Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-07-12 / 28. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 28. szám. Ötödik évi folyamat. Julius 12. 1846. Vermitteln ist immer ein bedenkliches Geschaft, da, wie bekannt, der Vermittler sich in der Regei beide Partéién auf den Hals zieht. Dennoch können ruhige Gemüther sich dem Wunsche nicht entzieheo, je beftiger der Kampf entbrennt, desto angelegentlicher die Vermittelung zu versuchen, und den Kámpfern, welche die Lust am Waffengeklirrebeseelt, dasanmuthige Bild friedlichen Neben einanderseins, vorzuhalten, oder eine endliche Einigung mit Zuversicht zu prophezeien, und einzuschárfen dasz es Christenpflicht sei, die Wege dazu anzubahnen. TARTALOM: Merengések. II. Székács J. —A' nagy-ge­resdi szerződés. (Folyt.) — Felelet azoknak, kik az unió ellenében a1 1 protest. köznép balitéleteire hivatkoznak! Schneiker J. — A1 jerusálemi főtanács.— Gyűlé­sek. — Kül- és belföldi tudósítások. —Levelezés. Merengések, II. A* fegyverekről tehát, az egyházi harcz és mozgalom fegyvereiről. Már hiába, ha fegyvert keli fogni, 's fegyverzetbe öltözni Isten orszá­gáért, az más nem lehet,mint a* mellyröl Pál apostol emlékezik, midőn az Ephesiekhez irt levelének 6-ik rész, 14 és köv. versében igy szól: „Állja­tok derekaitokat felövezve igaz mondással és öl­tözködvén az igazság mellvasába; lábaitokat meg­saruzva a' békesség evangyéliomának készületé­vel, ennek fölébe öltvén a' hitnek paizsát. Ve­gyétek fel az üdvösség sisakát is, és a' lelki fegyvert, melly az Isten be­széd e" Erroris agnitio est dimidia emendatio. Ezt mindnyájan tanultuk. Ne szégyeneljük tehát őszin­tén megvallani, hogy sem a5 fegyverek, mellyek­kel az egyház mezején az ujabb időkben harczo­lánk, sem a* fegyverzet, mellybe harcz közben öltözénk, sem végre az indulat, mellyel a' fegy­vereket forgatók,nem épen olly Pálféléek voltak, millyenekrŐl az ephesi levélben tétetik említés. De ezeknél még kevesebbet mondok, azt, hogy ama fegyverek még csak ollyak sem voltak, mely­lyeket az egyház adott volna az illetők kezébe, legalább olly korlátlan hatalommal nem, millyen­nek nyomaival az azokkal vívóknál találkozunk. Ezt bevallanunk annál szükségesebb, minél bizonyo­sabb, hogy ez a' testvéri kibékülés első feltétele, melly aztán az emendatio paradicsomának kellő közepébe vezérelend. Engedjetek kissé meren­genem az itt elkövetett botlások felett. Sokan, igen sokan vagyunk készek bevallani, hogy az elnöki eljárások az egyház körül optima fide történtek 's hogy ha ezen eljárásba hibák csúsztak be, az vagy onnan származott, hogy az elnökök nem fogták fel állásukat valódi szem­pontból, vagy onnan, hogy meghatározott instru­ctiójok nincsen. A' protestáns egyházban nincse­nek sem méltóságok, sem autokratori hatalmak, hanem csak hivatalok és hivatalnokok. Az elnökök az egyháznak első hivatalnokai, *s ezek mind­annyiszor pálellenes fegyverhez nyúlnak, vala­hányszor olly dolgokat feszegetnek, mellyeknek feszegetését az illető egyházi gyűlés nem bizta reájok. Eltöröltetnek például felsőbb parancs által a' magyar társulatok főbb iskoláinkban 's az el­nökök hivatalosan folyamodnak a' megyékhez (Zala), hogy ezek egyházunk nevében feljajdul­janak. Nekem nem igen van kifogásom ezen el járás ellen, de sokan méltán kérdhetik: ki bizta ezt az elnökökre, a* gyűlés mellyik pontjának következtében tették ezt? Egyházunkra nézve sérelmes parancs érkezik és az elnökök kihirdetik „annak leendő teljesítése végettu ; de hátha az egyház azt várta volna meg, hogy előbb nyilat­kozzék a' gyűlés és csak azután teljesíttessék, a" mi teljesítendő ? Mert ha az illy suttomos teljesí­tések által az egyház jogai megsértetnek, fog­ják-e az elnökök azokat orvosolhatni? Az elnö­kök, mellőzvén az egyház hatóságait, sine nobis de nobis a' megyéken kivül oda is viszik az ügyet, hova mi azt, ha kell, csak magunk, azaz, az egyház, szoktuk vinni. Ki bizta ezt az elnökökre ? Ha már rimánkodás a' dolgunk, ezt majd magunk tesszük. A' zsidók megtámadtatnak egy protestáns pap által, nagyon igazságtalanul, az igaz; de ki bizta az elnökre a' protestáns egyház nevébeni nyilat­kozást? Honnan tudja, hogy az egyház 9 /] 0 -de osztozik véleményében , vagy ezt az egyetemes gyűlés száz tagjának kilenczvene vette-e hatá­rozatba? Én részemről e' nyilatkozást szóról szóra aláírom, de mindaddig egyházam nyilatkozásá­nak nem ismerhetem el, míg azt az egyetemes gyűlés nem fejezi ki, 's méltán kérdik ismét so­kan : ki bizta ezt az elnökre ? Ha az elnök, mint privát ember teszi, semmi kifogásunk ellene, de 28

Next

/
Thumbnails
Contents