kérdésekre adható feleleteket, — mint olly egymás mellett megférő külön színezetű vonásokat, mellyek épen egyesülve adnák egy kiegészített képét a' képezde föczéljának, de azért külön-külön is mind csak azon föczél vonásai maradnak, ép ugy, mint egy nagy tájképet oszthatunk olly apróbb részekre, mellyek külön-külön sem szűnnek meg tájképek lenni,—mint az élőfa egyes ágait tudják a' növénytan avatottai megannyi kis élőfáknak tartani, mind a' mellett is, hogy egymással egyesülve csak egy föélöfát tesznek; 's mikép napsúgarát teszik a' szivárványnak abban egyesült, külön-nevű és melegü, de egymást le nem rontó színei. Ugy van! a' melly lelki erővel E. L. úr a' fölidézett 4 pontot tervemből ellenem összeilleszté : ugyanazzal azt is megfontolhatta volna, hogy azon 4 pont közöl az első (VI. 1.) a' megbízó választmánynak hozzám intézett akaratát tolmácsolja a' képezde föczélja iránt; a' más 3 pedig részint ezen akarat teljesíthetésének útját és módját, részint pedig a'teljesült akarat eredményét irja le az én hitem és meggyőződésem szerint. Nem ide 's tova csapongás, nem eltévelyedés hát azok közöl egy is a' képezde föczéljától, hanem mind olly arra vonatkozó nézetek, mellyek közöl az elsőt előre kellett a' t. cz. választmánynak bocsátnia a' végre, hogy én annak következtében a' más hármat nyilvánílhassam. De sem a' megbízó választmány el nem mondhatta együtt minda' négyet, — mert hiszen ekkor maga adta volna meg az egész tervet a' képezde föczélja iránt; sem én össze nem foglalhattam mind a' négyet, — mert így saját gondolataim gyanánt adtam volna azt is, mi nem az enyém, hanem a' megbízó választmányé volt. E. L. úr kötelessége lett volna tehát kivenni a'könyvből azt,mi a'képezde föczélját, a' megbízó választmány akarata és az én nézeteim összehangzása szerint, az ellenem fölidézett 4 pont nyomán, egy tökéletes egészben igy meríti ki : főcsélja a' tervezett képezdének, nemcsak falusi, hanem egyszersmind városi alsóbb iskoláink számára is, olly ideiglenes és nem holtig szolgálandó tanítókat képezni, kik eddigi tanítóinknál jobban képzettek levén, hatáskörükben eszközölhető korszerű reformot hozzanak be nemzetünk 's közelebb felekezetünk szellemi életébe. íme, a' képezde föczéljának ezen meghatározásában semmi ide 's tova csapongás, azaz : semmi egymásnak ellenmondó, egymást lerontó ítélet nem foglaltatik; pedig merőben azon szavakból van ez összeillesztve, mellyek az E. L. ur által fölidézett és állhatlanságot mutató különféléknek keresztelt 4 pontban olvashatók ! De ugy járt E. L. úr, mint azon építész, ki beszerzi a' város külön szögleteiből a' követ, meszet, vasat, fát 'stb. de azt nem tudja, mikép kelljen már mindezen különféle anyagokból egy ügyes tanuló szobát építni. 'S ha e' sejdítésem igaz : ugy rágalma gyönge logikájának megbocsátható. De ha maga is átlátta, hogy a* nevezett 4 pont közöl egyik sem eltévelyedés azon főczéltól, hova a* többiek is vezetnek, mégis tévelyedésül 's állhatlanságot tanúsító ide 's tova csapongásul iolja azokat föl ellenem az olvasó közönség szemei előtt: ugy ott vagyunk, hol első rágalmára adott feleletem végén már voltunk. Harmadik és igen terhelő rágalma E.L. urnák az, hogy én a* tanító-képzést majdnem mindenben megsemmisítem, annyira, hogy az általam tervezett képezdéböl ugyan jó tanítóval (mint magát jól magyarul kifejezi) részesülni valóságos véletlen lenne. Kezet fog e' rágalomban E. L. úrral N. T. úr is, midőn egész tervemet ebben központosulni állítja : Töröljük el á tanítói rendet, hogy nép művelődjék. — De vak vezeti a' világtalant, 's mindketten verembe esnek. Nem látják ugyanis a' tisztelt nrak, vagy nem akarják látni tervemben a' tanítóképzésnek ott indítványozott, sőt igen is sürgefőleg igénybe vett tényezőit, mellyek, mint e' felelet második közleményéből kitetszik, annyira kielégítők egy ifjúnak jó tanítóvá képezésére,hogy a' kiből mindazoknak öszszehatása mellett sem válik talpra-esett tanító, azt fejére esettnek tartani semmi igaztalanság. Óvakodva mellőznek el E. L. és N. T. urak közleményeikben ötöt a' nevezett tényezők közöl, mintha azoknak egyhangúlag mellőzésére összebeszéltek volna,—a 6-kat pedig, t. i. a'tanító képzésre fordítandó idő mennyiségét, olly elferdítve említi E. L. úr, mig N. T. úr erről is hallgat, hogy 3-szor 72 órai képzéstől várat olvasóival minden tanítói ügyességet akkor is. midőn 252,504,864 és 1584 ótai kü'ön fokozatú képzésről tartoznék szólni, ha könyvem tartalmához híven az igazságot kívánná közleni. Azon ellenben, mindkellen elbizottan lovagolnak, hogy én alsóbb iskoláinkban ideiglenes és igy csak 3, 4 évig szolgálandó tanítókat indítványozok. Ez ideiglenesség elvével vélik megvakíthatni az olvasókat 's elhitetni velők azt, hogy