Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-20 / 25. szám

hogy „tan fölött a' pap mindenkivel golyózzék," és hogy az ev. egyházban is, mint az ujdon keletkezett községekben valódi symbolumgyár fog támadni — nyilatkozatok, mellyekre a1

referens komoly 's határzott visszautasításával a' régen megczáfolt ellenvetésnek, hogy a' symbol. iratok eltörlesztése akartatik, válaszolt. Más nap (31-ik ülés) midőn e'tartományi pap, ki első szólalt meg, a'világi tag czáfolatával magát hazudságról vádoltnak nyilvánítá — mit azonban mind ez, mind az elnök megczáfola, mennyiben tényleges állapotok, két szempontból tekintve, sokszor igen különbözően tűnnek elő — 's mindketten a' tartományi püspökre hivatkozának, ez boszu előadásra látá magát az által felhíva,mellyben először a' választmány, mellynek elnöke vala, javaslatáhozi járulását általán indokolá — a' tett javaslatok czélszerüoégét 's fogárdtalanságát bővebben fejtegetve — azután pedig tartománya állapotáról igy nyilatkozók : 700 ottani pap közt egyetlenegy ugy nevezett világbarát sincs's igen kevesek azok, kik evangyéliom elleni talajon állnának 5 de sokan közölök nem symbolhivök, mert nem symbolumok, hanem Isten igéje 's kegye tapasztalása által jutának a' hithez; a' papok egy tiszteletre méltó száma különös bensőséggel csatlakozik a' symbolumokboz, magok's községek számára kezességet kívánva, hogy vallási életökben nem fognak háboríttatni. De ezek is bizonyosan megelégülteknek fognak a' javaslattal nyilatkozni, mert hol kaphatnak nagyobb kezességet, mint a' föegyház hitvallására esketés ordinatiokor, mint hitvallási alapja elismerése az egyházrendben, mint hitvallásiratai teljes szabadsága vocatiokor? Van igenis 10—15, sőt talán, de legföljebb 20 pap, kik a1

lutherségen kizárólag csüngve a'ref. tanfogalmat általán irásellenesnek, sőt lélekrontónak tartják, sarkalatos és nemsarkalatos közt különségetnem tesznek, hanem a' legkisebb tant is, mint az egészszel szorosan összefüggőt, fen akarják tartani, kik tehát egyesült egyházkormányról is mitsem akarnak tudni, szóval, kik az egész régi lutherséget, nem a' XVI. századit, hanem a'XVII. közepéből, minden scholasticus-polemiai irányával vissza akarják hozni. Ezeket kibékíteni a'javaslat elleneinek, kik mindnyájan szelid hiteltetést akarnak, sem sükerülne ; azokon segíteni nem lehet; 's ha sükerülne sziikkeblüségökbe másokat is bevonniok, ez sajnos volna, de figyelembe mégsem vétethetnének. De talán ők is, jól megismerkedve a' javaslattal 's látva, hogy mi sem vétetik el tölök, meg fognak, Istentől megvilágosíttatva, térni 's megtartatni az egyháznak. — Következett szónok, ki egyik, sürgetős hivatalos dolgai miatt a' gyűlésből eltávozott tag helyébe érkezett, a' választmány jó szándokait méltánylá, csupán azon gyakorlati észrevétele levén, hogy mivel már a' zsinatban, hol az értekezödés minden pillanatban lehetséges, olly gyakran fölmerül a' symbolumok mellőzésének aggálya, a' népélet tágabb köreiben félreértések sokkal inkább keletkezendnek, ö tehát a' mostani ordinatioformula megtartására szavazott. — Következett szónok helyeslé a' javaslatot, melly által az ordinatiohoz eddig tapadott látszat, mintha a'symb. iratok teljes tartalmára föltétlenül történnék az esketés, becsületesen és nyíltan elenyészik, egyszersmind a' tanönkény érdekében a* községeknek gátoltatik, valamint az óhitűek 's bitlenek, sőt a kath. egyház irányábani ellentét is kimutattatik, mire az Apostolicum nem elegendő, mivel az az ev. egyház teljes életelvét ki nem fejezi, annál kevésbbé pedig a'Nicaenum és Athanasianum, mivel ezek polémiái korérdekek által nagyon is bitágazati színezetet kaptak. AzApostolicumnak ordinatiokori mellőzéséből, holott az máshol mindenütt megtartatik, csak botor szellem következtetheti annak félretételét. E' szónok néhány jobbitványjavaslatokat tön még a' 4-ik tételhez, névszerint a' sokak előtt annyira aggasztó „általános utasítás" kifejezésre vonatkozólag, melly nem látszik eléggé kötelezőnek. •— Más szónok helyeslé ugyan a'javaslatokat, de ugy tartá, hogy az elfogadandó formula vizsgáltassák előbb az ország facultásai által meg, aztán tanácskozzanak fölötte a'kerületi 's tartományi zsinatok 's igy jöjön eldöntésül az új főzsinatra vissza, addig pedig a' régi formula használatban hagyassék. — Következett szónok gyakorlatibb módon törekvék a' javaslatot igazolni. Hogy 1846-ban, vélé, symb. könyvekre hiteltessék az ordinálandó, az exegesisnek 1746-ban meg kellett volna parancsolni: eddig's ne további De az háborítlanul folytatá azóta útját 's igy történt, hogy a' symb. könyvekkeli egyetértésünkre nézve res integránk többé nincs. 0 az istenészeti irodalomban 1759. —1843-ig férfit kerese, ki hitvallása symb. könyveivel mindenben tökéleíesen egyetértene; de egyet sem talált, azon keveseknek pedig, kik azt magokról hiszik, irataikból bizik bebizonyítani, hogy tévednek; maga az „Ev. Kirchenzeitung," melly, miként tudva van, a' legszigorúbb igazhivöséggel 's a' hol lehet még ennél is többel kérkedik , számos és fontos eltéréseket mutat. Sőt egyikét a' legnagyobb istenészeknek (kinek magasztaló rajzolásában könnyen lehetett Neanderre ismerni) le kellene hivataláról tenni, mivel nem hiszi a' kereszteletlen gyermekek elkárhozását, miként azt az Augustana 2 's 9. czikkei tanítják. 0 tehát a' javaslat mellett van, mert az a' symb. könyveket is tiszteli, mit azok nemcsak mint bizonyítványai a' hitnek, hanem mint felüímulhatlan kifejezete is az üdvigazságoknak megérdemelnek, de rájok hiteltetni nem akar; mindazáltal az Apostolicum megtartására szavaz, hol az eddig használatban volt. — Következett szónok ismét inkább tartományi-, mint egyetemesre vonatkozók, 's oklevelekből bebizonyítá, hogy a' porosz hgség-