Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-01 / 9. szám

teron." Én pedig mondanám, ez ignoratio elenchi és valóságos petitio principii 's talán jó adag puseyismus is. Avvagy tanít 's ismer-e az evang. egyház hierarchiai fokozatokat? Es bebizonyított 's elismert igazság-e, hogy a'ki valami egyházi hivatalra választandó, annak papnak kell lenni? És végre igazán olly salto mortale-e, ha iskolatanítóból esperességi jegyző lesz? Bizony, bizony nem gondoltam volna; 's azért ismételve sajnálom, hogy illyen okokat kellett a' keresztyén szelídség-'s szerénységtől az iskolatanítók gőgje ellen olvasnom! Én azon véleménynyel vagyok, hogy, ha az iskolaíanítók iránt nagyobb közfigyelem és méltatás leend 's méltóbbjaik az esperességi, kerületi egyetemes gyűlésekre, sőt zsinatokra is küldetendnek, és némelly, kivált szakukkal rokon egyházi közhivatalokra alkalmaztatandnak: az a' természetes 's jótékony aemuíationál fogva, 's a' Iegérdemesbnek kiszemelése által, mind a' három résznek 's a' közügynek is csak hasznos leend 's az esperességnek, kerületnek, vagy az egyetemes testületnek is csak díszére válandik, *) „Virtules iis temporibus gignuntur plurimae, quibus maximé aestimantur." Tac. IV. Alakíthatnak-e önálló tanítói conferentiákat 's önmüvelődési társulatokat az iskolatanítók? Korunk különösen a' társulatok 's egyletek kora. Alig lesz foglalkozás és életviszony, társas életbeli czél és feladás, mellyre nézve minden müveit országokban társulatok nem alakultak volna, pedig könnyen magyarázható okokból. E' társulati ösztön egy részről ugyanis egészen természetszerű, tiszta-emberi, velünkszüíetett; más részről a'társaság szükségeinél fogva önként kínálkozó, mellözhetlen, sőt parancsolt; végre dűs eredményeinél fogva olly jótékony, hogy hasznos voltáról kételkedni sem lehet. Szabad alakulás, önkéntes, nem kényszeritett hozzájárulhatás, az elnökség 's tisztek szabad választása belső, organikus kifejlés 's működés, ezek a' lényeges elemek; személy-, érdek-, munka-rokonság, ezek a' rugók; összevetett vállakkal nagyobb sikert eredményeztetni, ez a' szándék. Igy alakultak — hogy az egyházi téren 's itthon maradjunk — régebben ugyan magok a' contuberniumok vagy fraternitások 's evang. gyűlések , hol minden külső (nem-tagtársi) befolyás ellen annyi erömegfeszítéssei, sőt élet- 's vagyonáldozatokkal küzdött a' protestáns szellem, és támadtak számos tudomány-művelési egye*) Ellenvetésül a1

szövegben fel sem akarom hozni azt, a' mi még is mondatott: ha jói emlékszem V—nyi úr által: hogy hol lesz az illyenekhez (decanatushoz) az iskolatanítójának ideje? Másokat mellőzve, hogy szükség felett és szükségből mi minden kívántatik sokszor az iskolatanítótól, csak azt kérdem; hát a'pap hol veszi az időt 's hogy számol érte magának és községének ? Ha az egyik képes valami időt megtakarítani 's pótolni, képes lesz gondolom a' másik is. V. A. sületek (societates eruditae. Lásd Walaszky P. Conspect. reipubl. liter). Igy alakultak napjainkban, bár nem igen sürün, — noha volt neheztelés a' figyelmeztetés iránt — papi conferentiák és a' gymnasialis 's lycealis tanítóknak tanakodási 's eszmecserélési gyűléseik a' Duna 's Tisza mellékén , 's igy léteznek többféle tudós egyletek p. o. a' nógrádi, a' nélkül, hogy valaki rajtok megbotránkozott volna vagy joggal megbotránkozhatnék, ha, és míg teljes nyilvánosság- és törvényességgel, becsületes czélokfelé 's becsületes eszközökkel működnek. Különösen már hogy joga van az u. n. iskolatanítóknak is illyen társulatokat alakííni. azt, gondolom, senki sem fogja kétségbe hozni; de hogy önálló, egy-elemü, szabadon szabályozott, önválasztotta elnök 's tisztek alatt működő társulatokat képezhet-e, vagy csak ugy, ha más rendel neki és tán más elemből yezért, biztost, ellenőrt, ez a'vitakérdés? Ha észszerűen és evang. egyházunk szellemében vesszük az ügyet, ugy tartom, hogy azt, mit minden más rendbeli tag és egylet maga részére joggal követelhet, azt igazságtalanság nélkül az iskolatanítóktól sem tagadhatjuk meg. És vájjon miért kívánton ók megtagadni? Teljes gyámság alá tartozónak, kiskorúnak vagy szolganépnek nem fogjuk venni akarni az egyetemes rendet, sem egy egész esperességnek összes iskolatanítóit, és azt mondani -még manuductor-, vagy preaceptorra van szüksége. Azt sem fogjuk általánosan állítani akarns, hogy a'tanítói karnak szabad-társulati működése alapos aggodalmatés bizalmatlanságot ébreszt, 's hogy külső rendörségre 's beállított felügyelőre van szükség; mert hiszen csak nem egészen műveletlen vagy romlott ez a' testület és ha a' jobbak állanak össze, megalapítják jobb szellemben a'társulatot'sajtót nyitnak mindenkinek, ki a' szabályok szerint munkás lenni kiván, nem nyítnak-e ekkor épen olly iskolát, mellyben a' gyengébbek is erősbülhetnek, a' tudatlanabbak tanulhatnak, a" műveletlenebbek képeztethetnek? Aztán, ha jő előre el nem ijesztőinek 's komoríttatnak, vagy barátságos módon figyelmeztetnek, sőt magoktól is, önként rájönek ők azon eszmére, hogy egyletök dísze, haszna, biztosítása érdekében egészen talpraesett, tekintélyes, tapasztalt vezért válasszanak, s ha illyet magok közt nem ismernének, azon lelkész, felügyelő vagy akármi rendű férfiúhoz folyamodjanak, kit illy vezérségre alkalmas-, méltó- 's hajlandónak tudnak 's ki iránt tisztelő szeretettel és teljes bizalommal viseltetnek. Az illy szabadon választott, vagy pedig a' berendelt elnöknek lesz-e aztán több öröme, hatása, érdeme? elgondolhatja, ki előtt az emberi sziv vonzódása- 's idegenkedésének törvényei nem ismeretlenek Bátran hagyjuk meg tehát az iskolatanítóknak is az önfejlödhetési 's egyletalakíthatási szabadságot, még pedig annyival inkább.