Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-16 / 20. szám

A' melly lelkészt sorsa, vagy tehetsége, vagy tíármelly körülmény kisebb gyülekezethez kötött, — ugy hogy évi fizetése alig, vagy csak elég háza 's családja fentartására: az, minden ipara 's jó akarata mellett is, igen csekélységet gyűjthet özvegye 's árvái számára, miből azok, a' családfő hunyta után, meg nem élhetnek. Hát vájjon megegyezik-e az a'társaságosélet szellemi fenségével, hogy éhen hagyjuk veszni annak kedveseit, ki, míg élt, hasonló volt hozzánk, — ki megérdemelte volna azt, mit mi, de mi szerencsésebbek valánk, mint ö? 's nem emberi, nem keresztyéni líötelességünk kivánja-e, hogy olly intézetről gondoskodjunk, melly a' nyomorúságra jutottak flgyét felfogja ? 's nem legczélszerübb út-e ennek elérésére az özvegyi pénztár ? Ugy hiszem, a' papi status az özvegyi pénztárak alakítását nemcsak hogy nem ellenzi, söt Ikivánja és sürgeti : legalább a' dunántúli f. t. egyházkerületi egyházmegyék ezen üdvös intézel létre hozásán buzgólkodnak; azért, nem ugyan irányadóul, csak mint protestáns vallásom fényeért, annak szolgái jólléteért, e' tárgyban igényiden nézeteimet röviden elösorolandom. Ki derék Szemerénk külföldi utazását figyelemmel olvasta — de hiszen nem is lehet azt figyelem nélkül olvasni — : az életbiztosító intézetekről szerezhetett magának némi fogalmat; különösen kiemeli tisztelt szerző a' kölcsönösöket a' részvényesek felett. Szemere B. úr — ha hosíunkban azon időben létezett volna élet- biztosító intézet — midőn papi özvegyi pénztárát tervezte: iíízvást merem állítani, mikép tervéből nem feledte volna, ezen jótékony intézetet különösen ajánlani, akár e' czélra, akár a' magányos papok, mint családatyák által használandót; s ha igényleien soraim nem kerülendik el becses figyelmét: hiszem, mikép helyeselni fogja tervemet, melly szerint a1

papi és iskolatanítói özvegyi pénztár alakítását az életbiztosító intézet által legczélszerübb- 's legkönnyebben elérhetőnek állítom. Miután jelen tervemet is az életbiztosító intézettel összekapcsolva akarom 's ajánlom létesíteni: elöre-gondolhatják tiszteit olvasóim, mikép jelen terv modora nem igen fog elütni a' superintendensi pénz-alap-tervezés módjától; csupán az életbiztosításra fordítandó pénzalap forrásai különböznek, és a1

péuzalap miképeni kezelése különbözik amattól. Minden czél elérésére eszközök szükségesek; legelsőben is, ha özvegyi pénztárt akarunk alakítani, eszközről, azaz, pénzről kell gondoskodnunk. Pénzforrások lehetnek minden egyházmegye kebelében 1-ször : Az összes papi status által nem önkénytesen, hanem egyházmegyei határozatilag évenként fizetendő összeg. 2-szor Az ek-Jklézsiák által e' czélra évenként állandóul fizetendő mennyiség. 3-szor Az e' czélra önkénytesen ajánlkozó módosabb egyházi és világi személyek kötelezettségei; — magában értetvén, hogy mind a' papi status egyesei, fizetésük — mind az egyes gyülekezetek népességükhöz aránylagosan járuljanak a' közterhekhez. Hogy egy kis valószínű számítást tehessek, felveszem a' mezőföldi egyházmegyét, mellyhez tartozom, 's mellynek körülmény- 's viszonyait legjobban ismerem. Nevezett egyházmegyében van 36 anyaekklézsia, és igy 36 lelkész, 's ugyanannyi iskolatanító. A' lelkészeket fizetésükre nézve négy osztályba teszem: 1-sö osztály 2 f.,2-ik o. 1 f. 30 krt., 3-dik o. 1 f., 4-dik osztály 30 krt fizessen évenként egy bizonyos, ellenőrség alatt álló, pénztárba, 's ez uton a' lelkészek által évenként fizetendő mennyiségből 45 p. f. gyűlik össze. Az iskolatanítók fentebbi osztályzat szerint fizessenek felényit, 's akkor az összes tanítói kar fizetend 22 f. 30 krt, melly két összeg együtt 67 f. 30 kr. ezüstöt tesz. E' szerint a' mezöföldi egyházmegye rendelkezése alá az összes papi és iskolatanítói személyzettől 67 f. 30 kr. fog összegyűlni. Itt megjegyzendő, hogy mivel az iskolatanítók felényi összeggel járulnak a'köztöke alakításához, özvegyeik csak felényi haszonban részesülhetnek; ha azonban valamellyik iskolatanító, — azért is, mivel teheti, de meg azon gondolatra is,hogy özvegye, mint ember, épen ugy élni akar, mint a' papi özvegy — az egész kivetett összeget akarná megfizetni, hogy özvegye egész haszonban részesüljön : ettől el nem tiltathatik, mivel minden embernek szabadságában áll, övéiről ugy gondoskodni, mint kiván és tehetsége engedi. Az összes gyülekezetek hasonlóan osztályoztassanak négy felé, 's mindenik osztály fizesse a' fentebb kitett összeget, akkor a1

36 gyülekezet fog fizetni 45 ftot, melly a' 67 ft 30 kral 112 ft 30 krra fog emelkedni. Az illy módon évenként össze gyűlendő összeget fordítsa az egyházmegye 50—55 éves egyének biztosítására ; jelesül 112 f. 30 krral biztosíthat a' felvételi évben — midőn a' beléptidíj, és pénztári előlegezés miatt nagyobb összeg fizetendő — 14 egyén életére 100—100 p. forintot, 's így bíztosítva lesz az özvegyi pénztár javára 1400 p. forint. Az első kivetési évben a' belépti dij és pénztári előlegezés elmaradván, és csupán a' részvétdíj 's csekély pótlék fizettetvén, marad az egyházmegye rendelkezése alá 42 ezüst forint; ebből a' felvételi évben biztosított 14 egyén számát — hattal szaporítván — húszra emelheti, 's lesz bíztosítva az özvegyi pénztár javára 2000 p. f. A' megmaradt 42 forintból 10 egyént is lehetett volna ugyan biztosítani; de mivel a'bíztosított egyének nevekedő életkorára esendő részvétdijak lassanként emelkednek, azért szükséges, hogy az egyházmegye az Illy kép évenként megmaradt felesleget kamatoztassa, hogy az évenként nevekedő részvétdijakat ezen tartalék-tökéből pótol-A' biztosított 20 egyénnek elébb-utóbb