Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-29 / 13. szám

olly szoros viszonyban vannak, hogy amazok ismerete ez utóbbiak nélkül mindig hiányos és tökéletlen. A' mi a* tárgylási módot illeti: mint­hogy ez kisebb körű, lehet rendszeres é3 foly­tonos, különösebben kiemelve mindazáltal azon férfiakat és eseményeket, kik és mellyek a' honra nézve valóban történeti nevezetességüek, 's a' gyermeki szívbe honszerelmet, polgári erényt ültethetnek. Minden életkoruakra nézve áll az, mit Sallust a* történetek irása és tanulása mellett felhoz: „saepe audivi civitatis nostrae prae­claros viros solitos ita dicere: cum majorum ima­gines intuerentur, vehementussime sibi animum ad virtutem accendi." c) A' honi történeteket a1 hazai törvények is­merete fejezi be. — Hogy ez rendszeres és ki­merítő lehessen, arra a' népiskolának sem szük­sége, sem ideje. A' népszerű törvénytudomány­nak , a' társadalom 's törvények eredete, czélja, ember- és polgárjogok rövid 's népies ismerte­tése után, főtárgyai: a' honban létező különböző néposztályok, személy- 's vagyonbeli jogaik 's kötelességeik, — különösen földesúr és jobbágy közti viszony — úrbér—, a' szokottabb törvény­széki eljárások, rendőri törvények. — Ezek sze­rint a' rendszerben kitűzött: „Magyar törvények summája, gyermekek számára" még kiigazítva lehet népiskolai könyv. 2) Földrajz. A' földrajzi oktatásban három stadiumokat kell felvenni, u. m. eleiemi földrajz: lakhely, környék, hegy, völgy folyam,a'víz és szá­raz viszonyai által származott részek elnevezése, ország, város 'stb. Legczélosabb szabadban kez­deni meg a' földrajzi oktatást, 's ha lehet, emel­kedett helyen, honnan az egész tájékot beláthatni, folytatását pedig nagyon megkönnyítené egy olly földképnagyságu térkép, mellyen azon tárgyak, mellyekröl az említett földrajzi elemi fogalmak el­vonatnak, lerajzolva nézlet tárgyává lennének, vagy ennek hiányában a' tanítónak táblára vagy papirra teendő rajzolata. Altalános földrajz: ez a' mathematikai földrajz főbb tételein kezdődik, u. m. a' föld gömbölyű, mellyet a' gyermek rövid és érthető adatok 's mesterséges földgömb se­gítségével könnyen felfog; a' föld éjszaki és déli sarka felé kissé behorpadt,'s ez adja a'föld hosz­szúságát és szélességét; a' föld gömbidoma és naphozi viszonya okozzák a' különböző égalja­kat; a' különböző égaljak alatt különböző fajú növények, állatok, különböző színű emberek vannak, 's ezek bizonyos földrészekhez kötvék; öt földrészek vannak: Európa, Asia, Afrika, Ame­rica, Oceania. Ezt követi a' földrészek világsar­kak felé fekvése, a' száraz földet környező, 's az egyes földrészeket elválasztó tengerek, majd a' földrészek rövid részletes rajza. Minden egyes földrésznek, mint magában egésznek rajzában, figyelni kell annak nagyságára, fekvésére, földje , terményei, lakosai sajátságira; meg kell említeni főbb országait 's azoknak fővá­rosait, a' legnagyobb hegyeket, folyókat 's a' t. A' föld ezen rövid átalános és részletes átnézetét befejezi «' hon speciális rajza. Ilogy a' tulajdon­képeni földrajz, népiskolában, illy analyticai uton adathatik legczélosabban, mutatja az, hogy a' honrajzi ismeretek a' földrészek, ezek viszont a' föld idomának ismeretét feltételezik, *s midőn ekkép az egészből a' részletekre, ezekről az egyesre történik a' menet, az oktatás felesle­gekre nem tévedhet. Kerületi iskoláinkban geographiai kézikönyvül szolgál az ismeretes Kistükörből kivett „Magyar-Ország Vármegyékre osztva" czímü szent histó­riához ragasztott toldalék. Tartalmát teszik: a* világrészek nevei; Magyarország határai; na­gyobb folyói, tavai, földe minősége, felosztása — 's mindez néhány sorban —; és a' megyék ver­sekben. — Ha veszszük az egészet's annak nép­iskolánkbani kezeléséi, kivévén mindig a' kive­endöket, ez alig több a' semminél. — Jövendőben azonban ennek helyét felválthatja „A* földrajz rövid vázlata" a' nemzeti iskolák számára. Irta Szeremlei Gábor, közoktató 1845. Ezen kézi­könyvben a' tanmenet analyticai. *) Megvárjuk, hogy sz.. adandó alkalommal, nyelvét népiebbé tegye, a' tanítókról pedig feltesszük, hogy ezen kézikönyvhöz a' földrajzi elemek megismertetése 's a' szükséges geographiai eszközök nélkül nem nyúlnak, 's akkor is nem annyira tanultatják, mint tanítják. 3) Természettan. Ki azt kívánná, hogy a' természettan népiskolában is a' tudományos ter­mészettani oktatás menete és szerkezete szerint adassék, a' helyett, hogy megelégednék a' ter­mészet, mondhatni mindennap előforduló tünemé­nyeinek népszerű fejtegetéaével's okainak 's ha­tásainak megmutatásával, különös tekintettel a'nép közt uralkodó babonára: az félreismerné a' nép­iskola czélját és körét. A' ki pedig még azt állí­taná, hogy miután a' természettani magyarázatok, ugy a'tárgyat, mikint az eszközöket tekintve, rö­viden és könnyen felfoghatón nem történhetnek, azért jobb, ha a' természettan népiskolai oktatása egészen elmarad, az tudva vagy tudatlan a' ba­bonának tárna kaput, 's nem gondolná meg, hogy jobb az igazságot megközelíteni is, mint teljesen tévelyegni, a' természet mindennapi tüneményeire nézve babonás véleményben lenni, például: a* légben meggyuladt anyagok, lidérczek, tüzes em­berek ; a' szivárvány olly eső, melly vizet és em­bereket felszí; a' villámmal vese alakú kő esik le, mellyel bűbájolni lehet 'st.e'f. Mi sincs, mond­hatni, a'népre nézve, melly a'természettel szoros viszonyban él, í'ontosabb 's kívánatosabb, mint hogy a' természet számtalan tárgyai közt ne le­*) Lásd Neveléstan. Irta Szeremlei Gábor 1845. és Egyb. Isk. Lap 27. sz. lap 633. K.

Next

/
Thumbnails
Contents