Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-07-05 / 27. szám
und neueslett Quellen bearbeitet, von Dr. Gotthold [Neudecker, ordentlichen Mitgliede der historiseh - theologischen Gesellschaft zu Leipzig. Xipcse, 1843. A' kuttok- és anyaggal szerzőnk criticai módon bánt; ellenpártok tudósításait is használta; senkinek vakon után nem mond, söt péld. a' méltán ünnepelt Hanke nézeteitől is több pontban eltérni bátor; a' reformatio korának egész szellemét szerinte politikai- egyházilagkeil felfognunk, természetesen más értelemben ev., más értelemben r. kath. részről, mert amott a' politikát vallás és « egyház, emitt a' vallást és egyházat politika motiváiá. Szerzőnk lelkesülten az igazság iránt igazságot keresett; czélja, mint történetírónak, nem volt valami tárgyilagos álláspontot elfoglalni; de polémiái czéltól is távol vala, mert maga a* történettan sokkal talpraesettebben czáfolja meg a" tévelyt 's elfogultságot, mint a' legügyesb polémia. Maga a' dolog természete hozta magával, hogy a' nem-német országok reformmozgalmai itt csak általában vetethettek figyelembe. Allgememe Kirchengeschichte von A. F. Gfrörer, Professor und Bibliothekar in Stuttgart III. Band. I.Abth. 1-5521. II.Abth. 553-11321. III. Abth. 1133-1678 1. Stuttgart, 1843, és 1844. 1844-ki lapjaink 427 szeletén mutattuk be e' munka I. és II. kötetét 's az ott kimondott ítéletet a' jelen III. kötet is igazolja. Ez is igen sok sajátságos búvárkodást foglal magában és kútfőkből szellemdúsan 's pragmaticai talentummal van irva. A' sz. főereje a' ker. vallás külső történetének pragmaticai kifejtésében áll, ugy szinte a' hierarchiáénak, mellynek titokteljes szálait mesterileg tudja felszámolni, míg azokból végre a' középkori nagy hierarchia hatalom erős szövete lett. E' III. kötet a' sz. eredeti terve szerinjt a' Vll-ik század elejétől, VII. Gergely halálaig volt terjedendő, de olly nagyra nőtt kezei közt, hogy csak II. Sylvester halálaig jő le. De Epistola ad Diognetum, S. Justini pliilosophi et martyris nomen prae se ferente. Scripfit Dr. Joann.Carol. Tlieodorus Ottó, Theologiae liccntialus, in Unitér silate Jenensi privatus docens. Jenae, 1815. 92. 1. A Diognelushoz irt levél igazisága és irója felöl századok óta foly a' vita. Henricus Stephanus azt Justinénak állítá; ez ellen mások igen speciális okokat hordának fel; 's ismét némellyek két nézet közt határozatlanul ingadoznak. Ottó magára vállalá jelen munkában e' levél mintJwstín müve igazisága ellen felhordott kétségek megczáfolását 's az állításnak, hogy szerzője nem más, mint a? hires vértanú, rendületlen megállapítását. (Tb. L —tt.). Die Vorschule des akademischen Lebens und Studiums. In Briefen an einen Gymnasiasten von Dr. Chistian Bomhard, Schulrath und Professor in Ansbach. Erlangen, 220 J. Az előszó ézeket mondja : „Ha e' levelek azt segítik némileg is első, hogy az ifjú a* tantárgyak fontosságára 's magántanuláskor azokkal helyes bánásra vezéreltessék, magosb tudományos birtokra törekvése élénkíltessék, viszonyai az atyai ház, iskola, tanulótársai, barátai irányában tiszteletre méltókká tetessenek, őt hibák- és dőreségektől elintsék, végre hitét a* jámborság és erény magas becsében megszilárdítsák, szerző czélját elérte." 'S mi nem kételkedünk, hogy e* czél el fog éretni mindazon ifjakban, kiknek ezen általában tetszhető 's igénytelen könyvecske kézbe adatik. Egyenlően magas erkölcsi 's értelmi műveltség *s alkalmasint tartós társalgás is az érettebb ifjúsággal egészen eltaláltatták szerzővel a' hangot, melly egy primanus, 15—20 éves kor raiveltségéhez illőnek látszik. Alig van ama műveltségi álláspontra vonatkozó, ama kort lényegesen érdeklő viszony, melly itt szó nélkül maradott volna — sz. a' ker. vallás edző hatalmát, az antik szépség élvezetének szerencséjét, ugy szinte a* mai müvekét magán tapasztald *s olly rnódon tud arról beszélni, hogy az ha nem is nyújt az érettebb müveltségüeknek egyebet bepillantásnál egy öszhangzatosan kifejlett egyéniségbe, az ifjakat, kikhez e' levelek irvák, kétségkül szeretet- és buzgalommal a' tanulmányok, lelkesedéssel az erkölcsi tisztaság iránt betölteni, őket kísérletre, hogy saját talentumukat teremtőileg foglalkodtassák , ébreszteni képes (Alig. Repert.). Paulus, der Apqstel Jesu ChristL Sein Leben * und Wirken. seine Briefe und seine Lehre. Ein Beitrag zur kritichen Geschichte des Urchristenthums, von Bauer, Professor in Tübingen. (Stuttgart, 1845. Ára 3% tall. E' munka a' pogányok nagy apostola élete-, munkái- 's tanának elödasául van kiadva, holott tulajdonkép azoknak bírálata, mit a'czím után nem várhatni. Ez által alakja kemény héjjá lön, melylyet előbb fáradságosan szét kell törnünk, hogy az eredmények magvát megtalálhassuk. Azonkül B. különféle értekezéseket korábbi évekből Pál leveleinek egyes nehéz pontjai fölött e* könyvben újra kinyomatott, mi annak terjedelmét nagyon megnövelé. Ez okból hiányzik benne a' tömött, élénk, talpraesett előadás ós kifejtés, mi ellen német tudósoknál majd mindig panaszkodnunk kell. Ellenben a' jelen munka azért fontos, mivel az alapos criticusnak évek ótai, azelőtt csak egyenkint közrebocsátott vizsgálódásait egészszé foglalja össze 's igy alapját adja Pál élete 's tana jövendő előadásának. Grmdriss einer biblischen Keryktik, oder ei— ner Anweisung, durch das Wort Gottes sich zur Predigtkunst zu bilden. Mit besonderer Beziehung auf Mission und ICirehe Zunáchst für im Glauben an Gottes Wort Einverstandene. Von Rudolphi Stierr Pfarrer zu Wichlingshausen in Barmen.