Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-10 / 2. szám

tanácsolják gymnasiumi tanítóinkat egy és ugyan­azon intézetben képezni ki az alsóbb tanítókkal: igen czélszerü a' képzés idejét örájok nézve mi­nél hosszabbá tenni azért is, hogy érettebb fővel, megállapodottabb kedélylyel 's hosszasb gyakor­lattal léphessenek ki a'nagyobb-feladatu gymna­siumi tanítóságra, mint ezt csak egykét évi kép­zés végével tehetnék. De más részről elég is a' könyvemben tervezett képzési órák száma a' végre, hogy az ifjú olly képezdei tanárok által, millyeket alkalmazandóknak ajánlék, olly vezér-és kézi-könyvek segedelmével, millyeket részle­tesen elöadék, annyi idő alatt, jó tanítóvá képez­tessék. Mert föltéve, hogy az évből 3 hónap szünidőt kiveszünk's igy egy-egy évben 9 hóna­pot számítunk a' tanulásra; továbbá, hogy a' képzés két első évében hetenként 7, három utolsó évében pedig hetenként 10 óra fordíttatik a' képzésre : látni való, miszerint a'két első évben külön külön 252 órai képzést nyer a' képzendő, a' három utolsó évben pedig, mindegyikben 360 órát. Tervem szerint azt kívánom, hogy a' melly ifjú csak elemi tanító akar lenni, az a' képezdei pálya első évét végezze be; az, ki népiskolai tanítóvá képzi magát, töltsön ki abból 2 évet; a' leendő polgári iskolai tanító hármat; 's azok, kik gym­nasiumban kívánnak tanítni, fussák meg az egész 5 éves pályát. Honnan következik, miszerint elemi iskolában taníthatásra 252-, népiskola ta­nítására 504-, polgáriskola-\ánüásTa86&-,gym­nasiumban tanításra pedig 1584 órai képzés után bocsáttatnék, tervem szerint, az ifjú tanító. Melly képzési órákat négy külön irányban kívánok a' képzendő ifjú czéljára felhasználtatni. Legyen elég itt például csak a' képezdei pálya első évé­ről szólni. Az ebben adatni tervezett 252 kép­zésiórából egy-egy hétre esik 7 óra,—mellyek igy telnének el. — A' képezdének azon tanára, ki az ifjakat az elemi iskola taníthalására képzi, heten­ként 2-szer tanítná őket egy-egy óráig elébb az elméleti neveléstan, ennek végeztével pedig a' gyakorlati vezérkönyv első darabja szerint, azon tanulmányok methodikája 's didaktikájára, mellyek az elemi iskolákban szoktak taníttatni. Továbbá ugyanezen tanár's hetenként hasonlag 2-szer,be­vezetvén az első éves képzendőket az elemi is­kolába, itt azoknak jelenlétében egy-egy óráig maga tanítná a' gyermekeket azon tárgyakra, mellyek a' rendes tanító naponkénti tanítása nyo­mán, egy vagy más tanulmányból ép akkor kö­vetkeznek magyarázatra: hogy ekkép életbe-lép­tetve lássák 's hallják a'képzendők azon tanmód­szeri szabályokat, miket a' gyakorlati vezér­könyvből elméletileg már közelebb megismertek, de alkalmazásukról még eddig illy tiszta fogalmat nem szerezhettek. Végre ugyancsak hetenként 2-szer, ismét a' képzendő ifjakkal együtt jelen­vén meg a' nevezett tanár ugyanazon elemi is­kolában, mellyben közelebb maga tanított, most már a1 képzendők közöl egy, rendre választott, egyénnel folytattatná, jelenlétében, azon tárgy magyarázatát, mellyet közelebb maga kezdett volt; 's ekkép egy egész órán keresztül vagy egy, vagy több képzendővel taníttatna olly czél­ból, hogy módjok legyen ezeknek magokat gya­korolni azon tanmódi szabályok felhasználásában, miket már nemcsak elsoroltatni, hanem foganatba vetetni is hallottak volt tanáruktól. Hogy pedig az ekkép tanílni tartozó képzendő személyében, minden első éves képzendő egyszersmind gya­koroltassék: e'végre kötelessége lenne minden hallgató egyénnek, az előtte történő tanításra észrevételeit megtenni; hogy igy annak fény-és árnyékoldalait kiemelő bírálata állal, midőn egyrészről azt, ki tanított, ügyességeért megjutal­mazza, vagy fogyatkozásiért jobb útra igazítja, más részről azt tanúsítsa, mit várhattunk volna ö tőle, ha a' tanítási munkára ö maga lett volna előszólítva. Berekesztené pedig a' saját gyakor­lásnak ezen megbírálását mindenkor azon bírálat, mellyet maga a' tanításon ugy, mint annak meg­birálásán jelenlevő képző tanár tenne mind a' ta­nító képzendőre, mind az ezt megbíráló ifjak ész­revételeire. 'S e' hetenként 2-szer az egyegy órá­ig tanított gyermekek eltávolítása után fél-fél óráig tartandó birálgatás tenné az egyhétre mért képzési órák hetedikét (105—107. 1.1.). — Ugyan t. cz. olvasó!ha egy ifjú, ki elébb minden alsóbb iskolá­katvégezett, a1 képezdei pálya első évében 252 órai oktatást a' most leírtam módon vesz abban, mikép kell elemi iskolát tanílni: lehetséges-e an­nak e' legalsó iskolában, ennyi *s illyen képzés után alkalmas tanítóvá nem lenni? Vagy ha 252 órai illy képzés sem telte öt ügyes elemi tanítóvá: van-e körülmény a' nap alatt, melly belőle többé jó elemi tanítót csináljon ? Én bátor vagyok az ellenkezőt állítni. 'S hasonlóan hiszem azt is, hogy ha az általam előadatt irányban 504 órai képzés a' nép-, 864 órai a' polgári-, 1584 órái pedig a' gymnasiumi tanítóságra is el nem ké­szíthet egy ifjat: nem teszi azt jó tanítóvá 1584 örökkévalóság is. Ha E. L. úr megkérdeztetnék: Jó tanítónak hiszi-e magát gymnasium számára? kétségkívül igenne\ felelne; pedig nagyon hiszem, hogy egész éltében nem fordíthatott 252 órát arra, hogy a' tanmód szabályait elméletileg egy tanár szájából hallgassa, és egy vagy más gymnasiumi tanító tanításán megjelenve, gyakornokoskodjék. Ne legyen hát más iránt olly kíméletlen, hogy abból még akkor sem vár alkalmas gymnásiumi tanítót, midőn az nem 252-, hanem 1332-vel több, tehát 1584 órán képezheti magát e' tanítói pályára. Ne szeresse különösen annyira elferdí­teni a'dolgot, hogy, mit tervemben sehol nem talál, 3-szor 72 órán képzett tanítókról szóljon akkor is,midőn elemi-,nép-,polgári és gymnasiumi iskolák tanítására képzett egyénekről beszél. Mert j tisztán láthatja tervemben (111. 1.), miszerint én

Next

/
Thumbnails
Contents