Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-09 / 19. szám

Esdrás ujabb stilba öntötte azon könyveket. Csak a' tartalmára vonatkozom tehát, mert erre nézve azt mondja H. úr, hogy kizárólagosan Mósestöl származott. — Czélom tehát azt kimutatni, hogy a' pentateuchusnak tartalma sem származott Mósestöl. Erre nézve azonban nem annyira a' magam, mint két, igen hires írónak, ezen dologban legcompetensebb bíráknak, okoskodmányait sorolom elö röviden. Ezen írók közöl egyik a' hires Áben-Hezra a' 12-ik századból, toledói születés, roppant nyelvész, philosophus, orvos, költő, csillagász és szentirásmagyarázó. Ez volt körülbelől legelső, ki a' Móses öt könyvének authentiája ellen alapos kétséget támasztott : ellenére a' farizeusok azon határozatának, hogy a' ki a' Móses öt könyvének authentiáját nem hiszi, az eretnek. A' másik, világszerte nevezetes zsidó tudós Spinoza Benedek, ki még határozottabban ellene-mondott a' kérdéses authentiának. Ezen két tudósnak főbb okoskodmányai a' pentateuchus authentiája ellen, — mellyeket magából a'tartalomból merítenek, — következőkben központosulnak. 1) V. Mós. 27, — Jósue 8, 30. s. a. t. Itt az mondatik, hogy Mósesnek egész könyve világosan leíratott egy kő-oltár oldalára, melly oltár, a' régi rabbik állítása szerint, 12 köböl állott. Ebből világos, hogy a' Móses igazi könyve a' pen-Jateuchusnál sokkal kevesebb-terjedelmű lehetett. 2) V. Mós. 31, 9. Ezen versben az mondatik, hogy irt Móses törvényt : de látnivaló az összeí üggésből, hogy ezen szavak nem Móses szavai, Iianem egy másik iróéi, a' ki itt Móses tetteit és árománvait beszéli el. 3) I. Mós. 12, 6. Ezen szavak : ,,a' Kananeusok valának pedig akkor abban a* tartományban" nyilván azt mutatják, hogy a' pentateuchus írója Mósesnél sokkal későbbi. A" kananeusok ugyanis még Móses halála után űzettek ki a" Kanabán földéről: a' pentateuchus irója pedig ugy említi e' versben a' kananeusok ott lakását, mint egészen elmúlt időt. 4)1. Mós. 22. 14. Itt azon hegy, mellyen Abráhám Izsákot meg akarta áldozni, Moriának, Isten hegyének neveztetik : holott ama hegynek ezen név csak akkor adatott, midőn a' templomépítésre kijelöltetett, mi Móses idejénél sokkal Jkésőbben történt. 5) V. Mós. 3. lt. Ezen rész első felében az van elöbeszélve, hogy Móses vezérlete alatt miképen győzedelmeskedtek a' zsidók a' básánbeli királyon Og-on; hogy pedig ezen történeti igazságnak annál nagyobb hitelt adjon az író, a' Ildik versben hivatkozik Og királynak vasbólkészült óriás-nagyságú ágyára, melly, mint régi ereklye, még az író idejében is megvolt az Ammon fijainál. Ezen előadás, mint szintén a' 14-ik vers ezen kitétele: „mind e'máinapiglan" — oda mutatnak, hogy a' Móses könyvei nem authentikusok. 6) Azonkívül, hogy az író Mósesröl 3-ik személyben beszél többnyíre, még sokszor róla felette nagyítva ír, p. o. Móses az Istennel beszélt színről színre; soha sem volt olly nagy próféta, mint Móses s a. t., azonban néha elsÖ személyben is beszél. Mind ezek gyanút támasztanak az authentia felől. 7) V. Mós. 34. 1 — 12 ismét 1. Mós. 36, 31., ismét II. Mós. 16,34. Ezen helyeken olly dolgok adatnak elő, mellyeket magának Mósesnek írni lehetetlen volt, mivel ezek az ő életén túlterjedtek. így p. o. leíratik ott halála, eltemettetése, 30 napigi gyászoltatása; továbbá összehasonlíttatik ö az utána élt prófétákkal, kiket, úgymond az iró, Móses mind felülmúlt. Sőt elősoroltatnak az idumei királyok egész azon időkig, midőn már Izraelnek is királyai voltak, még pedig II. Sám. 8, 14. értelme szerint, egész Dávid király idejeig. Mint szintén határozottan kimondatik a' zsidó nép Kanahánba jutásának ideje, és a7

manna-étele egészen oda jutásokig. 8) I. Mós. 14, 14. Sok helyeknek olly nevek vannak ad va,mellyek Móses ideje után keletkeztek, így p. o. az idézett helyen az mondatik hogy Ábrahám az ellenséget Dán városig kergette; holott, Bírák 18, szerint, azon városnak a' Dán név sokkal későbben adatott a1

Móses idejénél. Mindezekhez hozzáadjuk azt, hogy a" pentateuchus különböző részeiben ki nem egyenlíthető különbözések, összefüggési hiányok uralkodnak. Nevezetesen a' többek közt: a) Némelly történeti adatok igen teljesek, mások ellenben igen rövidek 's hiányosok; sőt vannak nyilvános csorbák is az események előadásában. Vannak olly elbeszélések is, mellyek mintegy a' többitől független egészet képeznek. b) Sokszor ugyanazon dolgok szóról szóra ismételtetnek a' pentateuchus különböző könyveiben. c) Némelly események különbféle módon adatnak. így p. o. azon hegy, mellyen Móses a' törvényt kiadta, a' 3 első könyvben Sinai, az ötödik könyvben üóreb hegynek neveztetik. d) Egyes kifejezések is változnak : p.o. az Isten neve az 1-sö könyv némelly szakaszaiban mindenütt Elohim, — némelly szakaszaiban mindenütt Jehova szóval fejeztetik ki. s. a. t. Mondom tehát, hogyha Áben-Hezra és Spinoza okoskodásaihoz a' most leírtakat is hozzáadjuk : tökéletes világosságban áll az, hogy a* pentateuchus szerzője nem Móses, hanem az Móses ideje után több századokkal készült. De az már a' nagy kérdés: vájjon ki állal készült tehát ? E' kérdésre Spinoza csak azután felel, miután igen nyomoson magából a' szentírásból megmutatja, hogy a' melly könyvek Mósestöl származtak, úgymint a' hadak könyve, szövetség könyve, és az Isten törvényének könyve, azok a*