Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-12 / 15. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 15. szám. Ötödik évi folyamat. April 12. 1846. Jobb a' jobb a1

jónál. P é l d a h. TARTALOM: Az evangy. tudós iskolák szerkezete honunkban. — Pap- és tanítógyámolda. — t — y. — Gyűlések: Bihari. Könyves J. — Alsó-borsodi, Alsó-zemplini. Hegedűs L. — Belföldi közlemények. Ax evangy. tudós iskolák szerkezeie Sioutiiikbat). (Kézsmárki indítvány.) 1. §. A' legjobb törvény, legüdvösebb intézkedések eredmény nélküliek, ha azoknak kivitele vagy hanyag, vagy félszeg. Minden kormányzás feladata az, hogy a' hozott törvényeket éleibe léptesse. Honunkban a' protestáns iskolák ügye most ugy, mint a' reformatio korában, maga e' felekezet gondjára van bizva egyedül. Mert ezen egyház legbecsesebb kincs gyanánt őrizte ama szabadságát. mellynél fogva az álladalom beavatkozását, bármiféle belügyeibe, távol tartá; általában pedig az iskolát csak az egyház függelékének vallotta és vallja is mind eddigien. Véleményünk ugyan nem az, hogy a' protestáns egyházi községeket eíféle gondjaitői feloldjuk, vagy épen szabadságának drága kincsét a' státusnak adnók át; hisz a' politikában e'felöl az éleibe vágó kérdés felöl foly még a* vita. De annyi bizonyos, hogy változtak az idők: a' protestáns egyház akkori lelkesedése és kebel melegítő tüze nálunk is hűlni kezdett; tudományok szövétneke, melly egyedül vívta ki a' protestantismus diadalát, másutt is gyújtatott; iskoláink már nemcsak az egyháznak, hanem az egész hazának oktatják 's nevelik az ifjakat. Azért is nem lehet arról kételkedni, hogy ezen változások következtében — csak a' közelebbi történteket említve nálunk is az evangyélmiaknál tanakodtunk iskoláink rendszeresítéséről Nyíregyházán 18.74; Zay-ügróczon 1841, — hogy azok következtében a'népoktatást a' tudós iskoláktól elválasztani, 's ezeket ismét helybeli erejöknél fogva progymnasiumokká, gymnasiumokká, lyceumokká alakítani szándékoztunk. 2. Iskoláink jelen igazgatásának általános typusa: helybeli convent, kerületi gyűlések és az egyetemes egyházi gyűlés, melly Pesten évenként szokott tartatni. Ezek intézik el iskolai ügyeinket is. Sőt a' n. m. kir. h. tanács is ez uton gyakorolja fenség-jogait, midőn kegyes rendeleteit egyenesen a' főfelügyelőhöz és a'superintendensekhez küldözgeti. 3. §. Helybeli convent. A' népiskolákról ez alkalommal nem értekezvén, sem tanodáink anyagi vagy pénzbeli állapotjairól e' helyen nem szólván, — a1

hol tudós iskolák léteznek, ott — egyet, kettőt kivéve, — azok ügyei az u. n. iskolai gyűléseken kerülnek szőnyegre. Ezen helybeli gyűlések, akár rendezve legyenek azok, akár nem, legfőbb befolyást a' tanítók választására, 's természetesen a' pénztár kezelésére gyakorolnak. Maga benső igazgatása a' tudományos intézetnek az iskolai székre bizatik, melly egybevéve a1

felügyelőségből, rectorból és az oktatói karból alakúi; helybeli, kerületi és az egyetemes conventeknek egyaránt számolandó. 4. Kerületi gyűlések. Ezeken már az iskolai ügy csak annyiban fordul elő, a' mennyiben azt a' felolvasott kegyes intézvények vagy pénzbeli segedelmek hozatják szóba, vagy végre ebbeli különös indítványozások kényszerítik a'gyűlés figyelmét tiszta iskolai tárgyakra fordítani. 5. §. Egyetemes gyűlés. Itt a' hol az evangyélmi egyház intelligenliája 's hatalma központosul, az iskolai ügyeli is a' központosítás színét öltik magohra Azért is, mit méltán várhatánk, — mert minduntalan zörget a' haladás korszelleme — történtek mult években lépések, mellyek iskoláinkra fordítandó különös gondot tanúsítnak. Mind azon által itt is, valamint a1

kerületi gyűléseken eddigien csak kegyes intézvények, alapítványok 's ösztöndíjak, végre egyes indítványok vihették be az iskolai ügyeket a tanácskozásokba. 6 A' typusnak gyönge oldalai könnyen észrevehetők. Azokat ugyanis részint magokban az elvekben kell keresni, mellyekböl ez ügynél kiindulunk : részint az organismusban is találtatnak olly hiányok, mellyek a' legüdvösebb intézkedéseket és terveket eredmény nélküliekké teszik, mellyek főiskoláinkat pangásban hagyják, és egymásra való viszonzás nélkül. Hogy az elvekről is szóljunk valamit ezúttal, legyen csak kettőről szabad tennünk említést. Az 15