Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-10-25 / 43. szám

Tét Cel nem találnék, ha gyertyával keresnők is. .fS1

t. egyén több illy furcsaságokat is követett el: birói tárczáját bevonni egy egyén méltó joggal indítványozá. ítéljünk prot. hitsorsosim, az illy jellemekről 1 Kell nekünk unió ? ? „difficile est satyram non scribere." E' papválasztásnál egy paás lényeges hiba is volt elkövetve, mi az elvájasztatott egyént többrészben terheli mint az első; mert amazt nem tudhatta, ezt tudni tartozott: e' Jribát is azonban nagyobb részben t. esperesünknek róvtuk fel. Protestáns egyházunkban eddigelé fizon törvényes szokás divatozott, hogy a* papságra a' község által elválasztatott egyén, hivavatalát csak a' felsöség megerősítése után foglalhatta el, t. Sz.J. úr pedig egynek vévén az esperesi hivatalt a' felsöséggel — a' puszta engedelem levél mellett — melly szokás ellenére másodszor adatott — hivatalába magát beiktatta, 's gyülésünkre intra domínium appellált, hogy erősítsük meg : mi megerősítettük azon megjegyzésseljhogy az elsö's törvényes értelmű concessát háttérbe szorító, másodikat roszaltuk, *s kiket kellett, a' rendes kerekvágásba igazítottunk. Még egy botrány ezen egyházból: Mult tavaszi gyűlésünk következtében egy küldöttség ment Szikszóra esperesi elnöklet alatt, hogy az ottani egyházi rendetlenségeket, tudatlanságot, jogbitorlást, minő egy maga magát kiegészítő consistorium, megszüntessen 's kijavítson, és történt, hogy az egyház avatatlan fögondnoka azon kérdéssel fogadta a'választmányt: „Mitkeresnek az urak itt?" — pedig hivatalosan tudtára volt adva a'kimenetel határideje 's tárgya — sőt inté, hogy távozzanak, mert physicai erővel távoztatja el őket — a' küldötséget, melly a' törvény paizsa alatt rendet alkotni, 's a' galambárusokat az egyházból kihajtani ment. Ez egyén, meg kell jegyezni, hogy sem tractusi, sem egyházkerületi felsőséget elismerni nem akar. Hát K. G. íjr olly gyenge protestáns, ki azt sem tudja, hogy a' superintendentia testület, melly ha nem több, legalább 600,000 embernek 's polgárnak vallásos neveléséről s életéről számol az előtt, ki önnek is bírája 's fejedelme? ön nem tudja, hogy az testület, mellyel a' n. m. h. tanács hivatalosan levelezik? Ön nem tudja, hogy Magyarországon vallásos separatismusbanélni nem szabad? Ön nem tudja, hogy volt idő, midőn ez az általa csak feslett alaknak képzelt superintendentia gőgös és elbízott főket megalázott ? — Vagy értelmes protestáns legyen valaki, 's tudja egyházi szerkezetének sarktanait, — vagy olly „no popery"-féÍe emberek protestáns egyházigazgatásnak élire ne tolják erőszakkal magukat. E' kényes tárgybani relatiot gyűlésünk novemberben taglalandja, mikorra az említett főgondnok urat gyűlésünk eleibe rendeltük maga Igazolása végett. Egy a' szikszói dologgal némileg viszonyban álló tárgy is érdemel említést. Egyh.megyénkben egyház üresedett nem régiben n.t. esperesünk az özvegy's mások kérelmére, időtöltőülegy a'legfiatalabb, alig egy hetes káplánt rendelte oda, nóta bene, az özvegynek rokonát: 's miatta a' hires szikszói interregnum alatt hivataloskodó se^éd maradt hely nélkül. A1

dolgon lehetlen volt nem fordítani, mert igen nepotisticus szagú volt, azért is a1

fiatál segédet régibb helyére rendeltük vissza és helyére a' szikszói volt segédet iktattuk 's a' segédekre nézve elhatároztuk jövendőre, hogy rájok nézve válogatásnak helye nem leend, hanem hivataloskodásuk ideje szerint fognak alkalmaztatni az idötöltöi állomásokba. Ezt közlő minden egyházmegyében kivánná életbeléptetni. Ugyanis ez sok tekintetben szabályozná a' halál esetébeni féktelen paphivást, melly sok érdemes és régi szolgákat mellőz puszta kényből, valami uri pártfogás, ismeretség, vagy más érdeklett viszonyok miatt. Ezen rendelet szigorú megtartása által pálya nyílik minden segédnek, hogy a' sor következtével egyik vagy másik egyházban jövendő papul megkedveltethesse magát; igy szűnnék a'panasz, melly gyakran emeltetik egyházmegyék ellen — hogy sok egyénekről mintegy levenni látszik atyai gondját, midőn 6—8 évekig is segédeskednek Ha mint helyettesek sem tudják némellyek magukat megkedveltetni, — azok önmagukban, nem az egyházi felsöség feledékenységében keressék az okot. Öszi gyűlésünkön két világi t.birák, Farkasdnyi Sámuel és Gábry István urak, mint szinte három jegyzők Kovács László, Csorba Miklós és Kun Bertalan — választattak általános szavazattöbbséggel. Pótló gyűlést november 18-kára határoztunk. I $ k o 1 a-fa & y: F. évi Prot. Egyh. és Isk. Lap 33. számában Raicher János nógrádmegyei isk.tanítóúr maga's több meg nem nevezett társai nevében előterjeszt némi kivánatokat. Ehez hasonló történt ezelőtt tán három évvel a* gömöri esperességben is; itt is néhány tanító az esper. gyűléshez kérölevelel intézett, 's R. J. úr 1. pont alatti kivánatát kivévén, kérelmeik hasonlók valának az itt kívántakhoz. — Nem leend tán ennélfogva érdeknélküli megemlíteni, mint intézkedék e' tárgyban a' fenernlített esperesség. Mint említve van, tanítóink szükségesnek nem látták kívánni azt, mit R. J. úr kiván, hogy megmaradván tovább is a* papnál az iskolárai felügyelés, kimondassák: „hogy e'tekintetben a'pap semmi parancsoló hatalommal ne bírjon"; nem látták szükségesnek, azt tartom, azért, mert, bár nálunk is vannak az úgynevezett emancipatio után sovárgók, nem tartoznak azok sorába, kik R. J. úrral valami képzelt „parancsoló hatalomtól" félnének. 'S valóban ki azon viszonyt, melly pap és iskolatanító között létez, ismeri, e' rémképtől tar-