Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-29 / 13. szám

többet fog használni, mint minden elmélet, melly­nek ugy is semmi, művészeten és természeten alapuló elve nincs. Scherr, Legfőbb czél itt, hogy a1 gyermekeknek egyszerű, tiszta, olvas­ható Írásuk legyen, 's leghasznosabb módszer, hogy a tanítók az irás alapvonásait, majd a' be­tűket egyenként és összefüggésben, helyesen és szépen Írogassák a' gyermekek elébe, 's ezek azoknak utánzásában fokozatosan gyakoroltassa­nak; gyakorlásközben a' tanító vagy felügyelő iskolásgyermek figyelmeztesse őket a1 betűk he­lyes formájára, 's helylyel-helylyel ők magok is írjanak betűket, egész szavakat a'jgyerm. papírjára 's betűi közé, 's a' gyakorlat ne legyen sokáig egyhangú, hanem változatos. Miután az előképzés és gyakorlás megtörtént, csak azután adassanak a' gyermek elébe szépirási példányok, mellyek­nek legfőbb kellékök, hogy minden hasztalan czifraságot és mesterkélést nélkülözzenek. Éneklés. Az éneklés elemi oktatása népisko­lában az ujabbkor kísérletei közé tartozik. Dol­goztak e' tárgyban Nageli, Pfyffer a' Pestalozzi alapelvein, 's az ezek által kidolgozott énekkép­zés elemeinek egyszerűsítője és módosítója Scherr. Szerinte az elemi énekképzés menete az elemi nyelvoktatás menetének felel meg, nevezetesen: miként itt a' hangokat helyesen előmondjuk, majd a' gyermekekkel utánmondatjuk, végre a' han­gokat látható jegyekkel kifejezzük (belük) és ezeket ismét hangoztatjuk; ugy az énekképzésnél is a' hangokat (tónus) a1 gyermekek elölt helye­sen elénekeljük, majd ezeket utánénekeltetjük, végre látható jegyekkel f (noták) kifejezzük és ezeket ismét elénekeltetjük. A' tonusnemek, kul­csok, tactusnemek tanítása nem tartozik az elemi oktatáshoz, épen ugy, mint az elemi nyelvoktatás­ban az ige-, mondat- és beszédnemek 'sa't. De a' helyes tónus különböztetése hallás után, és helyes utánzása hanggal és egyszerű dalokra szedeti könnyű hangoknak ulánéneklése az elemi isko­lában is taníttassék, valamint a' hangok felfogása is egyszerű látható jegyek által. — Mi e' tárgy­ban — valamint a' többiben is, csak ugy tehetünk sikeres lépést, ha a' népiskolatanító-képzés mi­előbb rendszeres alakot öltend. Nálunk az ének­lés, pedig Istentiszteletünk egyik lényeges része, mondhatni csak magában tenyészik, és a' legtöbb helyen igen elsilányull, a' vallásos buzgalom nagy kárára. (Vége köv.) Cyámiiitézet egy rövidke lie- és ki­vezetéssel. A1 hétnek minden első napján magánál mindenitek tegye el, a' mit Isten ajándékából el akar tenni. Miután pedig odamenendek; a' kiket javalltok leveleitek által, azokat küldöm el, hogy elvigyék Jérusálembe a' ti ajándékotokat. 1. Kor. 16, 2. 3. Éjfélt üt az óra. Iíongásiban egy haldokló és egy szülemlö nap ölelkeznek egymással. Ütni fog az élet vógórája is. Az enyészet es örökség fog­nak csókolódni elhaló hangzatában. 'S ez előbb történhetik meg, mintsem hinnők. Fel hát a' mun­kára , mig nappal vagyon, mig mienknek mond­hatjuk az életet. Ha nem leszünk többé, mások foglalják el helyünket. Ezek iránt is tartozunk valamivel. Egyengetnünk kell útjaikat, miként a' Keresztelő, Jézusét. A' sok teendő közt, kivált három az, minek sürgetése ugy lelkemhez forrott, hogy azt elsza­kasztnom tőle nem lehet; hogy szóljak, irjak, imádkozzam avvagy gondolkozzam, mindig e' hármon kezdem 's végzem azt. E' háromság: a' gyámintézet, a' papi tanakodások, az egyházi szerkezet javítása. — A' protestáns két egyház e' hazában, a' tiszta evangyéliom emberi igétől ment hirdetése- 's terjesztésére van hivatva, az egyetlenegy fő, a' Jézus Krisztus vezérlete alatt a' szent Lélek segedelme által. Hol van, hol lehet isteniebb feladás ; hol valami, mi jobban megér­demlené, hogy lángoljunk érte, hogy győzelmet szerezzünk neki a' homály oszlatása, az emberi előítéletek ostromlása, a' bűn irtása, az emberi vélemények igájának megtörése által ? Mennyiben fejtök meg eddig ez isteni feladást? Bocsásson meg Isten, ha Apostolának, Pálnak, példájaként, egy kis büszkeség szállja meg lelke­met, melly e' vallomást idézi elő: hogy a' pro­testáns egyházak e' hazában, annyi akadályok ellenére is, tehetségök szerint igyekeztek meg­felelni magas hivatásuknak. Közel 3ezer egyház istentiszteletei iskolai épületeire irhalnók fel e' sza­vakat: Ezeket mi magunk építők, Istenen kivül nem járult senki hozzá.—Ugy van! Mi híven megadók a' császárnak a' mi a' császáré, Istennek a' mi Istené, a' hazának a'mi a' hazáé. Adósai e' három közöl csak Istennek vagyunk. Alapítónk 's hitele­zőnk csak ö volt. Legyen áldott az ö szent neve! Most szegényebbek vagyunk, mint valaha. Mért? Vegyétek kezeitekbe egyházi névtá­rainkat. Számláljátok meg azon gyülekezeteinket, mellyek II. József — az Isten e' kedvelt embere — előtt és után keletkeztek honunkban. Mit fog­tok tapasztalni ? Azt, hogy gyülekezeteinknek legalább is egyharmada József óta alakult. Ezóta épültek templomaink és iskoláink egyharmada is. fczóta szaporodtak költségeink. Ezóta kezdtünk bele fáradni az adakozásba. Ezóta szokta mon­dogatni egy gazdag protestáns úr: Istenem, bi­zony egyházam még koldussá teendl Én nem si­ratnám meg, ha félelme valósulna, noha egy váltó krajezárt magam is adnék neki, a' kétszer szegény­nek. Oh, bizony bizony mondom nektek, nem illy lelkületű apáknak köszönik egyházaink, iskoláink intézeteink, stipendiumaink létöket! Hogyan segítsünk e' bajon? ezen szegénységen? Adjunk hálát Istennek, ki, külső szegénysé­günk mellett is, ennyire megsegített 's kegyelme gazdagságát nem vonta meg tőlünk. Aztán örvend-

Next

/
Thumbnails
Contents