Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-04-11 / 15. szám

e fervben nyilatkozó, valódi protestáns öntudat­tal hogy fér össze a' dunántúli suprns számára mult évben kidolgozott utasításnak a' kijeleltek felterjesztését tárgyazó pontja ? A' fenidézett egyházrendezési terv indokolása szerint, már maga a' kijelelés a' szabadság korlátozása 's a' közbizodalom némi eröszakolfatása levén, v jjon hogy láthatja Nyiltfi úr a' felterjesztést parancsoló pontot ,,o' sérthetlen szabad-választás szent ér­dekében hozott végzésnekmeg nem foghatom. Fótiszt. suprns úr második levelében e' kérdést intézi a' soproni conventhez : „Nem hiszitek-e, hogy a' lelkészek megválasztása körüli korlátlan szabadság kerületünkben számtalan és képtelen rendetlenségeket idézne elö?" Viszont bátor va­gyok azt kérdezni: Hát az önkény nem idézett-e elő mindenkor számtalan és képtelen rendetlensé­geket?^ továbbá: Vájjon csak itt, e' dunántúli ke­rületben kell félni illy lelkész választáskor történ­hető rendetlenségektől? Mert honunk egyéb super­intendentiáiban, mikor lelkész választatik,illynemü , főpapi ellenörködést nem tartanak szükségesnek's mindazáltal senki sem mondhatja, hogy amott több rendetlenség fordúl elö. Avvagy csak itt a' dunán­túli kerületben ment annyira a' zabolátlanság,hogy suprns által fékeztetnie kell ?Vajjon itt köztünk ke­vesebb az értelmiség,kevesebb a' vallásosság, ke­vesebb az evangyélmi érettség, mint a'más három kerületben ? Azon kivül, valóságos e, hogy hiá­nyozván valamelly gyülekezetben a' jézusi szel­lem,a' testvéri szeretet, a' béketűrés, — elejét fogná venni a' superintendentiális ellenörködés minden rendetlenségnek? Ne altassuk magunkat! Hol az evangyélmi községből Üdvezítönk lelke eltávo­zott ; hol nem a' valódi protestáns, hanem akármi néven nevezendő 's a' korszellem hősei által fel­magasztalt más érdekek előmozdítása körül bu­zognak ; hol a' vallásosság helyét ármányos kor­teskedés tölti be : ott, minden föpásztori ellenör­ködés mellett, alig lesz mód a1 tévútnak indult kedélyeket zabolázni. Ellenben hol a' patriar­—chalis viszony , melly hajdan a' superintendenst a'gyülekezetekkel összekötötte, még most is fen­áll; hol a' suprns az ekklézsiák bizodalmát birja, mert a' prolestantismus szent érdekeit védi, nem pedig compromittálja : ott a' nélkül is, hogy törvény által arra kényszeríttetnék, a'választó gyülekezet főpapi tanácsát fiúilag fogja kérni. — Azután, senki kétségbe nem hozza, hogy a' suprns tagad­hatlan jogaihoz tartozik, hol papválasztás hibásan történt, ott hivatalosan eljárván annak megsem­misítését az illető hatóságnál sürgetni; miképen a' vármegyék 's sz. k. városok is szabadon ugyan és minden külbefolyás nélkül választják tisztvise­lőiket, mindazáltal fenmaradván a'királynak azon joga, valahol törvénytelenség követtetett el, a* megtelt választást megsemmisíteni 's ujat rendelni. Meg is kell vallani, hogy az utasítás eme pont­jában, melly superintendensi ellenőrködést rendel, következetlenség rejlik. Mert ha szükségesnek tarlatik, hogy papválasztáskor a' suprns ellenőr­ködjék : mennyivel szükségesebb ellenörködése, mikor azon férfiak választatnak meg, kik a' jö­vendőbeli papokat képezik, értem a' főiskolai ta­nítókat. Söt azt sem lehet hallgatással elmellözni, ha egyszer az ellenőrKödési elvet felkaroljuk, ugy magát a' suprns-válaszlást is illynemü con­trőle mellett kell elintéznünk. Mert, — valljuk meg töszintén — mindenült rövid-látású 's szenvedélyes emberek lehetnek azok, kik választanak. Különös érzelem vonúl át keblemen, a' midőn egyházi tör­vényhozásunk utolsó eredményére, a' mult- évi utasításra függesztem szemeimet. Úgy látszik, hogy kik az utasítás kidolgozásában résv.tvettek, azoknak ragyogott ugyan szemeik előtt a' szabad egyház mennyei képe: de a' helyeit, hogy utána indultak volna míg el nem érték, útközben meg­állapodtak, elfelejlkezvén Jakab apostol szép sza­váról : yhogy csak az.a1 ki betekintend a szabad­ság tökéletes törvényébe és megmara­dand abban, az lészen boldog az ő cselekedetében A" hosszas beszédnek már mi a' rövid értel­me ? A' dunántúli kerületben mindenfelöl az egyenlőség szava pengettetvén, én is parányi egyéniségemben annak szükségét elismerem, 's szivem mélyéből óhajtóm, hogy ezentúl a' soproni gyülekezet ne más okkalmóddal válasziza lelké­szeit, mint akármelly egyház egész kerületünk­ben. Csak az a' különbség köztem 's a' felterjesz­tési rendszabály barátai között, hogy magasabb szempontból fogván fel az egyenlőség elvét, nem lehet nem kívánnom, miszerint immár a' dunán­túli superintendentia azon papválasztási módot karolná fel, melly honunk egyéb superintenden­tiáiban divatozik. Ott tudniillik igy megy végbe a' pápválasztás, hogy a' gyülekezet egész sza­badsággal , minden külbefolyás, nevezetesen a' kijeleltek felterjesztése nélkül, vagy szavazás, vagy közfelkiáltás utján választja lelkészét 's irja a' meghívó levelet. Ezt az utolsót azonban tarto­zik megerősítésül az esperességi hatóságnak át­küldeni. Talán nem ártana e' rendszabályt itt ná­lunk is azon oknál fogva behozni, minthogy az által a' nem fizetéses esperességi hivatal több tekintélyt nyerne. 'S ime ezek volnának o' kérdéses ügy körüli nézeteim, mellyeknek elösorolásával nem egye­bet szándékoztam elérni, mint sajátságos körül­ményeinknek el nem fogúit megbirálását 's a' rö­vid időre megzavart békének helyreállítását elő­segíteni. Adja Isten, hogy igénytelen soraimnak az legyen a' sikerök! Ha hibáztam, útbaigazítta­tásomat hálásan veendem, az levén meggyőződé­sem, hogy hibát ejleni emberi ugyan, de azt meg­ismerni 's javítani isteni; melly elvet nemcsak egyes emberre, hanem egész testületre is alkal­maztathatónak vélem. Sopron 22. mart. 1847. KolbenheyerMóricz, evang. lelkész. 15 *

Next

/
Thumbnails
Contents