Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-10 / 2. szám

2) Hogy az illy ifjak ne az iskolai felsőségtől kényszeríttetve, vagy csak rábeszélve is, hanem saját sorsukkal és hajlamukkal számotvetve, tehát csak az önként vállalkozás esetében Írassák be nevöket a' képzendők közé 's tegyék azoknak első éves vagy legelső osztályát. (104 és 10511.) 3) Hogy a* praeparandusok képzése körül nemcsak egy, hanem elegendö-számu és olly ál­landó tanárok működjenek, kik nem részrehajlás­ból, hanem a'nevelés szent ügyét kellő figyelem­mel kisérve választattak, hajlamból és nem szük­ségből vállalkoztak, pályajok kezdetén már lehe­tőségig kielégítő készülettel bírtak, azontúl pedig testtel lélekkel hivataluknak élni, magok tovább tökéletesítésének eszközeit beszerezni 's igy az idővel együtt haladni a' tisztességes évidij által is segittetnek 's ösztönöztetnek (88 és 89 II.). 4) Olly elméleti és gyakorlati vezérkönyvekel kívánok, a' képzendők használatára, a' képezdei tanárok egyetérlő közremunkálása által készít­tetni, mellyek közöl amabban ugyan unalmat és belefáradást nem okozható rövidségben, de tisz­tán és érthetően legyenek kiemelve az elméleti neveléstan fővonásai: emebben pedig mindazt feltalálhassa a' képzendő ifjú, mit neki az elemi-, nép-, polgári és gy mnasiumi iskolákban előadandó tanulmányok körül gyakorlatilag ismernie kell, ha a' tanulmány sajátságaihoz hü, a' tanuló gyönge tehetségeit méltányló , de a' tanulási idő rövid voltát szemei elöl még sem tévesztő tanítóul kí­ván föllépni. Mert 5 darabban kívánván e' gya­korlati vezérkönyvet szerkesztetni, ezek közöl az első az elemi, — a' második a' nép-, a' harma­dik a' polgári-, a' negyedik pedig a' gymnasiumi iskolákban előadandó reáltudományokat olly mó­don tárgyalná, hogy mindegyikben első helyen az határoztatnék meg: minő irányban 's kiterje­désben kell az azon darabnak megfelelő iskolában tanítni a' real-tudományok mindegyikét. Majd a' tanmód oda-illő szabályi soroltatnának elő, a' szerint, mint azokat a' különféle tudományok kü­lönbözően módosíthatják. Ezeket követnék az egyes tudományokból például felhordott kitűnőbb fejezetek, azon módon előadva, mint szükség és czélszerü azokat fokonként nehezedő kérdések 's feleletek utján megértetve betanítni 's nem érte­lem nélkül megmemorizáltatni a' növendékkel. Bezárná pedig mindegyik darabot az annak tar­talmára vonatkozó honi ós külföldi legjelesb munkáknak birálatilag teendő kimerítő 's hü is­mertetése. — A' könyv ötödik darabja csupán a' nyelvek , nevezetesen a' magyar, német, latin 's görög nyelv tanítására-képzést tárgyalná. Ehez képest megnyitná azt egy a' lehetőségig rövid értekezés a" fölött, minő sajátságokat köszönhet anyai nyelvünk keleti eredetének; 's ezen saját­ságokból kiindulva, minő különbséget állíthatunk fel a) a' magyar és német-, b) ugyancsak a' ma­gyar és az egymással annyira rokon latin és gö­rög nyelvek közt? Következéskép mire kell taní­tónak figyelemmel lenni anyai nyelvünk tanítá­sában: 1) ha azt akarja, hogy növendéke ezt ere­deli tisztaságában ismerje, 2) ha ennek tanítása által olly alapot kíván a' gyermek elméjében vetni, mellyre a' többi nyelvek tanítása közben, azok­nak minden kitüntetett különbözése daczára zavar­talanul építhet. Ezt követné a' könyv szövegében egy-egy gyakorlati példa, mindegyik nyelv leg­sajátabb s ezért legtöbb figyelmet igénylő ré­szeinek betanítása módját tettleg fölvilágosító. Aztán mind a' 4 nyelv irodalmából külön fejeze­tekben megneveztetnének azon ismeretesb jelesb munkák, kijelöltetnének ezekből azon czikkek, mellyek részint az illető nyelv sajátságait kitű­nöleg előterjesztik, részint a' költészet és szó­noklat legjelesb mintáiul szolgálnak, részint végre, mire minden alkotványos országban törekedni kell, hatályos szónokok képzésére is eszközül al­kalmazhatók. Berekesztené pedig e' könyvet egy arra példát adó fejezet, mikép kelljen a' kivált holt nyelvek tanítása mellől kimaradhatlan segéd­tudományokat, p. o. literaria históriát, mythologiát és archaeologiát nem a'feledékenységnek áldozó száraz rendszerrel, hanem mindenkor az olvasás vagy fordítás végeit fölvett czikkhez alkalmilag kötve 's ép ezért maradandólag tanítni. Az ekkép megismertetett elméleti és gya­korlati vezérkönyveken kivül, miket közvetlen a' tanítók képzésére terveztem, használandóknak ajánlom még az alsóbb iskoláink kézikönyveit is azon okból, hogy ezekből láthassák a' képzen­dők: mellyik iskola számára's mellyik tudomány­ból épen mi és mennyi van kimérve. Hogy igy e' minden iskolára külön kimért résznek egyszer egy, máskor más czikkét ölelvén föl gyakorlati próbául, annak tanítása alkalmával élelbe-lép­tethessék azon gyakorlati szabályokat, mellyeket mind gyakorlatból merítve irt ugyan a' gyakor­lati vezérkönyv szerzője, de a'képzendőre nézve csak akkor válhatnak azok voltakép gyakorla­tiakká, midőn ö azokat az iskolai kézi-könyv tar­talmának a' gyermek előtti magyarázatára alkat­mazandja (99-104 l. 1.). 5) A' képezdei egész pályát 5 évre terjedő­nek, tehát olly hosszúnak tervezem, minőt a' világ egy képezdéjében sem találunk. De ez igen ter­mészetes és szükséges következése annak, mi­szerint tervezett képezdénknek feladata 1) gym­nasiumi tanítókat is képezni, kik más hon képei­déiben nem képeztetnek ; 2) ugy képezni a' ta­nítókat , hogy ezen képzés ideje alatt egyszers­mind az akadémiai pálya tanulmányai közöl is végezhessék a' nekik szükségeseket. De tegyük részetesb vizsgálódás tárgyává e' képezdei időt t Annyi bizonyos, hogy ha már átalakulási korunk — mellynekmérsékeltebb követelései vannak ta­nítóihoz, mint a'már átalakult külhonnak a1 magá­éihoz — megengedi, anyagi körülményink pedig

Next

/
Thumbnails
Contents