Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-23 / 21. szám

ben erőtelen, azt felvegyétek: denem vetélkedésekben való versengésekre" sat végig. Vannak a' mi vallásos szertartásunkban is igazítni valók; ne állítsuk sem dogmáinkat, sem liturgiánkat olly tisztáknak, hogy ezekhez, mint sinormértékekbez, kellene igazítani testvér-atyánkfiai dogmáit és szertartásait; mert a' ki illy értelemmel, illy czéilal fogna az egyesítés nagy munkájához, az olaját és munkáját elveszti. ÁH e' physikai igazság : tiszta részletek vegyítéséből lesz tiszta vegyület, zavarosból zavaros. Egyébiránt, mivel az egyesülésnek szelleminek 's anyaginak kell lenni : szellemére nézve én is szükségesnek vélem a* dogmák kiegyenlítését, 's egyedül csak az evangéliumon alapításúikat : igy különöztetnek el a' lényegesek a* lényegtelenektől, és sokak, az adiaphorák, háttérbe szoríttatnak. A' liturgia megtisztíttatván avasságától, darabos ó stíljétől, az evangélium szellemében, új, és mind a° két féltől elfogadható modorban készíttes gék, de népszerűen, mert nép számára való ez. Az egyesülésnek más eszméjét, czélját, irányát e' kettőn kivül nem tartok. Az egyesülés szellemi elveinek kifejtésére, életbe-hozására, tudós és köz-tiszteletü Fáy András úrtól indítványozott tervet czélszerünek tarlom 's elfogadom, százaknak, 's lebet, ezereknek számát egy zérussal én is nevelő. Az egyesülés anyagára nézve sok a' kiigazítni való. Ha rajtam állana, egészen megfordítanám a' munkálkodást, 's az anyagi unión kezdeném, mivel rendesebb elébb házat építenünk, azután szerezni belé bútorokat. Azonban elébb volt apostoli intézet, mint gyülekezet; sőt elébb volt polgári szerződés és törvény, mint polgári társaság. Mielőtt zsinat tartására engedelmet nyernénk ő felségétől : az egyházi igazgatást, törvényszékeink elrendezését látom szükségesnek előlegesen tárgyaltatás alá venni. Miután az avult *s elidősüit kánon helyett új, az idő kivánatihoz, a'korszellemhez alkalmazott kánon készíttetik, és az egyesülendő testülettől elfogadtatik, melly nemcsak az egyházakra 's egyháziakra, hanem az iskolákra is egyiránt kiterjesztetik,—az eddigi hiányos egyházi intézkedések eltöröltetnek, új papok beállítása, vizsgálása, felszentelése, ünnepeknek határozott napokon tartása, az egyháziak, és világiak viszonyos, a1

protestánsok átalános tör vényes jogaik meghatároztatnak; az egyesülendő egyházaknak törvényes állás szereztetik, a' tudós és mély-belátásu Fáy úr indítványa szerint ren dezendő választmányoktól: ezek után vélem szükségesnek a' közönséges és egyetemes zsinat-tariást, hol miután az egyházi törvények közösön inegállapíttatnak, azokat ország gyűlésén megerősíttetni *s a1

polgári törvények sorába beigtatni kellene. Az anyagi egyesülés részleteibe bocsátkozás nem egy egyén dolga; itt csak kegyes kivánatoknak adatik hely. Az enyémek ezek : a) Eltöröltetvén és használatukból kitetetvén a' symboiikus könyvek, a' heidelbergai katechismus helyett, vasárnap délutáni isteni-tisztelet alkalmával, taníttassék a' ker. erkölcstudomány. b) Az egyházak, jövedelmeikre tekintve, rendeztessenek el, a1

jövedelmesekbe a'jobb-készületü egyházi tanítók állíttassanak. Minden egyházi tanítóknak gradualis promotiójok legyen, megszüntettetvén örökre a* személyes érdek. c) Az egyesülés megszüntetvén a' pártfelek közti különbséget, még a' nevezetet is: az egyházi 's iskolai tanítói hivatalokra, minden különbség nélkül, a' legérdemesebbek, csődületi vizsgálat útján, vetessenek föl. d) Minden egyház 's tanító-intézet tartsa meg ugyan saját alapítványi tulajdonát, de ugy, hogy mindkettőben az érdemesek személyválasztás nélkül részeltessenek. e) Az igazgatás és felügyelés nagyobb pontossággal, serénységgel, sükerrcl vitele tekintetéből, az egyházi kerületek ne nyolez, hanem tizenhat, vagy annyi számú kerületekre osztassanak fel, a' mennyire felügyelni, ügyeiket ellátni képesek, legfelebb is 150 egyházak szakasztassanak egy egyházi kerületbe, hogy a' püspökök minden harmadik évben megvizsgálhassák kerületeiket. Igy nem tartván többé szemelőtt a" vármegyék határait az új felosztásban, egy esperesi megyében legfelebb is 35 vagy 40 egyházak kebeleztessenek. f) Az egyházi hivatalosok egyedül egyházi felsöségök igazgatása alatt legyenek; ő felettek egyes egyház ne bíráskodjék. A' papmarasztás, kitétel, mellynek nevezete lealacsonyító, eddigi gyakorlása önkény, minden társasági viszonyokba ütköző;

hogy a* tanítvány bírálja tanítóját, a' nép az ő erkölcsi bíráját, örökre töröltessék el; mert ha a' polgári ügyekben vannak itélő törvényszékek, itt is kell lenniök. g) Jelelje ki az egyházi törvényhatóság, az egyháziak jogaira tekintve, mi viszonyban vannak a' polgári társaságban az egyházi hivatalosok; mert nem akarván az egyház, statust a' statusban felállítani, a' midőn bekeblezi az egyháziakat a' polgári statusba, mind a' kettőnek tudni kell, hogy a1

külön kormány alatt levők , mikor a1

polgári bíróságnak Ítélete és fenyítéke alá esnek , mi az illy egyháziak személyi díjok; ugy marasztaltathatnak-e el a1

büntetésben, mint nemtelenek, vagy mint nemesek? h) A'templom perselyebeli különböző végekre tenni szokott adakozások szüntessenek meg végképen; tudván egyházaink szegénységét *s a'sok adakozások általi pusztulását: de határoztassék meg, az egyházak népessége tekintetéből, mit tartoznak évenként adni az egyházi ügyvédlök.