Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-04-05 / 14. szám

ennyit sikerül is tenni, már az iskolamesterek sor­sán tetemesen segítettünk. A' másik föteendö a' népiskolatanítók képzé­se. Ez még nálunk csirában van, 's ismét ki kell mondanunk, hogy az egyhk. intézkedésének , az ideiglenesen vállalkozott oktatók működésének igen csekély sikere leend, míg a' néptanítóképzés organicus állásba nem tétetik; mert a' két, három éves iskolatanítói állomásokat elfoglaló theologus ifjak részesölnek ugyan némi oktatásban, "*) de nem azok, kik az alsóbb tanulói pályáról koron­ként kinmaradoznak, és igy a' kiknek legtöbb képzésre volna szükségök. A' népiskolatanítói hivatal sokkal életbevágóbb, mintsem ahoz illető előkészület nélkül lehessen fogni. A' nép nagy része egyedül népiskolában nyer oktatást és képzést; azért a' nép jóléte, megelégedése, erkölcsisége főleg attól függ, miként felelnek meg a5 néptanítók hivatásuknak. Kezet fogunk azokkal, kik azt állít­ják, hogy seminarium nélkül is vannak jó tanítók, de még is igaz, hogy ez a' legczólosabb és sike­resebb út, főkép ott, hol, miként nálunk, a' népis­koláknak még csak felvirágoztatásáról van szó. Óhajtanok, ha volnának nekünk is alsó és felső polgáriskoláink, mellyek tanításmód és tantár­gyakra nézve, legnagyobb rokonságban vannak a* seminariummal, és az azokban képzett ifjak, mielőtt hivatalba lépnének, a' jelesebb iskolata­nífókhoz adathatnának gyakorlatra. De nálunk a' realismus és humanismus harcza 1837-ben azon végződött, hogy a' gymnasium és polgáriskola egy rámába szoríttattak, melly természet elleni összeelegyedés már-már meg is termelte gyü­mölcsét; jeles iskolatanítókat pedig — meg ne haragudjanak a' kiveendök — még csak most akarunk képezni. Egy sikeres népiskolatanítónak három szük­séges fökelléke van u. m. bírjon, mint tanító, a' szükséges ismeretekkel; mint iskolamester, gya­korlati ügyességgel; mint nevelő, vallásos erköl­csi műveltséggel. A' Seminárium feladata tehát, illy tanítókat képezni, 's csak ha ezen hivatásnak megfelel, érdemli meg nevét, 's leend valódi is­tenáldása. „Azon népiskolatanító-képzö intézetek, mellyek az ifjakat mindenféle ismeretekkel és ügyességekkel gazdagítják, fából dolgoznak, melly ki engedi ugyan magát finomul simíttatni, de még is nem tűzmentes; azok, mellyek neven­dékeiket lelkesítik, erősítik, buzdítják: vasat adnak kezökbe, melly jeles ugyan, de megrosdálhat és sebesíthet; azok, mellyek tanítókat nevelnek, őket próbált ezüsttel látják el, de a' nevelőnek kezeiben és szájában arany van." **) Álljon itt néhány töredékeszme, a* köztünk és saját erőnkkel felállítandó seminariumra nézve: *) Melly nem annyira gyakorlati, mint az egyházkerületi gyűlés referense megirta. K. •*) Frischen und Firnes zu Rath und That v. Wilh. Har­nisch. K. „Az intézet, az egyhk. terve szerint, a' fő­iskolában leend ugyan, de tőle teljesen független 's különálló életmüves egészet képez. Mint ollyan, melly a' nép közvetlen javát czélozza, az egy­házak aránylagos adózásából áll fen. A' községi tagok, ha lehet, birtokaránylag, ha pedig ez ki nem vihető, lélekszámra fizetnek. Az e.megyékböl évenként bejövő öszveg, két rendes tanító, u. m. vezértanító, tanító fizetésére 's az intézetben szükséges tanszerekre, 's ha jut, segedelmezésre, fordíttatik. Az ének- és zenetanítást a' főiskola ének- és zenetanítója végzendi. Segédtanítókul pedig részint a1 jelesebb seminariumi növendé­kek, részint theologus ifjak alkalmaztatnak, ez utóbbiak némi díj mellett.Orvosi szolgálatot pedig a' főiskola orvosa végez. — A' tehetősebb egyházak megkerestetnek az iránt, hogy egy vagy két in­tézeti ifjat élelmi szerekkel lássanak el, nálok le­vén a1 segedelmezendök kinevezési joga. Hogy a* kerület folytonosan kiképzett tanítókkal láttas­sák el, évenként 2 vagy 3 annyi ifjat kell az in­tézetbe felvenni, a' mennyi állomás évenkínt üre­sedésbejöhet. Középszámítás szerint, minden ta­nító 25 évig folytatja hivatalát és igy 100 taní­tóra évenként 4 nyílást szoktak számítani. Az in­tézeti pálya 2 — 3 év. A' főiskola épületének egy része átadatik a1 nevendékek lakhelyéül és tan­termük Ha népiskoláink jó lábon állnának, 's azokban a' lelkész felügyelete és a' tanító ve­zérlete alatt az iskolatanílói pályára készülő ifjak, mint segédek, magokat praeparálhatnák, — ez a' praeparandia valódi jelentése —; vagy ha volná­nak polgáriskoláink, az ezekben készült ifjak le­hetnének a' legjobb semináristák; de miután ezek nincsenek, az intézetbe jelenleg olly 15 — 25 éves gymnasialisták és kezdő academicusok vé­tetnek fel, kik a'szükséges képességi kellékekkel bírnak. A' semináristák az igazgatónak gyerme­mekeiül tekintendők, *s mind házi, mind iskolai, mind társas életökön rend, tisztaság kölcsönös szeretet ömöljék el. Ruházatuk 's élelmök egy­szerű leend, 's ez utóbbi ugy intézendő, hogy mind a' segedelmezeitek, mind sajátukból élők közös tápintézetet tartsanak az igazgató fel­ügyelete alalt. A' segedelmezés kellékei érdem és szegénység. Tanulmányaik: a) mire, mint le­endő népískolatanítóknak, közvetlen szükségök lesz u. m. vallás ; realék; szám-, alak-, tértan; anyai nyelv; ének, zene, rajz; b) a' mire hiva­tásuknál fogva önmaguknak van lényeges szük­ségök, u m. nevelés- és oktatástan. Hogy pedig a' nevendékek, mint tanítók és nevelök gyakorla­*) Miután a1 főiskola új épületérei adózás megszűnik, ez az egyházakra nézve nem leend nagyon terhes. Hát a1 lel­kész uraknak nem volna-e kedvök kellő arányban a* lelkiházak — a1 népiskolatanítók — építésére, miután a' főiskola lelketlen falaira adóztak? Legalább a" népet e1 tárgy iránt lelkesíteni, felvilágosítani szent köteles­ségük. K.

Next

/
Thumbnails
Contents