Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-01-03 / 1. szám
rf 18 ben jelenleg öszvesen is csak 8,821 elemi-iskola yan;következésképen,ha minden most létező elemiiskolánk külön községben volna is, még akkor is 5,853 községünk maradna iskola nélkül : látnivaló, hogy a' népnevelésért tettleg föllépendő ország első teendője leend 5,853 elemi iskolát újból *s országos költségből építni. Mert, hogy e' részben a' községek pénzére nem támaszkodhatik, azt mutatja azon körülmény, miszerint azok jelenleg iskola nélkül vannak. Pedig 5,853 iskolának újból fölépítése, fentartása's az azokba rendelendő legalább is meg-annyi tanítónak tisztességes fizetése, maga többre menne azon 4'000,0C 0 vrtnál, mennyibe jelenleg a' tanítás minden fokozatával foglalkozó 10,000 magyar tanítónak, 400 vfrtjával számított évi-dija, közvetve jő az országnak. S ime, ha e' közvetlen reá néző tetemes áldozatot meghozandná is az ország, még általa semmit nem javitna a'jelen már alkalmazott tanítók nyomasztó sorsán! Hátha tekintve, hogy az élte 15-ik éve előtt az iskolából elfogott gyermek rendesen vagy unalomból is bűnre fajuló naplopóként növekedik fel, vagy az erejét haladó kézi munkára, közvetlen ugyan magának, közvetve pedig a' statusnak megnyomorítása 's gyöngítése mellett szoríttatik, mindezeknek eltávoztatása tekintetéből meghozza az ország a' nevezett iskoláztatási törvényt: mi számítás áll itt elő? — A' világ statistikája azon egyének számát, kik éltöknek 5 — 15 éve közt vannak, a1 lakosok V5 -ének lenni mutatja. Miből következtethetöleg honunk 12'000,000 lakosai közöl 2'400,000 volna azon egyének száma, kik józan népnevelési törvények őrködése alatt ugyan mind iskolába tartoznának járni azon módon, mint Poroszhon rajnai tartományának 2'000,000 lakosai közöl 400,000, tehát minden 5-dik, a' csehországi eképen iskoláztatható gyermekek közöl 93° o, Tyrolisban 97%, a'bécsi föegyházmegyében pedig 99° „ valósággal fel is jár az iskolába. Ez esetben pedig, ha mindjárt 60 gyermeket bíznánk is egy tanítóra, mivel többet már elemi 's népiskolában egyre bizni czéliránytalan, még igy is 40,000 tanítóról kellene a* statusnak gondoskodnia a' 2'400,000 tanuló után; tehát 4-szer annyi elemi 's népiskolai tanítóról, mint a'hányan jelenleg minden alsó 's felső tanítóink összesen vannak. Adjuk meg aztán nevezett alsóbb tanítóinknak azon 200 pfrtnyi évi díjt, mit a' mult országgyűlési javaslat közép-számítással azoknak fejenként adatni tervezett; 's kijő, miként 20^00,000 vfrt kívántatik évenként 40,000 alsóbb tanítónak 200pfrtjávaldíjazására: tehát ötször annyi öszveg, mennyit jelenleg minden magyar tanító egyszersmind húzhat. Tegyük fel bár, hogy e'20'000,000 vfrtnak 2 /3 része kitelik a' községek és szülék által adandó készpénz, szántóföld 's termesztményekből, mellyek azon öszvegbe mind bele-számílvák: l /3 része ekkor is közvetlen a' F* PÁPA status pénztárából igényeltetnék. Tehát 6'666,fi66 y3 vfrint készpénzt tartoznék, évenként, csupán alsóbb tanítóinak s közvetlen fizetni azon ország, melly most minden felsőbb's alsóbb tanítóinak közvetve is csak 4'000,000vftot fizet. Adhat-e hazánk ezen egyetlen czikkre, az alsóbb tanítók fizetésére, évenként 6'666,666 '/3 vfrtot, mellynek minden országos költségei fedezésére csak azon esetben gyűlne be 13'000,000 pfrtnyi budgetje, ha a* magyar nemesség magát a' halandósággal egy perezben született adózás törvényének, még pedig az adónak nemcsak egyes, hanem minden rovataira nézve, különbség nélkül alávetni kész volna? Nem ellenkezőről győz-e meg bennünket maga azon mult országgyűlési javaslat is, melly 1 \/2 év ala?t 18 praeparnndiát sürgetvén honunkban egyszerre megnyittatni,mindazoknak megalapítása fentartása és gyarapítása végett csak 1'000,000 pfrtot, ezeket is 100,000 pfíjával,10 év alatt lefizetendőket vélt a' közadózás reményében is, megajánlhatónak tervezni? 'S a' melly hon nem birja működő tanítóit tisztességesen dijazni, honnan teremti az elaggodt, vagy hivatalban érdemmel elerötlenültek nyugpénzét? honnan az elhunytak özvegyei s árváinak gyámtökéjét; mit feledni lelketlenségre mutatna? Nagy itt a'baj, t.cz. olvasó! Olly nagy, hogy annak szivem szerinti megorvoslását, részemről, egész éltemben nem várom. Nekünk azonban addig is gondoskodni kell tanítóinkról. 'S ki honunkban tanítókat illető tervet készítvén, a' leírtam körülményeket tekintetbe nem veszi: mozog, de azért nem halad, hanem vesztegel ott, hol már régen fenakadtunk; épít jó akaratból légvárat, mellyben az utókor üdve soha nem lakozandik,Szóval : egy olly expedienst kell keresnünk, mellynek enyhében példabeszédünk szerint, a' kecske is jól lakhassék, a' káposzta is megmaradjon. Ez expediens azon elv, mellyet képezdei tervemnek alapjaul tettem : ideiglenes és nem holtig maradandó tanítókat képezni praeparandidnkban. Nem állandó tanítóinknak hadat izenni vala hát czélom, ez elvnek felkarolásában. Nem az ócsárlásukból gyönyört merítni, hanem nyomasztó sorsuk hü lefestésével, azokat, kiknek dologhoz szólni joguk van, a' baj orvoslására birni vala szándékom. Olly tervet kívántam a'felvett alapelvre építni, melly, anyagi gyönge állásunk tudatából indulván ki, mutasson utat ós módot, mikép kelljen sinlődő népnevelési ügyünket, költség növesztése nélkül, jobbra deríteni. Tervemnek százados éltet magam sem kivánok.Söt legforróbb hazafi-ohajtásaim egyike,hogy legyen ez maga is , mint az e' szerint képzendő tanítók, ideiglenes. Azaz: emelkedjék nemzetem minél hamarább az anyagi jóllétnek azon fokára, hol az állandó tanítóság elve által igényelt nagyobb fizetést teljesíthetve, ne kónyteleníttessék azontúl gazdálkodásból pártolni az ideiglenes ta-1* Wpytéri ^
