Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-12 / 15. szám

egyik ez: valameddig a* tudós iskolák csak az egyház függelékének tekintetendnek, mindaddig köztünk az oktatás 's nyilvános nevelés valóban azon fokra felemelkedni soha nem fog, mellyen azt látni kivánja a' kor szelleme, és mellyre azt az ujabb paedagogica német feleinknél már is állí­totta. De ugy látszik, maga az élet czáfolja ezen elv helytelenségét, mert az egyházi községek nem igen bibelödnek illy tudományos intézetek ben­ső szerkezetével. Ok majd ennek, majd amannak ideiglenesen feltűnő virágzásában gyönyörköd­nek, 's majd az egyiket, majd a' másikat pártol­ják, tartósan a1 nyilvános nevelés iránt csekély bizalommal viseltetvén, *s az iskolának életrei hatását nagyon is kevés figyelemre méltatván. A' má?ik említendő elv az, melly, mint látszik, egész hazánkra nehezedik , hogy t. i. felülről jövő minden rendeleteinket, söt saját határozatain­kat is csak annyiban szoktuk elfogadni és telje­síteni, a' mennyiben kedvünk telik benne. Így, midőn a' generál convent a* zay-ugróczi dolgo­zatokat a' kerületeknek ajánlaná, maga igy szól 1842. jegyzökönyvének 6-dik pontjában, 's kü­lönösen ennek 2-dik szám alatti határozatában: „hogy az egyes ekklézsiák 's kebelbeli iskolák állítása és szükségeikhez képesti elrendezése sza­badságában korlátoltatni nem szándékoztatnak." E' szavakban rejlő elvet és későbben is egyes ekklézsiáknak reservált e' félejogokat ugyancsak használták, a' kik használni akarták, mert az ugyanott 1-sö számban kimondott sanctiót tud­tunkkal senki sehol mindeddig végre nem haj­totta. 7. §. Azonban hagyjuk az ingadozó elveket, magában a'3 fokozatú igazgatás organismusában sok az akadály. A' helybeli igazgatóság — vagy a' beligaz­gatás — mint mondók, szorosan véve az iskolai székre van bízva, azaz, a' felügyelőség, rector és az oktatói kar üléseire. Ennek föhiánya abban rejlik, hogy e' hatóság soha sem tudja, kinek legyen tulajdonkép felelős: a' helybeli conventnek-e, vagy a' kerületi gyűléseknek, vagy végre az egyetemes gyűlésnek? Igy történhetik, hogy az egyes iskolák 's személyek majd a' helybeli con­vent, majd a superintendens hatalmas véleménye 's határozata alá bujkálnak. T. i. a' helybeli con­vent, kinek elnöke ugyanaz, ki az iskolai széké, szintúgy követeli 's védi is autonómiáját, mint a' kerületi és az egyetemes gyűlések. E' követelt autonómiának pedig természetes következménye az elszakadás, az iskolák elszigetelt állapota 's, valljuk meg őszintén, a' nagyra vágyás és kér­kedés. De tekintsünk mélyebben az iskolai szék szer­kezetébe. A' felügyelőségre legtöbb iskoláknál részint helybeli, részint vidéki nemességből hivatnak meg gazdagabb urak, — mert választásról itt aligha lehet szó. — Inspectorságnak ezen alakja nálunk bizonyosan a' mult zavaros századok utóhangja, midőn az egyház, 's vele együtt függeléke, az iskola, hatalmas védőre's képviselőre szorult, mint ez különösen a' falusi ekklézsiákban most is lát­ható. Már illyféle viszony a'leggyöngédebb. Mert a' felügyelőnek díja vagy fizetése nem levén, öt tulajdonkép csak a' hivatal jogaival kínálhatják meg, a1 vele járó kötelességeket vallásos és közjó iránti buzgalmára bízván. Miből megint az követ­kezik, hogy többnyire az iskolai ügyek elintézése a' felügyelőségnek terhére válik. Ez pedig a' ba­jok nem a' legkisebbike. Azért is az iskolai szék üléseiben rendszerint csak a' rector elnökösködik. Az előtt a' rektorsá­got az oktatók közöl egy 's ugyanaz viselte élete fogytáig; most többnyire évenként váltják fel egymást. E' hivatalnak harmadik idoma, miként convent által választatik évenként, kétségkívül a* legroszabb és a collegialis rendszerrel össze nem fér, *s alkalmasint azért aligha valahol található, bármennyit emlegetik is azt. De tagadhatatlan, hogy az úgynevezett rectoratus ambulatorius is sok bajjal jár. Különösen hiányzik benne a' tartós­ság elve (Stabilitats Princip). Iskolai ügyek kö­rüli eljárásmód ez idén nem a'tavalyi, sem a'jö­vő évi, annál fogva változékony. 'S meg kell vallani, maga a' rector, ki különben naponta tar­tandó leczkék sokaságával szintúgy terhelve van, mint többi tiszttársai, nehezen várja a' pillanatot, mellyben hivatalától szabaduljon 's utódjának en­gedje át a' terhet. Az oktatói kar nem szeret bajlódni az iskolai szék üléseivel, mert nehezen ér rá; egyébiránt is nagy feladatának kellőleg megfelelni óhajtván az igazgatóság,bokros gondjaitól szabadulni kiván. 8. §. Kerületi gyűléseken, mint említve volt, az iskolai ügyek ritkán jönek tanácskozás alá. Mert ezen conventek egyháziak levén, ebbeli tár­gyakkal annyira vannak elfoglalva, hogy jegyzö­könyveik 40, söt 50 pontjai közöl aligha egy vagy kettőben tesznek említést a' felsőbb oktatásról. A' hol legtöbb főiskola van, a' tiszamelléki superin­tendentia, csak egyszer — Nyíregyházán — tűzött ki az egyházi közlanácskozást megelőző napra egy különös ülést kerületébe behozandó tanítási rendszer taglalgatására. Különben azon gyűlése­ken erre idő nincs, a' hol már is két nap alatt alig képesek kimerítöleg bevégezni minden tárgyat, melly a'szőnyegre hozatik. Az iskolai ügy pedig sok munkát 's időt követel. 9. §. Nem különben az egyetemes gyűlés is eddigien az oktatás bokros kérdésével különösen nem foglalatoskodott idő vagy munkások szíike miatt. Igaz, legközelebb mult három évben e' tárgy megfordult a'tanácskozásokban, vagy mivel a kor szelleme sürgette, vagy mivel zay-ugróczi dol­gozatok bemutatva valának, 's így a1 jegyzőkönyv pontjaiból többé ki nem hagyathattak. Hogy jövő-

Next

/
Thumbnails
Contents