Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-23 / 21. szám

kegyes intézetek, folyamodók fclsegélésére, az egyházi kerületek, esperesi megyék, hivatalosainak fizetésére. Mivel pedig igy a1

szcmérmetes-3éget sértő koldulások ulja elzáralik, az egyházak a1

terhes adózások alól fölmentetnek : gondoskodni kell arról is, hogy áltudományos intézetek fentartására is évenként, bizonyos sommát fizessen minden egyház, melly közönséges haszonra adakozásoknak öszvege a' legelső rendű ^s rangú egyházra súlyosabban 8 pengő forintnál ne vettessék. i) Mivel pedig bárt-vallások miatt, az egyházak közös segedelemre szorulhatnak : minden egyházi kerületben takarékpénztár megnyílását, ^s ebbe adakozást indítványozok, mind az egész egyházak, minden az egyházi hivatalosok részéről. Mint nyilványosság barátja óhajtóm, hogy kikkel az irodalom pályaterén ezután is szerencsém leszen összetalálkozni, magokat felléplökkor velem és barátaikkal megismertetni méltóztassanak. Az álnév alatt lappangás gyanús portékáit dugárosként teszi ki, a' társalkodási biztosság kivánalit szegi; mert tudni szeretjük minden összejövetelekben , kihez vagyon szerencsénk, nemcsak azért, hogy ismeretlenségből személyét ne sértsük, hanem azért is, hogy tudhassuk, kinek ós mi bizalommal szólhassunk. — Erre nézve egyszerű értekezésemnek most és jövőben aláírom nevemet. Vásárhelyi Dániel, ér-mihályfalvai ref. pap. gyűlés határozata szerint, miután a' püspöki díj 400 v.ftról 600 pengőre emeltetett, még egyszer annyira, tehát 2400 vfra kell növekedni. Ezen pénztárból fedeztetnek a' püspöki, agensi,jegyzői 's Írnoki tiszteletdijak 's más közköltségek. — Ezzel együtt kezeltetik a1

néptanítókat képző intézet alapítványa,jelenleg 4000 v.fl., melly nagy részint a' közpénztár maradékaiból gyűjtetett össze, 's jövedelmeiből az intézet oktatója, egy zene- 's egy karének-tanító nyernek igen mérsékelt tiszteletdíjakat. Az iskolai alapítvány 1816. óta folytonosan gyűjtetik, egy a' soproni főiskolában foglalatoskodó negyedik oktató számára. Mennyire növekedhettek már lökéi, bizonyosan nem tudjuk, csak annyit tudunk, hogy az illető oktató évi fizetése (600 pfrt.) igen bajosan kerül ki jövedelmeiből. A' kerületi számvevő azonban azt súgta, hogy ezen alapítvány közel 40,000 vftból állana. — Jelenleg a' hatodik pénztárnok kezeli 1824. óta, 's még ez ideig egyik sem tudta bizonyosan, mit és mennyit kezelt. Erről, valamint a* nyugpónztárról alább bővebben szólandunk. Hogyan kezeltettek már a* kerület pénzei az előbbi években, erről egy kis adatocska némi felvilágosítást nyújthat. 1810-ben egy iskolai fundust kezdénk gyűjteni önkényes adakozások utján. Minő sikerrel, mutatja az 1815-iki jegyzőkönyv, hol a' 26 p. alatt ezt olvassuk: „Az ág. vallástételt követő evangélikusoknak mult 1814-dik esztendei egy h. közgyűlésének jegyzökönyve 7-ik pontjára: mivel ezen superintendentia különben is már a'soproni professor urak fizetésének jobbítására közel 25,000 ftot adott össze, a' felállítandó közfundushoz nem adakozhatik." Tíz évekkel későbben, midőn ezen fundusnak már harmadik pónzlárnoka is meghalt, megvizsgáltatván a' pénztár, találtatott abban 2,712 ft. 12 kr., mondd kétezerhétszáztizenkét forint, tizenkét krajezár váltó. — 1821. óta rendesebben kezeltetnek a?

kerület pénzei : de a' számadásokra jelenleg is olly kevés figyelem fordíttatik, hogy most is van tíz éves számadás, mellyre még a* végitélet nincs kimondva. A' marlziusi gyűlés alkalmával a' ker. számvevő egy írásbeli jelentést adott be, mellyben kimutatta, hogy a'közpénztárba, 1814-től kezdve, midőn a' közfizetések kulcsa elkészült, 2400 v. ftal kevesebb fizettetett be, mint kellett volna, 's ennek leginkább az az oka, hogy sem a* számadó, sem a* számvevő nem tudta bizonyosan, mennyit kellett kinekkinek évenként fizetni, — hogy az iskolai pénztár jövedelmét évenként 200—230 pfltal kell pótolni, hogy az oktató fizetése kikerüljön, 's ennek oka az, hogy sem a' mostani, áem az ezelőtti pénztárnokok nem tudták, mit és mennyit kezeltek; természetes következése pedig hogy az alapítványnak ma-holnap végkép el kell enyészni, — hogy a' nyugintézet 1820. óta, midőn keletkezett, 7859 vfttal kevesebbet jövedel-Dunántúli ügyek. *) X. Pénzügyek. Itt egy kissé kényes dologba avatkozunk, de miután feladatunkká tettük a" t. cz. közönséget minden nevezetesebb ügyeinkkel megismerkedtetni, a' mennyiben ezek kívülünk másokat is érdekelhetnek, ezen fontos tárgyat sem mellőzhetjük egészen hallgatással. Nehogy azonban valamikép csalányba markoljunk, iparkodunk rajta, minél rövidebben átesni. Csak azt jegyezzük meg tehát, hogy egyházkerületünknek 3, vagy rospective 4 rendbeli pénztára van, mellyek 1824-ig egy, később két, jelenleg három pénztárnok által kezeltetnek. Az első köz-pénztár 's ezzel kapcsolatban a' néptanítókat képző intézet pénztára, a' másik az iskolai pénztár, a' harmadik a" nyugpénztár. A9

közpénztár évi jövedelme ez ideig 1,200 v.ftokra ment, mellyeket az esperességek 's kir. városi gyülekezetek bizonyos kulcs szerinti kivetés utján fizettek össze. Ezen Ö3zvegnek a' győrj *) E' czikk a' m. cvi Lap 43, 44, 48-ik számaiban „Dunántúli ügyek" czim alatt megkezdett értekezésnek folytatása. <Jsak most adhatjuk, mivel f. cvi lapunk különben is túlterhelt volt dunántúli, véletlenül közbpjött ügyekkel, mellyekhez «lintéztetésök előtt, az crdeklettek szóllani kívántak. Azért az „Iskolai fundusról" a' „Nyugintézc!röl" közlendő szakaszok, lehet, nem minden pontban leendnek a' dolgok jelen látásúnak hű mutatói. Török.