Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-29 / 48. szám

A' Skariczaféle alapítványnak mostani állása ez: tökéi 86,000 v.for. tesznek, a" szinte ezen ala­pítványhoz tartozó Skariczaház évenként körül­belöl 3000 v.for. jövedelmez. Egyébiránt ezen alapítvány, valamint majdnem minden más hely­beli iskolai alapítványok is, a' mindenkori egy­házatyától kezeltetik, jelenleg nemes Schreiber Keresztély kereskedő úrtól, ki ezen fáradságos hi­vatalt már 20 év óta csüggedetlen ügyességgel viszi. Ugyanakkor, midőn az új élelmezési mód létesült, a' tanárok tanácsára rendeltetett, hogye' tápintézetnek minden helyei minden iskolai év bevégezte után 12. juliusig ujonan osztogattas­sanak, melly alkalommal az addigi részvevőkre csak annyiban kell tekintettel lenni, a' mennyiben tanulmányi szorgalmukban és jó erkölcseikben haladtak. Egyébiránt minden nagyobb kihágás, vagy tanulmányokbani nevesebb hátramadás ok­vetetlenül ezen jótétemény elvesztését vonja ma­ga után. Ezen, valamint minden más helybeli is­kolai jótétemény osztogatásában az illetőnek sze­génysége, a' mennyire ez megtudható, főleg pedig tanulmánybeli iparkodása és feddhetlensége véte­tik fontolóra, ugy hogy a' többi körülmények egyenlősége mellett az bír elsőséggel, kinek jobb tanulmányi osztályai vannak. Azonban e' megkí­vántatóságok mellett a' felsőbb tanulmányi pályán levőkre méltányos tekintet vétetik, hogyannál többen vehessenek részt e' jótéteményben. A'jó­tétemények osztogatói szorosan tartják magokat e* rendszabályokhoz, miknek üdvös befolyása a' tanuló ifjúság szorgalmára 's jó erkölcseibeni szi­lárdítására szembeszökő. Ennélfogva quisquefor­tunae suae faber." Ezen jegyzet azért is nevezetes, mivel sok ollyat említ, mit mi örömest hallunk. Átalában Michnai urnák jegyzetei igen tanuságosak, 'sazon napoleoni rövid proclamatiókat juttatják eszembe, mellyeknek egyes pontjairól egész értekezéseket lehetne írni. Például csak egyet a' 20-dik lapon a' legalsót: ,,Az akkor (Skaricza korában) itten hivataloskodók: Fabry, Stanislaides, Bilnitza, Gross tanárok, de nem különben a* lelkészek is: Crudy, Institoris-Mosóczy (minden értékét az is­kola és a helybeli magyar-szláv szentegyházra, melly egyedül neki köszönheti fenállását, áldozá, méltó, kinek élete 's érdemei részletesen tárgyal­tassanak) és Trencsenszky (szép könyv-gyüjte­ményóvel gazdagítá iskolánkat) mindezen szel­lemben hatottak. Ugyanis az iskolának boldogsága és a* tanuló ifjúságnak java, nem pedig a' sze­mélyes kényelmesség és mulatság utáni hajhászás vala barátságos viszonyaiknak 's férfiakhoz illő beszélgetéseiknek főtárgya *s végső iránya. A' többi alapítványt a' hely szűke miatt nem emlí­tethetjük itten." 'S mi ezekben a' tanúságos ? primo: Mi dicső szellem uralkodott akkor a' tanárok és lelkészek között. secundo: A* második pont második része a* múltban igaz-e , avvagy a' jelenben, abstractim van-e vagy concretim mondva ? #) tertio: Legyen áldott a' magyar-szláv egy­házat alapító Institoris-Mosóczy és társainak em­lékezete ! quarto: A' mi a1 legutolsó pontot illeti, sze­rezzen, kérem Michnay urat, tágasabb helyet, hol elbeszélhesse nekünk mind azt, mit itt hely szűke miatt nem említhetett. **) Henyei Gyula. Ijfpcsei stipendiumok ügyében* Henyei kapitány urnák mai kisvilági híreiben összeirt gondolatai bennem ís új gondolatokat ébresztettek. Igen, igen! ha Michnay úr vagy akár ki más, ki talán, ha alkalma volna, örömest irna össze egyet-mást, 'falusi magányát üdvösen használandó $ tehát akárki, azon gondolatra jöne, mellyre 1805-ben Schulze Jdn. Dán., a' luckai lyceum rectora: jött bizony nem tenne haszonta­lan dolgot. 'S mi gondolatra jött az a' Schulze ur? Hát arra, hogy két kötetben illyen czimü könyvet irt össze és adott ki: Stipendien-Lexicon von und für Deutschland, oder Versuch eines vollstandi­gen Verzeichnisses und Besehreibung der im deutschen Reiehe für Studirende auf Schulen und Universitáten, für Prediger, Schullehrer, auch an­dere Gelehrte, und für die Wittwen und Waisen derselben vorhandenen Stiftungen. Leipzig Köh­ler'sche Buchhandlung 1805. Mint mondám, illy munka kiállítása igen méltó foglalkozás volna *s tán sokkal könnyebb, mint sokan hinnék. Össze­jönek évenkint a' különféle főbb iskolák oktatói 's ha magával hozná mindenik saját iskolájoknál ta­láltató stipendiumaik, rövid összeírását 'stb.: a* munkának egy jó része már azonnal készen lenne. No de ez csak terv. Valeat quantum valere po­test. — A' hozzánk legközelebb fekvő két egye­tem, hihetőleg Boroszló és Lipcse lesz. Van-e az elsőben számunkra valami? nem tudom. Van-e a* másodikban? Azt hiszem,igen, ha magunk is ugy akarnók, mint Isten akarta. De az a' baj, hogy mi nem mindig akarunk ott, hol Isten akar. Már pe­dig Isten azt akarta, hogy midőn a" szerencsétlen XVI. Lajos szorongatásai és a' franczia idősza­kos mozgalom ébrenségre hivták fel Európa mo­narcháit, II. Leopold, kinek emlékezete közöttünk ter quaterve áldott, Fridrik Wilmos porosz király— lyal 1791-ik nyarán a' végett jöttek össze Pill­nitzben koronaörököseik kíséretében, hogy a' mozgalmi áradást kölcsönösen építendő gátak ál­*) Biztosíthatom kapitány urat, hogy itt a' jelen nem értet­hetik 's Michnay úr bizonyosan abstractim szólott 's eszébe sem jutott illy kényes kérdésekre csak távolról is alkalmat adnia. Székács. **) Ha a1 tágasabb tért lapunkban vélné feltalálhatni, bizto­sítom öt, hogy az szolgálatára leend. Székács.

Next

/
Thumbnails
Contents