Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-17 / 3. szám

E' rágalmát E. L. úr azon építi, hogy tervem külön lapjain a' képezde czéljáról e' következen­döket találja : 1) hogy az jól képzett tanítókkal lássa el alsóbb iskoláinkat (VI. 1.) 2); hogy hatás­körében eszközölhető korszerű reformot hozzon be nemzetünk 's közelebb felekezetünk szellemi életébe; 3) hogy ne legyen ennek kizárólag fel­adata sem az, hogy csupán falusi, sem az, hogy csak városi tanítókat képezzen , hanem egyesítse a' két czélt; 4) hogy ideiglenes és nem holtig maradandó tanítókat képezni igyekezzék általá­nosan (1. 5. 6.1.1.). De, mivel e' 4 pont közöl egy sincs, melly a' más hármat akár külön-külön, akár egyszersmind megsemmisítné: látni-való, hogy egyet sem lehet azok közöl ugy nézni, mint a' képezde föczéljától eltévelyedést: hanem sok­kal inkább ugy kell azokat tekintenünk, mint a' képezde föczéljához vezető külön útakat, — mint a' képezde feladata iránt külön tekintetekből föl­tett kérdésekre adható feleleteket, — mint olly egy­más mellett megférő külön színezetű vonásokat, mellyek épen egyesülve adnák egy kiegészített képét a' képezde föczéljának, de azért külön-kü­lön is mind csak azon föczél vonásai maradnak, ép ugy, mint egy nagy tájképet oszthatunk olly apróbb részekre, mellyek külön-külön sem szűn­nek meg tájképek lenni,—mint az élőfa egyes ágait tudják a' növénytan avatottai megannyi kis élő­fáknak tartani, mind a' mellett is, hogy egymás­sal egyesülve csak egy föélöfát tesznek; 's mi­kép napsúgarát teszik a' szivárványnak abban egyesült, külön-nevű és melegü, de egymást le nem rontó színei. Ugy van! a' melly lelki erővel E. L. úr a' fölidézett 4 pontot tervemből ellenem összeilleszté : ugyanazzal azt is megfontolhatta volna, hogy azon 4 pont közöl az első (VI. 1.) a' megbízó választmánynak hozzám intézett akara­tát tolmácsolja a' képezde föczélja iránt; a' más 3 pedig részint ezen akarat teljesíthetésének út­ját és módját, részint pedig a'teljesült akarat ered­ményét irja le az én hitem és meggyőződésem szerint. Nem ide 's tova csapongás, nem eltéve­lyedés hát azok közöl egy is a' képezde föczéljá­tól, hanem mind olly arra vonatkozó nézetek, mellyek közöl az elsőt előre kellett a' t. cz. választ­mánynak bocsátnia a' végre, hogy én annak kö­vetkeztében a' más hármat nyilvánílhassam. De sem a' megbízó választmány el nem mondhatta együtt minda' négyet, — mert hiszen ekkor maga adta volna meg az egész tervet a' képezde fö­czélja iránt; sem én össze nem foglalhattam mind a' négyet, — mert így saját gondolataim gyanánt adtam volna azt is, mi nem az enyém, hanem a' megbízó választmányé volt. E. L. úr kötelessége lett volna tehát kivenni a'könyvből azt,mi a'ké­pezde föczélját, a' megbízó választmány akarata és az én nézeteim összehangzása szerint, az el­lenem fölidézett 4 pont nyomán, egy tökéletes egészben igy meríti ki : főcsélja a' tervezett ké­pezdének, nemcsak falusi, hanem egyszersmind városi alsóbb iskoláink számára is, olly ideiglenes és nem holtig szolgálandó tanítókat képezni, kik eddigi tanítóinknál jobban képzettek levén, hatás­körükben eszközölhető korszerű reformot hozzanak be nemzetünk 's közelebb felekezetünk szellemi életébe. íme, a' képezde föczéljának ezen megha­tározásában semmi ide 's tova csapongás, azaz : semmi egymásnak ellenmondó, egymást lerontó ítélet nem foglaltatik; pedig merőben azon sza­vakból van ez összeillesztve, mellyek az E. L. ur által fölidézett és állhatlanságot mutató különfé­léknek keresztelt 4 pontban olvashatók ! De ugy járt E. L. úr, mint azon építész, ki beszerzi a' vá­ros külön szögleteiből a' követ, meszet, vasat, fát 'stb. de azt nem tudja, mikép kelljen már mind­ezen különféle anyagokból egy ügyes tanuló szo­bát építni. 'S ha e' sejdítésem igaz : ugy rágalma gyönge logikájának megbocsátható. De ha maga is átlátta, hogy a* nevezett 4 pont közöl egyik sem eltévelyedés azon főczéltól, hova a* többiek is vezetnek, mégis tévelyedésül 's állhatlansá­got tanúsító ide 's tova csapongásul iolja azokat föl ellenem az olvasó közönség szemei előtt: ugy ott vagyunk, hol első rágalmára adott feleletem végén már voltunk. Harmadik és igen terhelő rágalma E.L. urnák az, hogy én a* tanító-képzést majdnem minden­ben megsemmisítem, annyira, hogy az általam ter­vezett képezdéböl ugyan jó tanítóval (mint magát jól magyarul kifejezi) részesülni valóságos vélet­len lenne. Kezet fog e' rágalomban E. L. úrral N. T. úr is, midőn egész tervemet ebben közpon­tosulni állítja : Töröljük el á tanítói rendet, hogy nép művelődjék. — De vak vezeti a' világta­lant, 's mindketten verembe esnek. Nem látják ugyanis a' tisztelt nrak, vagy nem akarják látni tervemben a' tanítóképzésnek ott indítványozott, sőt igen is sürgefőleg igénybe vett tényezőit, mellyek, mint e' felelet második közleményéből kitetszik, annyira kielégítők egy ifjúnak jó taní­tóvá képezésére,hogy a' kiből mindazoknak ösz­szehatása mellett sem válik talpra-esett tanító, azt fejére esettnek tartani semmi igaztalanság. Óva­kodva mellőznek el E. L. és N. T. urak közlemé­nyeikben ötöt a' nevezett tényezők közöl, mintha azoknak egyhangúlag mellőzésére összebeszéltek volna,—a 6-kat pedig, t. i. a'tanító képzésre for­dítandó idő mennyiségét, olly elferdítve említi E. L. úr, mig N. T. úr erről is hallgat, hogy 3-szor 72 órai képzéstől várat olvasóival minden tanítói ügyességet akkor is. midőn 252,504,864 és 1584 ótai kü'ön fokozatú képzésről tartoznék szólni, ha könyvem tartalmához híven az igazságot kívánná közleni. Azon ellenben, mindkellen elbizottan lo­vagolnak, hogy én alsóbb iskoláinkban ideiglenes és igy csak 3, 4 évig szolgálandó tanítókat indít­ványozok. Ez ideiglenesség elvével vélik meg­vakíthatni az olvasókat 's elhitetni velők azt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents