Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-12-13 / 50. szám
mindenkor tőkésítendő; a' hátralevő 8 /1 0 -böl, mellyek egyedül a' felosztás alá esendők , egy árvának l /1 0 , egy özvegynek 2 /I 0 , és a' szolgálati képtelenségre jutott lelkész vagy oktató 4 /1 0 det fog kapni, magától értetődvén, miként a' gyámdíji osztalékul igénybe nem vett része a' 8/1 0 -deknek a' 3-dik §. értelmében szinte tőkésítendő. — Ha pedig több gyámdíjigények esete fordulna elő, miszerint a' felosztásra szánt 8 /10 rész nem volna elegendő minden illető egyéneknek a' feljebb felállított arány szerinti részeltetésére: akkor a' 8 /i0 annyi egyenlő részecskékre lesz felosztandó, a' mennyi kívántatik, hogy a' felebb említett arány szerint minden arra feljogosított egyének gyámdíjjal elláttathassanak. 8. §. A'gvámintézetí tagnak halála után, akár az még valóságos hivatalban állott, akár pedig már a' gyámdíji állapotba tétetett, megkapja az ö özvegye a' 7. §. értelménél fogva őt illető gyámdíjosztályrészt. Az özvegy elhunyta után annak gyermekei lépnek anyjok jogába, még pedig a' leányok férhezmenetelökig vagy különben életök 20-ik évének betöltéseig; a' fiuk pedig némi közhivatal elnyeréseig vagy máskép 24 év eléréseig. Ha különben a'gyámdíjban részesülhető árva csak egy lenne, akkor az a' 7. §. értelme szerint csak felét húzandja azon gyámdíjosztaléknak, j melly az anyjának esett volna osztalékul. 9. §. Ha valamelly gyámintézeti tag máshová lett elhivatása következtében vagy különben önként is a' gyülekezet szolgálatából kilép, és a' 4. §. értelménél fogva az évenkénti hozzáfizetést folyvást az intézetnek adományozza: akkor csak az ö özvegye és árvái birandnak jogot a' 7. és 8. §-ban meghatározott gyámdíjilletöségre,—ellenben a' tag maga, ha a' fenérintett módra a1 gyülekezet szolgálatából kilépett és aztán hivatalviselésre képtelenné lett, ezen gyámintézetből semmi gyámdíjt nem követelhet. Ha a' most hozzáfizetö gyámintézeti tagok valamellyike, 30 éves szolgálat után ezen gyülekezetnél, vagy pedig más valaki a'jövendő tagok közöl a' gyámintézet alaptőkéje gyarapítására 30 évig folytonosan tett befizetések után, ezen gyülekezet szolgálatából visszavonulna , az a' 6. és 7. értelmében számot tarthat a* gyámdíj-illetöségre; melly igénye azonban megszűnnék, ha később másutt nyilvános hivatalt vállalna fel. 10. §. Ha a' máshová történt meghivatása következtében vagy önként a' gyülekezet szolgálatából kilépett tagja a' gyámintózetnek, három hónap alatt a' lejárt határidőn túl elmulasztja beadni évenkénti ráfizetését, fel fog szólíttatni a' fizetési hátramaradásának annak 6 pcentes kamatjával együtt megadására; és ha három hó alatt ezen felszólítás után a' tartozás említett módra ki nem egyenlíttetik: azon tag minden addig befizetett részleteinek és a" nejét 's gyermekeit illető jogoknak elvesztésével ki fog törültetni. 11. §. Ha a'gyámdíjt élvező özvegy új házasságra lép, számára a' gyámdíjhúzás megszűnik, de a" netalán létező gyámdíji képességgel biró árvák lépnek annak jogaiba, ha pedig árvák nem léteznek, az új házasságra lépő özvegy egy évi gyámdíjjáradékot kap egyszerre 's mindenkorra. 12. §. A' dolog természetében fekszik, hogy a' gyámintézet eddig felsorolt rendszabályainál fogva a' gyámdíjjáradékoknak évenként gyarapodniok és folytonosan nevekedniök kell. — Ezen folyvásti növekedése a' gyámdíjaknak minden szűkítés vagy levonás nélkül fog történni egész addig, miglen egy a' gyülekezet szolgálatában hivatalviselésre képtelenné vált lelkész- vagy oktatónak évi gyámdíjjáradéka 240, az özvegyé pedig 120 p.forintnyi öszveget elérendett, a' mikor aztán a' gyülekezet arról is további intézkedéseket tehetend, vájjon a' gyámdijjáradéki növekedésnek , a' gyámintézeti képességgel biró tagok szolgálatéveinek és évi befizetéseinek való tekintetbevételével kelljen-e történni, vagy sem. Hiil- és belftilili tudósításc^k. Prttselytáskodás. Milly ferde módon űzetik poseni nhgségben a' térítgetés, itt egy példa. Nemrégen Reisenben meghal egy ev.polgárnő,betegeskedő férjén kivül még egy 5 és egy 8 éves leánykákat hagyva maga után. Néhány nappal a1 temetés után egy magas rangú nő magához hivatja a' mélyen megszomorodott 's nagy mértékben szenvedő férfit's elibe terjeszté, hogy tekintve szegénységét, hajlandó gyermekeit neveltetni, ha megengedi, hogy azok utóbb kath. legyenek. A' szegény férfi erre nem adhatott kielégítő nyilatkozatot, hanem még fájdalmasabban hagyá el gyorsan a' helyet, hol a' jótétek nem ker. elvek szerint osztogattatnak, 's most azon bizalomban él, hogy ev. polgártársai szegény helyzetét megszánják 's nem sokára egészen elárvulandó gyermekeit nem hagyják elveszni. (A. K. Z.). Rcforinatk laatása a' missióra. Az apostolok 's tanítványaik által gyűjtött keresztyének száma 100-dik év körül mintegy 500000-re ment. 'S daczára a' súlyos üldözéseknek , mellyeket a' 3 első század alatt szenvedett az egyház, számuk 300-ik év körül már 10 millióra növekedett. Midőn a' pogánytérítők hűsége áttal keresztyénekké lőnek a' németek, 700-dik év körül öszves számuk mintegy 30 milliót tön. A' sötét időkben, midőn Roma nagy befolyást nyert a' ker. egyházra, kevesen járultak a' számhoz, kik itt boldogok lőnek, ugy hogy 1500. év körül csak 100 millió ker. volt. Ekkor rövid kellemes hajnalpír után földerült a' reformatio kegynapja's azóta, tehát csak 3 század alatt, a'keresztyének száma megkettőztetett, most 200 millió keresztyénnél több levén (A. K. Z.).
