Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-01 / 9. szám

fel, mint méltó testvér? Nem vesszük-e észre,is), kik mind a' mellett, hogy szivök választása hogy magunkat vádoljuk, mink, kik az iskolatanítók kiképzésére olly keveset tevénk, kik tudva, nem tudva készületleneket választánk, kik a' hivatalkodót sokszor tengni hagyjuk's nemcsak nem nyitjuk meg előtte a' képeztethetés termeibe vezető ajtókat önként, hanem a' bekivánkozót hidegen vagy némi mosolylyal, vagy épen talán lenézéssel visszautasítjuk! Legyünk tehát mindenek felett igazságosak, azután pedig ne csak önérdek. hanem a' közjó 's társaink sorsa iránt is szíves részvéttel és méltánylattal, ha a' nagy tanító tanítványainak kívánunk tartatni! III. Viselhetnek-e az iskolatanítók egyházi hivatalokat, és melly eket? Ez vitakérdéssé vált már némelly esperességi gyűléseken és a' Prot Egyh. és Isk.Lap m. é. 36. 42. számaiban. Én a' dolgot, kivált az eddig taglaltak után, igen egyszerűnek látom 's azt hiszem, hogy a' mi az ev. egyházi életben nem szorosan functio és bizonyos dynasükus 's föpárffogósági hivatal vagy tisztség, mind arra az iskolatanító is (az I. pont alatti fogalmazás szerint) 's mint egyházi tag és már is tiszt, sőt igazán egyházi rendű (a' II. pont szerint), jogosítva van, notabene, ha különben a- hivatalhoz megkívántató erénynyel, ügyességgel és a' választók bizodalmával bir, mi azonban minden más rendű tagnál is megkívántatik. Bízvást lehetne tehát, mint volt is, *) esperességi, sőt kerületi jegyző, bízvást dékán 's második vagy iskolai esperes, az iskolatanító (melly utóbbi, ha illyen, nem volna épen felesleges hivatal!). 'S vájjon, ha az iskolatanító ollyan, a* millyennek tiszta fogalmánál fogva lennie kell, ha nemcsak tanult és tudós, de igazán müveit és belátással, helyes tapintattal, szeplőtlen férfias jellemmel s vagy sors intézkedése szerint nem egyebek, mint iskolatanítók, még is másra is alkalmatos, talpraesett, egész emberek 's a' közbizodalom tárgyai. Meg fogják-e a' h.-m.-vásárhelyi, és a' nógrádi „Többen" urak az illyenektöl a' hivatalrai képességet az evang. egyházban tagadni csak azért, mert „falu jegyzői", akarám mondani iskolatanítók? Nagyon sajnálom, hogy a'nógrádi „Többen" urak nem átallottak föllépni olly argumentumokkal, mellyeket ha elfogulatlanul, higgadt vérrel, pár hét multával újra megolvasnak, magok is gyengéknek's nem is igen méltóknak fognak vala elismerni. „Keresztyén szelídség- 's szerénységgel (?!) kívánnak szót emelni az iskolatanítók gőgje (!?) ellen 's következő okokkal gondolják elvitázhatni az iskolatanítók egyházi hivatalokra való képességét: Mert 1) úgymond, ez abnormilás volna, holott is a'pap, ki most az iskolatanító törvényes elöljárója, azután annak alárendeltje lenne." Ez valóságos fallacía a dicto secundum quid, ad dictnm simpliciter. Hiszen ha felsőbb hivatalokba tétetik az iskolatanító, a' kinek elöjárója lesz, nem azért leend az, hogy iskolatanító , de azért, mert épen felsőbb hivatalnok. Illyen módon a' közpapból lett jegyző, esperes vagy superintendens sem szólhatna elöljárói módon a'nem rég vele egyenlőkhöz vagy épen felsőbbekhez. De 2) „az intelligentiát mellyik részen keressük nagyobb potentiában, nem kétséges", azt mondják a' n. többen. Itt azonban ismét egy kis logikus fallacia lappang, mert hiszen sem az összes papság, sem az összes tanítóság nem fog majd candidátióba vétetni, hanem az egyes legjobbak, Jegalkalmasbak 's bizodalmat érdemlettek ! Egyes, söt sok iskolatanítótól pedig csak közbizodalommal felruházott férfiú, — kérdem az nem fogják a' n. többen urak megtagadni el nem fogúit 's evang. szellemű, igazságos olvasót r ugyan miért ne lehetne az illy alkalmatos és érdemes féríiu, kinek hypothetikus demerituma nem más, csak hogy épen iskolatanító, — miért ne lehetne esperességi jegyző, dekán, beszedő 'stb.?? — Nem azt akarom én mondani, mintha bizony az iskolatanítónak csak azért, mert iskolatanító, kívánnám kiküzdeni a1

jogszerű hivatalképességet ; hanem csak annyit óhajtanék elérni, hogy az iskolatanító, csak azért, mert iskolatanító , ki ne zárassék az egyházi hivatalokra való concurrálhatástól. Nincs is itt szó egyes ollyan iskolatanítókról, kiktől némellyel? iszonyodnak, vagy ollyakról, kik a' tanítói diszes czímre méltatlanok: hanem van szó az egész isk. tanítói karról 's kivált ollyan, habár csak 2 —3 egyénről közöltök (pedig lesznek bizony többen *) A' boldogult M—k, egy kisebb iskolának tanítója nem rég kerületi jegyző volt; M—r, egy nagyobb iskola érdemdús, kegyes tanítója, a' nélkül, hogy pap lett volna Szperintendensnek candidáltatott. V. A. akarni az intelligentiát? Igaz, sok iskolatanító nem végezte be a' tudományok teljes cursusát 's nem is költött annyit, mint más; de hiszen pap is van illyen: igaz, sok iskolatanító nem volt a' külföldi akadémiákon, de egynehány még is volt, valamint több pap szintén nem volt. És lesz tanító, ki nemakademikus létére is talpraesett ember, 's lesz pap szintén illyen; valamint lehet mind pap^ mind tanító, kinek az akadémia tán nem sokat ártott. Én nem vagyok öreg ember, de részint tapasztalásomból, részint más öregebb, hiteles férfiaktól tudom, hogy vannak és voltak tudományosan müveit, igen derék, érdemes, 's ollyan szolgálatokra, mint jegyző, dékán'stb. teljesen alkalmas tapasztalt férfiak az iskola-, még pedig falusi 's alsóbb iskolatanítók között.'S ha gyérebben lennének,vagy épen nem volnának, az nem annyira ellenök, mint mások ellen bizonyítana, kik ezen nagyfontosságú rendet és hivatalt annyira hanyatlani kagyták. Végre 3} azt állítják a1

nógr. többen, hogy ez ugrás leendne 's hivatalok, dignitások fokainak megsemmisítése, filius ante patrem, hysteron pro-