Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-04-25 / 17. szám
-A* választmány, elnöki fölszólításra, tán Gyönkön jövend össze, a' minden károst irtani 's minden jót elömozdítni buzgón igyekező gondnokunk pártfogása mellett. A' szinte 10 éveken keresztül többnyire zavargott Cs...., és sokat hányatott lelkésze, elvégre tán nyugalomban is részesülendenek. A.... és Cs.... lelkészei ugyanis megcseréltenek, az egyházak legkisebb ellentmondása nélkül. Illy cserét, mai időben, 's igy eszközölni, ha nem is csak kizárólagosan a* k.-somogyi egyházvidéknek, de bizonyosan mégsem mindeniknek adatik. A' parányi J... egyház most is megtevé szokott lépéseit. Hivségesen gyűjtött adatokat, mellyek egy longae litis processusnak is elegendő anyag 's alapul szolgálnának. Ősz lelkésze azonban, minden elmozdíttatását kérő folyamodások daczára is, meghagyatott. Sőt iszonyú hallani!.. mint ki semmitől sem fél, semmmit sem érez,— maga is kívánt megmaradni. Vaskeblet a' szenvedőnek!. Indítványoztatok egy részről az esperesi látogatás alkalmával föltétetni szokott kérdések módosítása : más részről magának a' visitatiónak eltörlesztése. Amaz iránt az egyházkerület fog megkéretni: emez az egyházkerületek egyetemes gyűlése elébe tartozó tárgynak Ítéltetett. 'S ezek a' gyűlés nevezetesebb pontjai.. Most azért azon, már sok derék egyházi férfiak buzgó óhajtásának magamévá tételével fejezem be rövid közlésemet : Vajha mielébb tartatnék synodus, orvosolandó egyházi életünk 's igazgatási rendszerünk kinövéseit!.. 0 da bonedeus! sed statim! Szilágyi Antal, ságvári ref. pap. Egyházi irodalem: Magyar prot. egyházi könyorgéseskftnyvetvik ügyében. Szilády László imakönyvei. (Vége.) Könyörgések. ígéri Sz., hogy nem mesterséges szóalkat, hanem egyszerű értelmesség jellemzendi imádságait. Vajha ! . . Én magát szerzőt nem okolom, hogy szavát nem tartotta : hanem okolom az elmélkedéseket, mellyek után egyszerűn értelmes imákat szintúgy lehetlen vala neki irnia, mint Fördős és Sorosnak, sápadt elmélkedéseik után, egészséges imákat ragasztniok. Azonban örülök rajta, hogy Sz. az egyszerű értelmességet ima-kelléknek vallja lenni. Reggeliek. Vasárnap : A' sok andok , endek, melly Sz. imáiban ugy hemzseg, mint az örökös vala a'régibb magyar költészetben , itt ritkábban kerül. Ujabb íróink rendkívül szeretik ezt az andok, endek indát. A' maga helyén tagadhatlanul szebb ez a' régi fogok-nál: azouban mérték nélkül már csak azért sem jó , mert a' fogok kiszorításával egy alakkal kevesebbje lesz nyelvünknek : de van az andok-, endekben, ha sokszor kerül, valami kellemetlen nyögés, eröködés is. „Evangeliont adtál." Sok eröszakot szenvedett már nyelvünkön ez a' hellen jövevény; az evangélikusok evangyélmiságot csináltak belőle ; hagyjuk meg a'régi, tisztes evangyéliomot,'s ha már magyarul evangélikusok nem lehetünk, azértne süssük nyél-be a' veterán szót. Hétfő .-„A1 te gondviselésed csillagi őrködtek fölöttem.4 4 Sz. talán csak nem hiszi, hogy uralkodó plánéták alatt születtünk, 's hogy ezeknek bűvös sugáriból ki nem bontakozhatunk teljes életünkben : különben micsoda örcsillagi lehetnének a' gondviselésnek? A' 37. I. az irás egyszerű, méltóságteljes szavai melly különösen hangzanak a' sok pipere között! 39.1. „Ernyedt életmüszereimet te hangoltad viszont fel." Rideg gondolatot szokatlan szókba öltöztetni, kettős tévesztés. Ernyedt életmüszereim húrjait te hangoltad fel, — már igy valamivel érthetőbb, bár igy is megmarad a' kerengés, mert hamarjába nem tudja az ember magát minek képzelni; nem tudja, hegedű-e vagy czimbalom? pedighigye meg Sz., mind ezen operatiókat megkell elébb tenni a' figyelemnek, mielőtt az illyeneket véribe átvihetné. — „Nem nyomhatál-e ajkaimra keserű, iszonyú-keserű pohárt?4 4 Mire valóé' szép gondolatnál amaz erős drastikus kitétel? melly szerint a' jó Istent látjuk lélekben, mint hozza feltűrt karokkal felénk a' pohárt, 's mint nyomja azt elpityeredett ajkainkhoz? „Igyekezni fogok." Ki tudja, kíván-e igyekezni az imádkozó, 's ha nem kíván, kár ráfogni németesen, hogy igyekezni akar. 44. 1. „A'mult szenvedések jajjai helyett ajkimból a' boldog hála angyali éneke zeng." Az angyali epitheton, magyarban igen sokszor nem-angyali. „Egészségben tenyésztem fel a' nyájas reggel ébresztésére/' Ezt csak gyermekágyas nő mondhatja, kit hajnalra Isten egy ép gyermekkel áldott meg. 46 lapon végre kifejtik a' szép imádsághang a' vizenyős német aretologia kétkedéseiből: de ismét visszaborúl e* kitételen: „De én nem fogom azokat követni." Csak ollyanokat ne fogadtasson sz. az imádkozóval, millyeneket teljesítni esze ágában sem volt. Általában, mikor a' német imákban megszóllal a' sok ieh will, ich werde : én rendesen becsukom a' könyvet, mert én rögtönözve akarni nem akarok. Nincs is annál fonákabb imában, mint mikor nyomorult akaratunkkal neki-biztatjuk magunkat, sokat ígérünk, keveset tehetünk, rendesen hazugságban maradunk. Mi legfölebb ennyitmondhatunk: Tied, Uram! az erő, a'dicsőség, mienk az orczapirulás. 47 1. „Hálásan csüggnek rajtad gondolatim." 48. I. „Szent gerjedelme minden tettein átrezgedez." Az illyen kitételekhez, mint némellyeknek a' mákony-nyeléshez, elébb szoknunk kell. Este. Vasárnap : „Mint minden nap után az éj, ugy minden hét után az úrnap megújulás, megnyugvás
