Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-12 / 15. szám

Helyzete látásán lelkem fellázadt, agyam égett, szívem Összefacsarodék. Láttam rajta, hogy ka­pálni nem tud, koldulni szégyell. Bensőm mondá, hogy az Űr illy szerencsétlen szolgája részünk­ről nagyobb figyelem- 's tettleges pártfogásra méltó. Eltávoztakor felsohajték: „Isteni add, ha le­het, tudnom, mi sors vár reám éltem hátralevő napjaiban?" 'S ezt imám után sem tudom, kedves jótékonyságát nem igényelhetnék. A' ki tehát ezen alapítvány segényében részesülni akarna, pap vagy tanító, nemcsak azt volna köteles az illető egyházmegye pecséte alatt hivatalosan kia­dott bizonyítványnyal kimutatni, hogy szolgálni képtelen, hanem azt is, hogy hivatalától bűnös élet miatt elmozdítva nincs, vagy hivataláról nem bűnös élet miatti elmozdíttatás félelméből mondott le. Ide sorozandók volnának-e azok is, kik szol­olvasó, ki tán mosolyogsz imámon,—te, minő lesz gálni ugyan képtelenek, de káplánt tarthatnak, jövendőd, tán tudod? igy legalább kenyerök van, vagy csak azok, kik, Szegény egyházainkról gondoskodni akarunk mint említett tiszttársunk, hajléktalan- 's kenyér­a' prot. gyámintézet utján. Helyesen! Isten adjon rá áldást és belénk nagyobb buzgóságot megala­pítása körül. Özvegyeink- és árváinkról gondoskodunk e' nemű intézetek utján. Helyesen! Ha valaki az övéiről és főképen háza népéről gondot nem vi­telenül vannak? döntessék el majd az illető helyen. Megalapítására ezen intézetnek, mellyet én, mirt a' prot. gyámfntézetet, csak magánvállalat­nak nyilvánítanék, minden pap és tanító adna egy­szer mindenkorra. mennyit erszénye megen­sel, az a'hitet megtagadta és a'hitetlennél alább-; gedne. Mi papok 500 s néhányan vagyunk , a* való. tanitókat ezerre bizton tehetni; ha minden pap És minmagunkról, uraim, ne gondoskodjunk?! j csak 1 ltot, tanító pedig 30 kr. adna váltóban, Avvagy tán bizton állíthatjuk, hogy mi, vagy a' az intézet 1000 fttal v. volna megalapítva. Igaz, kik utánunk következendnek, mentve leszünk I ez még kevés, de miért akarnánk vetés után balesetektől, mellyek miatt majd hivatalkodnunk aratni azonnal? miért nem lehetne e' tökét addig nem lehet és minmagunknak és családunknak tán gyümölcsöztetni, mig az, teszem, 10 vagy csak falat kenyere sem lesz? A' bányakerület, mellyhez tartozom, elnyo­morodott papoknak , 1844 és 1845-ki jegyzö­könyvei szerint, fejenként 16 pgö ftot adatott *); tanítókról szó sincs. Ad vagy adhat e' a' többi kerület és mennyit? nem tudom **}. Gondolom, annyit nem ad és nem adhat, mennyi elnyomoro­dott szerencsétlen liszttársink anyagi életszüksé­geit födözhetné. Ez okból alapítsunk egy egyetemes pap- és tanítógyámolddt! Talpraeset tervkészítés nem tulajdonom; kőz lök mégis néhány eszmét. Czélja ezen intézetnek volna segíteni azon szerencsétlen tiszttársinkon és tanítókon — le­gyenek ezek felsőbb vagy alsóbb iskolákban, és igy falusiakban is, működök — kik nem önhibá­jok miatt, hanem szerencsétlenség, péld., mint a' föntebb említett tiszttársunk, rögzeszme, megva­kulás, megbénulás, szélhűdés 'st. által szolgálatra képtelenekké tetettek, és igy azok, kik hivata­laiktól hanyag, kicsapongó, bűnös élet miatt el­mozdíttattak, bár sajnálni tudom őket, ezen intézet *) Adatott aE előtt is, de előbbi évekről nem levén előttem fs1 jegyzökönyvek, a' mennyiséget nem mondhatom meg. - t - y. **) Mór csak illy staíistikai adatok tekintetéből is kívána­tos, ho?y a" kerületek kinyomatott jegyzökönyveik fel­maradott példányait árúba bocsássák, vagy mi még jobb volna, egymással kicseréljék annyi példányban, mennyi roiudeu kerületben az egyházmegye, ezekben aztán kö­röztetendöket. Ert én mind a" 8 egyházkerületre sze­retném kiterjesstve látni. Ismerkedjünk, uraim, egy­mással ! — t — y 5 ezerre szaporodnék 's ekkor is a' kamatok fe­lét mindig a' tökéhez csatolni, mig ez annyira nőne, hogy a' kamatokból illően látnók el az el­nyomorodott papok- 's tanítókat? Ha az egyes egyházkerületekben vannak tán illy nemű alapítványok, ezek nem olvasztathatná­nak-e egy egyetemessé össze? Ha nem, a'szeren­csétleneknek általam czélba vett gyámolítása két részről, az egyházkerületi és egyetemes gyámol­dából, és igy sükeresebben történnék. Választatnék ügyvivő, pénztárnok vagy ne­vezzük bárminek, ki az intézet pénzügyét buz­góan és híven kezelné, sáfárságáról egyetemes gyűlés alkalmával az összegyűlt papságnak 's ta­nítóknak nyilvánosan számolna és számadását mind a' négy püspöknek, kik azt minden egy­házmegyével szinte közlenék, megküldené. Ezen kivül, ha tetszik, az egyetemes gyűlés is megké­rethetnék, hogy jegyzökönyvébe az intézet pénz­tárának mibenlétét pár sorral évenként beiktatni kegyeskedjék. Kinek adassék segedelem ? azt a' beküldött folyamodvány "s bizonyítványok nyomán az egye­temes gyűlésre összeseregeit papok és tanítók, kik elnököt mindenkor magok választanának, dön­tenék el. Egyházaknak 's világiaknak az intézetre ké­regetéssel alkalmatlankodni nem fognék, de azért önkénytes ajánlataikat hálával elfogadnám. Tanítókat azon esetben, ha e' gyámoldához adakozással nem járulnának, sem akarnám a' se­gélyből kizárni. Ez gyönge tervem rövid vázlata. Azt termé­szetesen változtatni, bővíteni lehet 's uraim! a*

Next

/
Thumbnails
Contents