Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-01 / 5. szám

kévé alakulván, már többé minden egyháztagok segélye és támasza szükségesnek nem tartatik a' magyar egyház az első keresztyén egyház fel­vett jellemét jelenkorig megtartotta, vagy azért, mivel különbözvén a' némethoni egyházaktól, a1 magyarhoni evang. egyház jogai, örökös harcz között, az egésznek tanácsa, ereje és segélye ál­tal voltak megóvhatók; vagy mivel a' magyar evangyélmiak a' megyei és országgyűlésekben összpontosított polgári alkotmány által vonzatva, egyházi ügyeiket is e' polgári alkotmány mintája szerint rendezve, önként ölték fel az elv ter­mészetében rejlő első kereszt, egyház alakját. És hogy a' magyarhoni evangelicusok, olly számos viszontagságok közepett, lételöket, azon isteni erő és élő lelken kívül, melly minden igaz­ságban, de főkép a' vallásosban rejlik, leginkább azon szerkezetöknek köszönhetik, mellynél fogva minden tag tanácsadás- és segélyre van felhíva, annál bizonyosb, minthogy a'közügy, melly min­denkit érdekel, közlelkesedést szokott ébreszteni. Némethonban azon közönyösségi hajlam, melly egyidö óta protestánsok közt mutatkozik, és a* vallás iránt csökkenő lelkesülés, mellyet a' refor­matio emlékezete a* mély álomból felrázott, va­lamint más részről a* pietismus és újra támadt vallásos felekezetek onnan származtathatók, hogy az egyház-ügy megszűnt közös ügy lenni, — mi­nélfogva mások,kisebb s nagyobb mértékben levén vallásosak, vagy közönyössé, vagy pietistává, vagy misticussá váltak, melly két bajról honunk­ban semmit nem tudunk, mivelhogy a' szérencsésb magyarhoni protestánsok elődeik egyházi intéz­ményeit, mellyek jelenleg Némethonban az evang. egyházi alkotmányról kiadott iratokban annyi pa­naszszal vitattatnak, állhatatosan megtartották. A' választmány tehát, az egyháznak helybeli, esperességi, kerületi és egyet, gyűlésből, rendkí­vüli esetekben pedig zsinatból álló alkotmányát, biztos védpaizsul tovább is megtartandónak véli. Hogy azonban ezen intezetek czéljoknak megfeleljenek, és a' nagyobb összejövetelekkel többnyire együttjáró rendetlenség, mennyire le­het, elkerültessék : a' választmány némelly mó­dosításokat, mellyek által t.i. az egyház lényege és szelleme nem változik, hanem inkább tisztasága eszközöltetik, bátorkodik ajánlani. — Illyenek: 1-ör. Több egyházaknak esperességgé alaku­lási természete kivánja, hogy az egyházak minden tagjai a' közügyek tanácskozásában részt nem ve­hetvén, — minden egyház követek által kép­viseltessék, az esperességi küldöttek a' kerületit, a* kerületi küldöttek pedig az egyetemes gyűlést képezzék; ezeken kivül a' gyűlésbe mindenkinek szabad legyen a' bemenet, sőt minthogy a' jó ta­*) Itt az eredetinek értelme sántikál 's igy nem állok jól a1 fordítás hűségéért. Átalában megjegyzem, hogy az egyetlen eredeti példány, mellyhez juthattam, nagyon roszul volt irva. Sí. lács, akárkitől származzék is, mindig jó marad: anácskozási és javasló szavazattal is birjon, — iz eldöntő szavazat azonban aC több egyházakat s esperességeket képviselő gyűléseken, azoktól, :ik azokat nem képviselik, megtagadtassék. — Uon joggal és szavazattal, mellyel a' különösen iiküldöttek felruházvák, azok is bírjanak, kik hi­vataluknál fogva, mellyet az egyháztagok bizal­mából viselnek, képviselői jellemmel ékesítvék; Ilyenek az esperességi gyűléseken az egyházak elkészei és felügyelői, kerületin az esperességi elügyelők és esperesek, az egyetemesen a' ke­ületi felügyelők és püspökök. 2-or Ezen választmánynak a'szövetséges al­;otmány természetével teljesen ellenkezni látszik iz: hogy valamelly szövetséges gyűlés határzatai és végzetei, érvényesség végett, előbb a' gyűlés kie­jészítö részeinek terjesztessenek eleibe, p. o. a* területi gyűlés határzatai az esperességeknek, ízekéi pedig az egyes egyházaknak. Mert több ígyházak épen azért lépnek szövetségre, hogy a' íözügy köztanácskozással döntessék el; mert /agy a' szövetséges gyűlés képviseli kiegészítő •észéit 's ekkor a' részeket kötelezi, vagy pedig lem, 's ekkor a' gyűlések hatástalanul működnek, A' mint t. i. valamelly gyűlésnek határzatai egy felsőbb gyűlésnek méltán terjesztethetnek elébe: agy ellenben, ama rákmenetü utalás és hivatkozás az alsóbb részekre, mint látszik,a' szövetség termé­szetének, a'jó és helyes rendnek ellenére 's a' köz­ügyek tárgyalásának halogatására csúsztattak be. 3-or A' választmány azon véleményben van, hogy a' gyűlések működése egyedül határozatok (statuta) hozatalára 's az egyházi ügyek kiviteli módjának megállapítására terjedhet ki, részint azért, mivel a' gyűlések ritkán tartathatván, az igazgatás és végrehajtás általok nem gyakorolíat­hatik; részint pedig, mivel a' gyűlési szavazatok száma nem levén határozott 's ennélfogva a' birói hatalom nem ruházlathalik reájok. Ugyanis az igazgatási és végrehajtási szövetséges képviselet épen azért szükséges, hogy a' gyűléseknek imént említett működését eszközöljék, míg ellenben a' birói hatalom csak külön megbízás által ruháztat­hatik reá. A' gyűlések köréhez tartozik tehát a' haza polgári törvényeivel és egyház kánonaival megegyező szabályokat alkotni; nem különben új rendeleteket hozni be, segedelmeket kérni, ugy szinte az egyházi hivatalok betöltése s az igaz­gatási és birói hatalommal felruházandó tagok ki­küldetése csak a1 gyűlést illethetik, a' mennyiben t i. a* gyűlések képviselői azon részeknek, mely­lyekböl alakulnak. Ezen gyülésekrőli vélemények előmutatására a' választmány annál inkább felhivatva érzi ma­gát, minthogy azok a' gyűlések természetével és régi szokásokkal megegyezők, 's általok az intéze­tek tisztasága, mellyek, mint minden emberi inté­zetek, elfajulhatnak, megőriztethetni reményltelik

Next

/
Thumbnails
Contents