Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-01 / 5. szám

Hátra van még, hogy a' választmány azon hiányok betöltésére, mellyek eddig szerkezetünkben éreztettek, a'birói és igazgatási ügy elintézését vegye tekintelbe. Hogy a' gyűlések természetével ezen működések egyike sem egyez meg, már fent említők. Az igazgatási működések ugyanis a'gyéren öszszejött gyűlések által annál kevésbbé gyakorolhatók, minthogy a1

gyűléseken nem mindig ugyan azon egyének jelennek meg s így az ügyek fonalát sem tudják, de az ügyek fölölt nem is azon nézetekkel birnak, — honnan is gyakran tapasztaltatott, hogy a' gyűlési határozatok a'szerint másíttatlak, a' mint e' vagy ama helyen tartattak. A' birói eljárás pedig még kevésbbé tartozik a' gyűlések köréhez, leginkább azért, minthogy gyűléseken az ülnökök száma határozatlan, minélfogva a1

perlekedő részek ügyészeiket és pártfogóikat a' gyűlésekbe szokták küldeni 's igy az igazságot mintegy kiküzdeni, sőt mi több, gyűléseken az igazság kiszolgáltatás gyakori vitákra ad alkalmat, mellyekben az ilélö birák a' felektől alig különböztethetők meg. Ezen nézetek a' választmányt arra bírták, hogy az igazgatási és végrehajtási hatóságot az illető gyűlések elnökeire ruházzák, kik azonban működéseikről jelentést tenni és számot adni tartozzanak; a' birói hatóságot pedig állandó és bizonyos, mindkét rendből kinevezendő egyénekből álló gyűlésekre, vagy úgynevezett tanácsszékekre (consistorium) bízzák, mellyek leendőihez a' bonyolodott ügyek kérdésein kivül azok tartozandnak, mellyek az illető gyűlések által különösen oda utaltatnak. A' tanácsszékek alatt azonban semmikép sem értetnek azon némethoní intézetek, mellyek az evang. egyház szellemével ellenkezni látszanak; 's ennélfogva a' tanácsszékek elleni legnagyobb ellenvetéseket az által véli megelőzni, hogy a' törvényhozást tovább is a' gyűléseknek engedve, a'tanácsszéket kinevezés és minden harmadik évbeni megújítás által tervezi élelbeléptetendőnek. Az ezen értelemben vett tanácsszékeket a' választmány annálinkább ajánlhatja, minthogy a1 tanácsszékek nyomai a' magyarhoni evangélikusok között is, már a' legrégibb korban láthatók; minthogy az erdélyi szászoknál, kik eldödeiktöl alapított intézeteiket tisztán megörizék, jelenleg is fenállanak; minthogy az egyetemes zsinaton összegyűlt evangélikusok közohajtata a'tanácsszékek részére nyilatkozott; minthogy a' kerületeknél gyűlések gyéren tartatván, a' kisebb, tanácsszék czimü összejövetelek mindig használtatnak; minthogy ő Felsége a' tiszántúli reform, kerülethez intézett parancsában a' behozott tanácsszékeket kegyelmesen helybenhagyja 's reformált hittársaink mindenütt rendezett tanácsszékekkel birnak; végre minthogy már körünkben is volt eset, hol némelly ügyek, felsőbb parancs következtében, tanácsszéken rendeltetik felvétetni. >7$ 9 A' tanácsszékek rendezésében a' választmány1 következő elveket követelt: 1-ör Hogy világiak és egyháziak egyenlő4

! számmal legyenek bennök. ' 2-or Hogy a' mint a' fokozat és felebbvitel * egy tanácsszéktől a' másikhoz fokozatosan megy* felfelé: ugy az egyének száma is növekedő arány-* ban nagyobbodjék, — minthogy minden felebBÍ^* vitel alapjának annak kell lenni, hogy több szem többet lát és az ügyet jobban megvizsgálhatja. 3-or Hogy a' tanácsszéki ülnökök az illéíÖ^ gyűlések által és pedig csak három évre válasz- ; tassanak, azon okból, hogy a' tanácsszékek á*s közbizalmat mindig birják; minthogy pedig az eP 1 nökök választás alá nem jönek , nem lehet tartani, hogy az ügyek fonala a' választások által megszakadjon. ^vyga lal 4-er A' tanácsszékre a' bemenet mindenkinek11 szabad, részint azért, hogy a' törvényszékek nyilvánosságát több okok ajánlják, és minthogy az evangélikusok tetteiknek nyilvánosságától soha'11 sem tartottak; részint pedig azért, hogy ezen jog, az evang. egyház természeténél fogva, senkitől meg nem tagadható. — Az ítélőszékek elrendeléséből különben is önként folyván, hogy itt a' tanácsszéki tagokon kivül, senkit, még öáált^ javaslati szavazat sem illethet. — Végre? B

^ 5-ör Használá a' választmány a' tariécsszékek elintézése körül, valamint a' régibb zsinatok tég- ) zéseit, ugy a' legújabb zsinatok határzataít is, . segédül vévén még az erdélyi szászok és reformált hiltársak rendezetét. .löt íju .'.íim Legnagyobb nehézségre akadt a' választ— 1 mány az egyetemes tanácsszék elintézésében^ í minthogy egyrészről a' kerületek tekintete ki- » vánja meg, mint mellyeknek végzései vitetnek t az egyetemes tanácsszékhez, hogy az egyetemes « tanácsszék a' kerületinél több számú és minderi kerületekbőli egyének által képeztessék; más- < részről pedig, minthogy lehetlen az egyszer tar- * tatni szokott egyetemes gyűlés idején kivül, min- f? den kerületekből nagyobb számmal egyéneket « összehíni, holott az ügyek, tapasztalás szerint, gya« k korla olly sürgetösek, hogy az egyetemes gyűlés határidejéig nem halaszthatók. E' helyzetben a1

választmány a1

bécsi tanáé?- '1 szék mintájára, hol az egyének összejőni sohasem W szoktak, hanem egyenként szavaznak, ollyHervet i^ készített, melly a' több egyének tanácskozását ® sem zárja ki, de minden'tagok összehívásának d szükségességét sem parancsoljál, annyira, hogy; ^ az illy, több egyének jelenl^tébeni részletes tanácskozások, olly ítélőszékek felett, hol minden birák jelen vannak 's gyakorta egy tekintélyének mindenik hódol, elsőséggel birnak. A'választmány az itt kifejtett elvek szerint I indulva dolgozá ki az egyházi alkotmány tervét