Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-20 / 25. szám

látott 's mind ebből legnagyobb botrányt a' ker. nép közt jósla. — Ellenben e* tartományi harma­dik pap nyilvánítá, hogy mint falusi pap hivatalos állásánál, melly neki egészen elfogulatlan tekin­tetet a' népéletbe minden irány felé hagy vetni, de mint a' szász tartományi zsinat tagja is, egé­szen más nézeteket kénytelen kinyilatkoztatni. Ö tudja, hogy egész tartományában inkább félelem túlhajtott igazhitüségtöl 's a' szellemek nagyobb lebilincselésétul uralkodik, mi a' népesség nagy részét ellenkező túlságba hajtja ; tartományi zsi­natának legnagyobb része szinte a' symb. köny­vekre esketés ellen 's csupán az ev. egyház alaki és anyagi elvei mellett nyilatkozott; mit ők, min­den hü és hivő papok, bizonyosan csak tartomá­nyuk állapota pontos ismerete után tőnek; ha te­hát meg akarják ezeket nyugtatni, ha a' lakoso­kat meg akarják az egyháznak tartani, hozzanak szabadelvű rendszabályokat 's fogadják el a' vá­lasztmányi javaslatot 's illy tekintetet tartomány, mint a' szász, bizonyosan megérdemel, melly, te­kintessék bár ittott rationalismus fészkéül, egy­háziassága-, erkölcsisége-, becsületességével bizonyosan egy fokon áll a' többi tartománynyal, jóllehet keresztyénisége tán más bólyegü — nyi­latkozat, mellyel következett ülésben 3 világi tag ugyanazon tartományból tökéletesen egyetértőnek mondá magát. — Általánosabban beszélt egy má­sik szónok, ki a' javaslattal tökéletesen egyetér­tőnek nyilatkozók, mivel az a'puszta jogálláspon­tot, mitől egyházügyekben misem függ, legyözé, és az atyák hite iránti kegyelet követeléseinek 's az egyház történeti folytonosságának szintúgy eleget tesz, mint az istenészeti miveltség mostani álláspontjának 's egyházunk tagjai nagyobb része belátásának megfelel. Ö ugy véli, mondá szónok, hogy a1 gyűlés e' fontos pont meggondolásánál szabaduljon mindentől, a' mi csak szokás- és elő­ítéleteken alapúi 's tekintve a* kor sürgető kö­veteléseit, legkedvesb gondolatait is hozza Ábra­hámként áldozatul az igazságnak. Üres rémsző, mellyel a' községeket igenis lehet fanatizálni, hogy a' symb. könyvekkel elvétetik a'régi hit 5 a' választmány olly kevéssé akarja a' régi hitet el­venni, mint a' symb. könyveket. Csak az igazság­'slelkiösmeretértkívántatik az ordinálandónak hit­vallásokhoz! szabadabb viszonya. A' népet, ha szándékosan fel nem izgatjuk, nem fogják a* vá­lasztmány javaslatai aggálylyal megtölteni. A' régi állapot megtartása lehetetlen. Az istenészetúj fo­kára lépett a1 tudatnak 's most hitvallásiratokhozi más viszony szükséges, mint atyáink korában. A" symbolumok kötelező tannormákul tovább nem tekintethetnek. Mi korban élünk, midőn új tavasz hatja át a' szellemvilágot 's hatalmát vallástéren is mutatja, melly legdicsŐbb csirákat hord keblé­ben ; de azért nem lehet, mint amott a* tavaszbi­ráló Kleist tavaszával kezében, symb. könyveket zsebében hordva, mértékét az egyházbani tavaszra illeszteni; a' szabadságban, mellyet keresünk, csak hűknek kell maradnunk az Úrhoz, akkor a' hű­ségben feltaláljuk a' szabadság helyes mértókét 's Krisztus szabadokká teend bennünket. — Egy másik tag, ki tagja volt egyszersmind a1 választ­mánynak, más szempontból nyilatkozott a' javas­lathozi viszonyáról. Ö, mondá szónok (jogtanító), ámbár tudja, hogy ev. talajon áll, azon vallási irány hive, mellyet rationalismusnak neveznek, min senki nem csodálkozandik, a' ki korát, hónát, törzsét ismeri. Midőn tehát a' javaslatot aláirá, ez azért történt, mivel ö anaak végeredményeivel egyetért 's mivel hiszi, hogy ezeket, különösen pedig az ordinatioformulát minden rationalista aláírhatja. A' rationalismus, bölcselet 's az egész szépirodalom által is gyámolíttatva, e' század ele­jén egész Németországot áthatá; a'szabadsághá­borúk után a' régi hit újra föléledett és sokakat megkapott, de hogy tökéletes diadalt nyert volna, nem igaz 5 söt ujabb időben visszahatás keletke­zett, nem azok részéről, kik mitsem hisznek, ha­nem azokéról, kik, ámbár ker. szellemtől áthatva, a' XVI. század alakjaiba be nem találhatták ma­gokat. Ha e' hangulatot, mellynek minden rend­ben sok képviselője van, nem veszszük figyelem­be , akkor nagy szakadások történendnek. — Ismét egészen más szempontból egy férfi, ki val­lomása szerint azon kevés szerencsésekhez szá­míthatja magát, kik a' symbolumokkal egészen egyetértenek, elismeré mégis lehetetlenségét a' föltétlen hiteltetésnek, melly az irásra nézve sem, annál kevésbé a' symbolumokra, alkalmazható; javaslá tehát, hogy az ordinálandó egyszerűen nyilvánítsa, mikép becsületesen rajta lesz, misze­rint meggyőződését az irás- és symb. könyvek­kel öszhangzásba hozza 's megtartsa. Ez min­denesetre eszmény, tulajdonkép azonban senki nem Ígérhet jövőre nézve valódi teljesítést, hanem csak becsületes akaratot kötelességét megtenni* — 'S mivel egy pomeraniaipap is az apóst, sym­bolum megtartását 's az ág. hitv. kiemelését ja­vaslá, ellenkező esetre a' népben nagy harag fog kitörni 's kivált Pomerania igen korlátozottnak érzendi magát, egy előkelő világi tag e' tarto­mányból fölkele 's utalva állására, melly lehetővé teszi ezerek hangulatát kiismernie, nyilvánítá, mi­szerint van ott ugyan több pap, kik a'zsinat min­den szabad nyilatkozatát bizalmatlansággal foga­dandják, de az nem az egész tartomány hangu­lata ; söt inkább eleven szabadságérzet uralkodik ott 's e' tétel elfogadásaért ö szakadásoktól nem félhet. — Ez ellen az imént említett szónok szom­széda nyomban azon biztosítással kele föl, hogy a' symbolumok eltörlesztésétöl hona közelebb kör­nyezetében mindenesetre a' legroszabb hatástól kell félni 's a'következményekre utalt, mellyek Poroszországon kivül is beállandnak, ha az egy­házi alap eltörlesztése által „a1 tanmagyarázat a9 nagy csoport kezeibe tétetik" 's odáig jut a* dologi

Next

/
Thumbnails
Contents