Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-29 / 13. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 13. szám. Ötödik évi folyamat. Mart. 29. 1846. Goldene Kette der Bildung, du, die die Erde umschlingt und durch alle Individuen bis zum Thron der Vorsehung reichet, seitdem ich dich ersah und in deinen schönsten Gliedern, den Vater-, Mutter-, Freundesund Lehrerempfindungen verfolgte , ist mir die Gescbichte nicht mehr, was sie mir sonst schien, ein Grauel der Verwüstung auf einer heiligen Erde. H e r d e r. TARTALOM: Másik sió a'tiszamelléki helv. hitv. egyh.kerület népiskoláinak ügyében. — Gyámintézet egy rövidke be- és kivezetéssel. Székács. — Mezöföldi egyházmegye helyrendező közgyűlése. Fábián I. — Külföldi irodalom. — Kül- és belföldi tudósítások. másik szó a' tiszamelléki helvét Ili tv. egyházkerület népiskoláinak Ügyében. (Folytatás.) II. Realék. Hogy a' realék népiskolábai felvétele a' philanthropistáknak nagy érdeme, azt a'népiskola fogalma és czélja kétségen kívülivé teszi. Mi ugyanis a' népiskola czélja? Az, hogy a' nevendékeket az egyetemes emberi műveltség álláspontjára segítse,'s épen azért a'reál ismereteket nem nélkülözheti; mert például, kinek a' földről, hazájáról, a' természet mindennapi tüneményeiről semmi ismerete, avvagy helytelen fogalma, babonás véleménye van, az a* jelen emberi műveltség legalsó mértékét sem üti meg. De ha pusztán alaki czélt tűznénk is ki, a' világismeret (reális) a' mellett, hogy hasznos, képző is. Nevezetesen az érzék-és értelemnek beszéd-, írás-, olvasásáltali képzésében, nem a' természeti tárgyak nézlése, leírása szolgál-e alapul; a' történeti adatok nem mind megannyi testté vált követendő erények és kerülendő vétkek, 's így a' szívképzés hathatós eszközei; a1

természet tüneményeinek, tárgyainak ismerete, a' mellett, hogy anyagi hasznot hajt, nem szabadít-e meg a'vakhit és babonás félelemtől, nem vezet-e Isten tökélyeinek tisztább imádására ? — A' kérdés tehát legfelebb is az, miként tárgyaltassanak a' reálék, a' népiskola czélját elömozdítandók ? ,,Keresd a' hasznost mindenütt, de a'lélek- és szívképzöt mindenekfelett," ez legyen a' jelszó, a' tárgyalás módjára nézve pedig megjegyzendő, hogy a1

világismeretben, tekintve a' népiskola körét és czélját, nem a' sok 's tudományos rend, hanem a' tárgy helyes kiválasztása és elrendezése a'lényeges; 's annak részletei (természettan és rajzföldleirástan) egy életteljes egészszé olvadva az anyagi ismeret és haszon mellett, felsőbb szellemi czélt is mozdítsanak elö. Ezen átalános jellemzés után lássuk a' reáltudományokat egyenként-1) Történetek, a) Világtörténet. A' történetek elemi oktasában föczél a" lélek- és szívképzés , a1

nevezetesebb történeti események 's egyes nagy emberek életrajza által. A' mint Cicero mondja: az elökor nagy példányainak szemlélése a' szellemet képzi, az akaratot nemesíti, a* tetterőt felbuzdítja. Némellyek ezenföczélt tekintve, nem figyelvén az időre és történeti folyamra, a' szent, világi, ó, közép, új történetekből válogatva vesznek adatokat az erkölcsiség ébresztésére; míg mások, egészetakarván adni, azt évszám, hely, nevek puszta emléktárává's éldelhetlenné teszik. E' két túlság közt egy harmadik középmód kezd *s méltán divatozni, melly szerint a' biographiai elem ugyan az uralkodó, a' menynyiben kötpontul bizonyos világhírű emberek szolgálnak, de ezeknek életrajza, 's a' velek öszszefüggésben álló fontosabb események leírása mellett, a' történetek fejlési folyama sem mellőztetik. Ezen methodus által kettős czél éretik el, u. m. a' gyermek az egész világtörténetről némi általános átnézetet nyer, a' gyermeki kedély- és felfogáshoz alkalmazott életrajzok és fontosabb történeti események pedig a' lelket és szívet jótékonyan képzik. — Czélszerü volna, véleményünk szerint, a' felállítandó nevezetesebb történeti adatok közti összefüggést, történeti folyamot, versben adni, tudjuk, hogy a' gyermekek a' vers iránt előszeretettel viseltetnek, 's az így betanult tartósan megmarad az emlékezetben, mellyet, az értelem és szív mellett, nem kell elhanyagolni. A' nagyobb történeti elbeszélésekre és életrajzokra nézve pedig elég, ha azokat a1

tanítványok felolvassák, a' tanító magyarázgatva-kérdezgetö modorban ébresztővé és képzővé teszi észre és szívre, végre többszöri felolvasás után az egészet fejből, saját szavaikkal elöbeszélik. b) Hazai történetek. Mondhatná valaki, a'hon történetei közelebbről érdekelnek, azért a' világtörténeteknél elébb tárgyalandók. Erre, minden más okot mellőzve, azt felelnök: a' honi történetek kezdete 's folyama a' világtörténet eseményeivel 13