Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-29 / 13. szám

gyen idegen; tünemények habár nem vég, de még is kielégítő okainak ismerete által lelkét a* babonás félelem ellen megerősítse; az élet veszészélyeit kikerülni, a* természetet anyagi jólléte előmozdítására okosan felhasználni tanulja; mindenekfelett pedig, a' természetben Isten hatalma, bölcsesége nyomait feltalálja. A' kérdés tehát legfelebb is az: mi modorban közöltessenek a* természettani ismeretek, tekintve a' népisk. czélját és körét? Az elemi ismeretek közlésében főmódszertani szabály, hogy a' közlendő tárgy külső vagy belső nézleten alapuljon. A' természettanban ezen szabálynak eleget teendők, a1

tudományos utat elhagyva, czélosan felvehetjük a' régiek négy elemeit: földet, vizet, tüzet, léget. Ezen rovatok alá, a' mellett,hogy érzékek aláesnek,mindazon természeti tárgyak és tünemények besorozhatók, melylyekröl elemileg tudni kell. A föld alá: földnemek, kövek, sók, égvények, érezek; a' földelem sajátlagos munkássága: magnetismus, kristályosodás A viz alá: víznemek; a1

víz felpárolgása által okozott légi tünemények: felhő, köd, eső, jég, hó, harmat, dér. A' tűz alá: világosság, melegség, ezek tulajdonai, 's az általok okozott légi tünemények, p. o. világosság által: szivárvány, hajnal, holdudvara, mellékholdak, napok, délibáb ; tűz áltaí: tűzgolyók (repülő sárkányok), csillagfutás, bolygótüzek. Itt tárgyaltathatnak az égi világoskodó testek: nap, hold, csillagok (az égi testek népszerű ismerete). A' lég alá: tulajdonai; nevezetesebb légnemek; a' lég tulajdonain alapuló: szél, hang, légmérö, szökőkút, vízipuska 'sa't. Villany, mellynek mezeje a' lég, 's a' villany által okozott légi tünemények: villám, mennydörgés, északi fény. A' tárgyalás módjára nézve pedig megjegyzendő : a' helyett, hogy mindenütt a' természet mélyire akarnánk ereszkedni, elégedjünk meg, ha a' helyes nézetet lehetőleg megközelítjük, a' tünemények nem vég, de kielégítő okait kimutathatjuk, azokat egyszerű kísérletek és példák által bebizonyítjuk; mert népiskolában nem a' kimerítő ismeret a' czél. Végül jegyezzük meg, hogy ez nem annyira tan, mint inkább olvasókönyv. 4) Természetrajz, különös tekintettel a' földmivelésre és mügyártásra. Tartalmát teszik: a' természet három országa, u. m. a) Asványország: jellemzése; osztályai, nevezetesen: a' nevezetesebb földnemek, kövek, sók, égvények, érezek vizsgálata és alkalmazása. b) Növényország: jellemzése; osztályai: fák, bokrok,füvek, virágok, gombák, mohok's mindenik osztályból a' nevezetesebbek gazdászati, müipari, orvosi tekintetből. A'növények Linnéi osztályzása nem népiskolába való, valamint az oeconomiai, technicai, orvosi osztályzás is alkalmatlan, mert ugyanazon növény többszempontból fölvétethetik. c) Allatorszáj: jellemzése; osztályai: férgek, bogarak'sa't., mindenik osztályból a' legnevezetesebbel alkalmazva. Czélos mindenik osztályból egyet mintegy képviselőül felvenni, *s jegyeinél fogva leirni, hogy mint a' történetek az elbeszélésre , ezek a' leírásra példányul szolgáljanak. Ezen alkalmazott természetrajz nem annyira tan, mint inkább olvasó-könyv,'s természetrajzi szín-és képgyűjtemény nélkül kevés vagy semmi sikere. Kerületi iskoláinkban nincs a' természettan-és rajzra kézikönyv, hanem ha „Vallásra bevezetés'stb." czímü kézikönyv első czikkét, melly a' természeti dolgokról beszél, nem nevezzük annak, melly, miután ott is, a' hol áll, kétes hasznú, annyival kevésbbé pótolhatja a' népszerű természettan és rajz helyét. III. Eszményiek: Vallásos- erkölcsi képzés 'stb. A' szegletkő, mellyen a' gyermek, e' lelkiház, legbiztosabban felépül, az erkölcsi-vallásos jó példaadás. Óhajtandó azért, hogy a' családi és társas élet, e' tekintetben, már eleve és folytatólag az iskola kezére dolgozzanak, a' tanító pedig mindenek felett nevelő legyen. Newton, a' nagy természetbúvár, Istent mindenkor föveg véve említé. Szülék, tanítók a' vallásos eszmék és érzelmek kifejezésében, az erkölcsiség gyakorlásában jó példát mutassatok; mert a' gyermeki szívben csak így fogamzanak meg és tenyésznek az elhintett jó magok; a' házi és iskolai élet az illedelem, rend, tisztaság, munkásság, szeretet, szóval, a' társas élet alaperényeinek hü kinyomata legyen; mert a' legszebb vallásos-erkölcsi oktatások, szabályok elvesztik hatásukat, ha azokat az élet minden lépten megezáfolja, a'helyett, hogy azokat híven kinyomná. Igy van-e ez? ezen kérdésre a' tapasztalás azt feleli: még ezen szerencsés állapotot, általában szólva, teremteni kell, még pedig a' családi és társas életet tekintve, az iskola által, mellynek föczélja erkölcsileg vallásos családtagokat és polgárokat nevelni, a' tanítókat tekintve pedig, tanítóképzés által, mellynek feladata, a' tanítóban nevelőt is képezni. A'népiskola föczélja az, hogy gyermekből erkölcsileg vallásos emberek képeztessenek. Ezen czélnak megfelelöleg, fökellék általában, hogy a' vallásos-erkölcsi képzés, mellyben gyakorlás és oktatás a' legszorosabban párosulnak, az egész iskolai életen, és az oktatás minden tárgyain átvonuljon; különösen pedig a' vallás és erkölcsioktatás legyen élet és lélek, azaz, nemcsak tanítás, hanem szívképzés is. Az erkölcsi oktatás körébe tartoznak: erkölcsi szabályok, ezek a' gyermek házi, iskolai és társas életben előforduló főteendöit tárgyazzák, p. o. hogy viselje magát uton, templomban, nagyobbak iránt'stb.'s legczélosabb ezeket könnyen folyó 's érthető versekbe foglalni, 's magyarázat után betanultatni; erkölcsi beszély ek és leírások, ezen erkölcsi fogalmakat fejtegető, egyszerű, gyermeki kedély- és felfogáshoz alkalmazott beszélyek és leírások általi szív-