Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-02 / 18. szám

radhatásaért eseng, azon föltétel alatt, hogy a' f. gyűlés ezen ismeretlenül származott, még eddig csak segédtanítót, főnöke elhalván, rendes okta­tóul erősítse meg, félfizetésre; egy évi jövede­lem másik részét pedig, — közösen szeretett el­halt iskolatanítójuk elaggott anyjának fölsegélé­sére szentelnék. — Egyházmegyei gyülésünk sem körében, sem fensöbb hatóság által hozott illy in­tézkedést nem ismervén : kérelmük megtagadta­tott, annyival inkább, mert a' másik párthívei ugy mutatták be a' kért egyént, mint orgiák bajnokát, mit mindnyájan hallgatással elismertek. — Hoz­zájuk egy fiatal szorgalmas tanító rendeltetett; — elfogadták. — 5. A' nagy-károlyi egyház fel­kéri a* t. ülést, hogy véggyengülésre jutott, 45 éves, aggastyán lelkésze elhunytával, kivétel nélkül szeretett, tisztelt segédje helyben maradha­tásában segélyt nyújtani méltóztassék. — Hatá­rozat. A' törvényes formák megtartása mellett, szabadválaszthatási jogát a' kérdéses egyénre is kiterjesztheti, — halálozás esetében. 6. Olvasta­tott a' gencsi folyamodás. — Ezen egyház gond­noka tizenegy évi jövedelemről nem akar szá­molni. E' panasz megvizsgálására küldöttség ne­veztetett. — Hát az osperesi látogatás miért nem orvosolja az illy káros-hatású visszaélést? — Az egyházak kebelén rágó, illy emésztő vampirokat fékezni kellene! — 7. Tettes segédgondnok úr, hozzá feljelentett kéreményes panasz nyomán, köztudomásúvá tette, hogy a' legközelebbi láto­gatás alkalmával n. t. esperes úr, jogszerűtlen és semmi törvényes alapon nemfeneklő tartozást, pénzösszeget követelt bizonyos ifjú tanítón. — E* tárgy, bár eloszláshoz közel valánk, mindnyá­junk figyelmét megragadta. — És mi lön követ­kezése a' feljelentett vádnak? — Minden oldalról panasz, vád a' papság részéről. Elmondták a' t. ülnök urak, és elmondták közpapok, hogy n. t. esperes úr előde példáját, törvényellenes tettét csak folytatja. — Jelesen, látogatás alkalmával, egy tiszta papirt tartalmazó könyvet hord magá­val, és minden papot, minden iskolatanítót kény­szerít e' tartalmatlan könyvbe nevét beirni. — Igen is Jkényszerit! mint történt az idei látogatás­kor, midőn egy tanító, beírásra felhivatván, erszénye kórállapotával mentette magát, — és vonakodásáért becstelen czimekkel illettetett. — Beirhatásért kellett mindnyájunknak 5 fortot fizet­nünk. Ez öt váltó forinttal növekedett — nem a' tractus pénztára, hanem n. t. esperes úr finan­cziája. — Miután egyházmegyénk, ezen hivata­los önkényen emelt visszaélés és önzés által táp­lált tett jogtalanságát kivétel nélkül elismerte,hatá­roztatok: — n. t. esperes úr, hivataloskodása ideje alatt minden illy törvénytelenül követelt és fel­szedett pénzt, az illető károsultaknak visszafizetni tartozik. — 8. Egyházmegyénk azon régibb ha­tározata, hogy esperes úr tanácsbiróval végezze hivatalos látogatását, feltámasztatott halottaiból. — 9. Kérdésbe tétetett: a' pesti prot. főiskolára, ezen országosan üdvös eszme megtestesitésére, egyházmegyénkben önkéntes ajánlat utján gyűj­tött pénz hol van? ki kezeli ? milly ellenőrkö­dés alatt? — mert köztünk a' többség róla mit sem tud, — nem tudja, hogy hirlap utján, — mint más helyekről történt a' gyűlt tökepénz mennyi­ségéről, kamatjáról, hová lett fordításáról, — szó tétetett volna. E* kérdésre azon megnyugtató fe­leletet vettük : jelenleg t. esperes urnái van. — Határozat. T. esperes úr adjon kötelezvényt, mind a' tőkéről, mind eddigi kamatjáról. A' helyosztó pótlék-gyülés folytatva tartatolt — a 'jármi ügyben, tavaszelő 17. Nyir-Megy­gyesen. T. esperes úr ismét hon maradt. Elma­radását már annyira megszoktuk, hogy előttünk nem is feltűnő. — Árva lelkemre mondom ! ha hivatalnok, vagy jobb kifejezéssel, — fél-fő let­tére illy közönyös tud lenni vagy épen tehetet­len, ügyeink irányában: köz kivánatunknak akkor tenne igazán eleget, ha leköszönne hivataláról, — fontos állását, tetterődús más férfiúnak engedné által. Mert mit használ az egyházi tengő éle­tünknek, ha egy éven át egyszer látjuk, akkor is azon nyomos okért, hogy a" napi díjt és abrak á­rát fölseperje ? egyházaink körében dúló, átkos visszavonásokra pedig igényelt figyelmet nem fordít. Hol van hivataloskodásának jogosan várt eredménye, ha sem egyházmegyénk, sem a' fötiszteletü kerület tanácskozmányaiban részt nem vesz ? — Látogatási eljárása is meddő. Felvétetett, jármi lelkész P. P. szomorú ügye. E' férfiú, egyházkerületünkön nevezetes sze­replő esperesnek fia, iskoláit jól végezvén, egy­házkerületünk egyik legnagyobb-jövedelmü B. egyházába hivatott meg, mint kitűnő szónok. Földi paradicsomot keresett, és nősülésével, a' re­ménylett üdv helyett, pokollal szövetkezett. A' nagy-jövedelmü egyházból, családi körében mind­inkább növekedő erkölcsi romlottság miatt, lelkészt alig tartható egyházba bukott. Minden ismerői ugy nézték e' bukást, mint csalhatlan javítás eszközét. — Ámde — fájdalom! — hitökben csalatkoztak. Néhány év alatti gyakori vándorlás után, egy évo most, a' panaszló egyház elöljárói fogták fel ügyét, azon nemes elhatározással, hogy kitartó ^ erővel mindent elkövetendnek, e' különben tudo­mányos egyént megnyerni a' közjónak, — erkölcsi irányt adni romlott családja életének. Mind hasz­talan ! — Tiszta szándékuk, hatályos közremun­kálásuk megtört a' romlottság márványszirtjein. — A' küldöttség eljárási jelentése felolvastatott. Sajgó szívünket kinzó fájdalom epéje öntötte el, midőn a' vád-okiratokból láttuk, hogy megnyer­hetlenül veszve van az egész család; nem rendel­hetvén alá a* birói igazságot, kimondatott a' bű­nös szó, kimondatott, hogy e' család, — melly— nek tükörnek, szeplőtlen példának kellene lenni a' nép előtt, — vallásunknak, egyházi életünknek,, 18 *

Next

/
Thumbnails
Contents