Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-07 / 10. szám

nyelvet találtak fel, mellyet görögnek neveznek, mitől óvakodni kell, mert ez anyja mindenféle eretnekségnek. Látom, hogy egy bizonyos könyv forog sokak kezében, mellyet ök új testamentomnak neveznek; e' könyv tele van tövissel és méreggel. Annyi bizonyos, atyámfiai! hogy a' kik a' zsidó bibliát olvassák, legott zsidókká lesznek.') Guttenberg és Luther nevei örökké fénylendenek a' biblia történelmeiben. Amaz lehetővé tevé, becses találmánya által azt, hogy azon könyv, melylyért hajdan roppant pénzösszeget kellett adni, ma néhány garason megszerezhető : emez nagyiéiküleg kivívott egyházujítása által, újra a' nép sajátjává tevé az élet könyvét, melly nemcsak a' tanítók, hanem a' nép számára is Íratott; közös kincsesé tevé azon szentírást, melly nemcsak a' keresztyénségé, hanem általában az emberiségé. Az egyházújítás felkarolta e' nagy eszmét, és tovább ment; életmüvévé tette a' bibliát, a' tiszta vallásnak és a' keresztyénségnek egyedüli kútfejévé. Mert, ugyan kérlek, mit gondoltok? miben áll a' keresztyénség lényege, és miben különböznek a' keresztyén hitfelek egymástól ? Tán a' tanmódban, ós abban, hogy egyiknek cultusa jelképes, a' másiké nem ? Korán sem. Vagy tán abban, hogy egyiknek egyháza püspöki, másik népképviseleti, harmadik presbyteri, negyedik monarchiai kormány alatt áll? Ezt sem mondhatni; mert igy mi magyar helv. hitvallásuak az angol föegyházbclieket nem tartanék keresztyéneknek; pedig valljuk, hogy ezekkel egy hiten vagyunk, nemcsak ezekkel, hanem minden felekezetekkel egy keresztyén név alatt foglaltatunk. A' biblia tehát a' keresztyénség firmája és kriteriona; minél bibliaibb valamelly tan, annál keresztyénibb; minél inkább ragaszkodik valamelly felekezet a1 bibliai elemhez, annál közelebb jár hozzánk : ellenben minél több heterogen elemet vesz magába, pl. emberi hagyományt, zsidó vagy más szokást, annál inkább eltávozik tőlünk, — keresztyénnek azonban, míg a' szent háromságot vallja, megmaradva. Igy itélt I. István dicső királyunk is. 2

) Annak kitalálására pedig, mi legyen tisztán bibliai és mi nem? nem kell olly mélységes bölcseség. Üssük fel a' bibliát és tegyük tanulmányunkká, mindjárt megtudjuk. Igaz, van ebben sok mélység, sok homály : de szerencsénkre, mi a' hit- és életvezérletre tartozik, együlegyig mind kristálytiszta és világos. Olly tanítót, olly kalauzt pedig, ki előtt minden homály elenyésznék, — olly testületet, melly illyen eszményi tolmácsokból állana, ítéletnapjáig is hiába keresünk. íme a1

bölcs Augustinus vallja magáról, hogy : „ö többet nem ért a" biblia szövegében, mint mennyit tisztán át-') Erasmuss Lebeo : von Hess. I. 63. és:Villers, Essais de l'inf luence d e 1 a r e fo rm a t i on de Luther. Ilambourg 1805. p. 79. *) Decr. I. c. 1. lát és homály nélkül felfoghat;" 3

) de azért számtalan helyen ajánlja a' tanulatlanoknak is a' bibliaolvasást ; „mivel, igy ír 3-ik levelében, Isten a' szentírásban mint jó barát szól a' tanultak ós tanulatlanok szívéhez." „Aztán, igy szól másutt, ha mit nem értünk, magyarázzuk meg azokból, miket értünk ; hiszen a' szentírás olvasásakor, a' világos helyeken legeltetünk, a' homályosakon gyakoroltatunk : amott éhségünk űzetik el, emitt unalmunk." Mitsem ér itt ama kifogás, hogy a' bibliában feltalálja mindenki saját véleményét, söt tévtanait is ; mert ez csak féligmeddig igaz. Nem keresztyéni szellemmel olvassa az illyen az élelkönyvet, és nem ugy, mint ezt az egyházi atyák, jelesen : Chrysostomus, Ambrosius, Hieronymus és Lactantius parancsolják. Ezek ugy tekintik a' szent könyveket, mint napórát, melly eligazít, mint erdőt, mellynek fáiból alkalmas házat építhetünk, mint gyógyszertárt, szellemi élésházat, tisztaforrást, lámpát, melly tői a' gyanús személyek és tolvajok messzefutnak, és mint mérleget, melly megmondja, tévtan-e valami, vagy üdvre vezető tudomány ? És itt van már helye adatokkal tanúsítnunk, melly igen elváltozott hitfeleink erkölcse a' miatt, hogy ezen üdvforrást egy század óta gyérebben használjuk; és életrendünk mi nagyon különbözik nagy atyáink erkölcsétől, kik házikincsnek ismerve a' szent könyveket, ezeket szorgalmasabban olvasták családjuk előtt. Van kezemben egy némethoni orvosnak, Brüekmannak, munkája, 4

j a' ki egy századdal ezelőtt utazott honunkban. Mellőzve most azt, mit ezen tudós beszél hitfeleink nyomott helyzetéről — „kik, noha itt legszámosabbak, mégis a' r. katholikus papoknak adóznak, ezeknek miséin megjelenni, szent meneteiket kisérni, a' szentek és szobraik előtt térdet hajtani kényszeríttetnek :" — csak azt említem, mi czélomra tartozik, hogy ,,a' helvét-hitvallásuaknál a' legszigorúbb egyházi fenyíték divatozván, ezek igen vallásosak,— a* nemes hölgyeknek a' tánczot meg nem engedik, ugy Ítélve, hogy ezen izgalom módnélkül káros a' tiszta erkölcsnek; nemesek özvegyet nőül el nem vesznek, 'stb.. Melly gyakorlatnak aztán, teszi hozzá, ezen üdvös sikere van, hogy bár a' magyar nemes hölgyek a' legékesb-alakuak, mégis köztük ollyan* ki Dina vétkével volna szeplősítve, egy sem találtatik , a' férfiak magok tánczolnak, fölemelve karjaikat, 'stb." Miket Bruckman, magyar hitsorsosaink erkölcse tisztaságáról tanúsít, épen azt mondja, Goure/f Sándor,5

) orosz statustanácsos, az angol föegyháziak erkölcséről, kiknél az egyházi fenyíték még ma is szigorral gyakoroltatik. Ezen sta-s) Pius nescio, igy szól ö, in scriptara sacra, quam intelligo. 4) Memorabilia Hungarica : epist. XCIX. Wolffenbüttel 1740. 5) Recherches lur les infans illegitimes trouvees, etc. 1830..