Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-16 / 20. szám

moly vallási szellemnek, mellynek viselője bel­sejében kell laknia. Az albát legfőbb a' szónoki széken nem kellene használni, mert ott alkalmat­lan. Az oltár előtt azonban ékesség. Isteni tiszteletünkbe több aesthetikus létrésze­ket hozni, ezek piadesideria a'mostani közönyös­ség idejében ; mert valóban ezen közönyösségnek egyik legnagyobb kútfeje azaesthetikai hiány is­teni tiszteletünkben. A' száraz pusztákra nem igen szeret járni 's rajtuk tartózkodni az ember. Ellenben: a tiszteletre méltó mindenütt 's mindig tiszteletet s tisztelöket non maga után Legyünk őszinték. Szép templom, szép éneklés, jó beszéd, alkalmatos zene. jó ízlés szerint fölékesített oltár, tiszta 's jelentéses-öltezelü lelkész s. a. t. a' ke­resztyénség eszméjének minden esetre jobban felelnek meg, mint egy üres négyszeg, rosz, fe­kete, szinét alig mutató vén posztóval fedett asz­tal, melly előtt a'lelkész azon szurtos köntösében áll , mellyet minnpában egy lakomán bepiszkolt, *s hol végre az alkalmatlan iskola-mester orgona nélkül sértegeti füleinket. Valóban nem csoda, ha itt a' paraszt alszik, a' finomabb-izlésü ember a' templomba nem megy, és ha egyszer bemegyen is, a'sok nem-szép által ismét kihajtatik! Ezen bajon segíteni a' mostani, finomabb-izlésü kor feladata; kivált az uniót előkészítő küldöttség erre is fordítsa figyelmét. „Mindeneket megpró­báljatok; a' mi jó, azt megtartsátok." n ) Mivel az isteni tisztelet azon szertartások és alakoknak, mellyekben az ember vallási eszméit szólnak mellette. Ezen, honunkban most terjesz­kedő életfa árnya alatt, nincs status, melly bizto­sabb menhelyet találhatna, mint a1 protestáns papi, ha t. i. jótékonyságáról meggyőződve, hasznait élvezni akarja. Elöbbeni czikkemben az oktatói és papi fizetés alaptőkéről ígértem volt értekezni: most azonban azokat mellőzve, elébb az életbiztosító intézetről, mint pap- és iskolatanííó-özvegyi pénztár-alapi­tóról fogok értekezni, mellyre alkalmat adott egy általam igen tisztelt egyénnek helyes észrevétele: „elébb a' ruha, azután a' sallang." Mielőtt azonban tervemet előadnám, szüksé­gesnek látom az özvegyi pénztár czél- és oksze­rűségét előadni, s némelly történhető ellenveté­seket megczáfolni. Miután mindenki az intézetbeni részvét áltat önnen családját biztosíthatja: szükségtelen az öz­vegyi pénztár, mert hiszen kiki gondoskodjék övéiről. Ha a' testületi eszmét kifeledjük az em­beri nagy társaságból, 's minden egyest saját ké­nyére, belátására, sőt a'nyomorban vesztére tud­nánk hagyni: akkor állana a fentebbi kifogás; de igy, miután azért állottunk társaságba, hogy a* társaság egyes alkat-részeiről, mint kiegészítők­ről, társulatilag gondoskodjunk : igen is van szükség az özvegyi pénztárra. A' lelkész tehát, mint családfő, tartozik, önszemélye biztosítása által öveiről gondoskodni : de, mint testületi tag? tartozik a'társaság pénztárába bizonyos összeget fizetni, hogy nyomoruságra-jutott tagjairól a' tár­síteni törekszik, összesége: szükség, hogy olly lélrészeket foglaljon magában, mellyek az em­berre kellemes-hatásúak legyenek, mert külön­ben az érzéseket sem kifejezni, sem felelevenítni, vagy emelni 's erősíteni nem fogja. Sztehlo Andor. és érzéseit kifejezni, felelevenítni, emelni s erö-'saság gondoskodhassál*; mert a'viszonyosság tag-és társaság közt ez: az egész gondoskodik rólad., de megkívánja tőled, hogy te is az egész alkat­részeiről gondoskodjál. Ha a' lelkész, mint társasági tag, a' társaság pénztárába bizonyos összeget fizetni köteles: nem czélszerübb volna-e, ha azzal is övéit biz­tosítaná? Ha a' testületi kapcsokat szét-tépni akarnók, és saját énünkön kivül semmi kötelezet­séget nem ismernénk : akkor állhatna csak ezen kifogás, — de igy társulati szempontból is, de különösen azon indokból, hogy a' viszonyosság— ból eredhető haszon kétszerezi, sőt háromszo­rozza a1 özvegy lelkésznő évi jövedelmét: szük­ségesnek látom az özvegyi pénztárakat. A' papi statusban levő egyes egyének hivata­los jövedelmeiket ha tekintjük, —egyik ugyanazon hivatalos foglalkozásért gazdagon van jutalmazva^ míg a' másik, azon lelki tehetsége 's ugyan­annyi hivatalos foglalatossága melleit is , csak csikorogva teng. Nem a' józan okosság paran­csolja-e azért, hogy kinek tíz talentum adatott ke­reskedésre, az tíz talentum nyereségéből vigyen a? közjó oltárára? Ha ez áll,szükségkép következik, hogy az anyagilag tehetősebbek világi javaikból áldozzanak szegényebb társaik segedelmezésére ; a' mi nem más, mint a' tervben levő Özvegyi pénztárhozi aránylagos járulás. Az életbiztosító intézet, mint ala­pító. Az életbiztosítás egyike 's legfőbbike azon nagyszerű eszméknek . mellyeket valaha emberi ész kigondolt 's emberi véges erő létre-hozotf. Teremt ez — nem ugyan, mint az Isten, semmi­ből — teremt csekélységből nagy dolgokat, szá­mításai pontosak és egybevágók, mint a' világ alkotmánya, — és mint ezt a'felette eldúló viha­rok, benső csatak, felülről leható égi erők csak megrázkódtathatják : ugy amazt a' hideg részvét­lenség, az ellene tett avatlan kifogások, véletlen csapások, emberi ész ki nem gondolta akadályok késleltethetik ugyan sebes haladása- s felvirág­zásában , de megbuktatni és semmivé-tenni mind erőtlenek. Igen, mert ez a' kiszámító ész ponto­san kiszámított kiszámításán alapúi. De hiszen az életbiztosítás nem szorult czifra magasztalásokra, — két sőt több százados élete ") Thess. 5, 21.

Next

/
Thumbnails
Contents