Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-03 / 1. szám

járhassanak. Vallásbeli oktatást ideiglen Wigard tanító akar adni. Az ev. temető használhatásaért is, de palástdíj nélkül, esedezett az egyház. Jul. 5-kén Wigard kérdé az egyháztól: nem akarnae papok hiányában , istentiszteleti cselekvényeket prot. papok által végeztetni ? megjegyezvén azt is, hogy prot. papok esküvel vannak lekötelezve, symbolicus könyvek szerint prédikálni. Erre azt határozá a' gyűlés: hogy szolgáló protestáns papokat isten-tiszteleti cselekvényekre, nehogy őket hivatal-esküjökkel ellenkezésbe hozza, nem fog felszólítani; de abba beleegyezett, hogy symbolikus könyvekre még meg nem hiteltetett protest. istenészek által épületes elmélkedéseket tartasson magának. Mire Wigard jelenté, hogy Bauer Eduin, Lipcsében magánozó (privatizáló) papjelölt, jul. 6-ára megigérkezett, elmélkedést tartandó. — A' Weserzeitung april 22-röl Feilner Ferencz brémai r. kath. felszólítását közli hitrokonaihoz Brémában szabad ker.kath. egyházalapítás iránt, a1

schneidemühli hitvallás értelmében. — Stuttgartban april. 22-én lön a' kamraülésben a' r.kath. egyh. mellett buzgókodók részéről pálcza törve a* reformra hajlandóknak mutatkozók fölölt. Strobel dekán a'mozgalom élén álló papokat ,egypár semmirekellő papnak' nevezé. Maj. 8-kán az egyház folyamodványt olvastatott fel 's aláírás végeit terjesztetett elő, mellyben őfelségétől az egyh.elismerése kéretik. A' jul. 13-kán tartatott istentiszteletkor Loose Heinrik ev. papjelölt a dissid. egyházba ment át. — A' stettini, dissidens egyházakat gyámolító egylet az ulmi egyháznak 4 évre évenkénti 100 tallért adott paplizetésre. Jun. 22-kén Würmle ulmi papnak iktattatott be. — Iíarlsruhéban sok r. kath. nem saját papjánál, hanem evang. templomban gyónt. Ök, mint sok badeni római kath., nem akarnak egyházuktól elszakadni, hanem minden módon azt kieszközölni, hogy az egyház maga reformáljon. — Edingen r. kath. káplán, ki egyideig Rennerodban szolgált 's Niederzenzheimba tetetett át, Wiesbadenben mint dissid. egyházba átmenni akaró jelenté magát. — A' dissid. egyházak száma jelennen 156. — A berlini egyház elöljárói iskolát szándékoznak nyitni, mellyben a' növendékek ingyen fognak taníttatni, mi egészen a reform érdekében történik, mert sok szegény r. kath. szüle csatlakoznék az új egyházhoz, de gyermekei az elemi iskolákban ingyen taníttatván, e' kedvezménytől átmentével meg fogott volna fosztatni. A' biblia új fordításából Müller által az első szállítvány már megjelent 's a' szegény egyháztagok közt nagy számban elosztatott. A' tiltakozó dissidensek jun. 8-án akarták az első istentiszteletet tartani. Bizonyos Hast tr. a' prot. atyafiak 's a' dissidensek főnökeit vitatkozásra hítta meg M. m, Frankfurtba. Meghívó levele 135 tételt foglal magában, melylyek mind ezen Ítélettel végződnek: ,az esztelen J^ttRcíor miiUsf

i ség.' — Potsdamban a'megválasztott pap, Ahrnsdorf, aug. 3-kán tartá az első istentiszteletet. Az egyháztagok száma 315. — Az 0. m. Frankfurtban, melly fiókegyháza Berlinnek, az egyház 104 családot számlál. — Az ugy nevezett porosz tartományban a* dissidensek száma 2000 lélek, 8 egyházzal (Danzig, Marienburg, Stargard, Thorn, Kulm, Graudenz,Marienwerder 's Königsberg) és 5 pappal: Rudolph, Dowiat, Bernhard, Grabowski és Szatkowitz. — Danzigban mnlattakor a'porosz király megengedé, hogy az ottani dissid. az ev. templomot használhassák. Jul. 1 í-kén azt végzé az egyház, hogy mise-ruha, oltári felruha és stóla helyett egyszerű fekete reverendát hordjon a* pap. — Szatkowitz az uj egyház tanai értelmében már kátét irt 's kiadott. — SchneidemühJben aug. 10-én Poss kulmi kitért prépost misézett. A' templomon már a' föld felett dolgoznak. A'schneidemühli és thorni egyházak közös folyamodványt küldöttek Berlinbe, törvényes elismertetésökért esedezvén. A' hit alapjaul, mondják, az ágost. hitvallást terjeszték föl (A. K. Z.). Mtiáatváviy. Egy franczia íőpap, belleyi püspök, munkájából, mellynek czime: ,Marié, conversant avec ses enfans pendant le mois de mai et les jours de grandes fétes. Lyon, chez Louis Lesne4

, következőket akarunk olvasóinknak felmutatni. Az istenanya maga beszéli el történeteit következő modorban: ,A* vilúgfiak engem első rangú szépségek közé számítottak : jeles termet, nemes, kedves járás szabályos arczvonások, szellemdus arczkifejezés és mindenek fölött ama színe a' szerénységnek, melly kivált a' hölgyeknél minden külkellemnek valódi becset kölcsönöz. Gyakran történt az is, hogy templomból hazamentemkor sok fiatal ember volt szüléimnél, kik kezemet kérték. Erről nekem ne in beszéltek, de némellykor láttam néhányat a' ház körül vagy az utczákon, mellyeken jártam, szemeiket rám vetni, mi engem igen fájdalmasan érintett 's kijárástól visszatartóztatott a' nélkül, hogy én értettem volna, tulajdonkép mi történt ? — A' sz. szűz pensions chez les saintes femmes du Temple' (?) neveltetett. ,Ott ugy volt, mint kolostor- vagy nevelőintézetben: sz. értekezések készítésében gyakoroltak bennünket és sz. énekeket csináltunk, mellyek éneklése nekünk legszebb pillanatokat szerzett. Munkám egyik próbáját adja a' ,magnificat', mi vasárnaponként énekeltetik 's mit én szüléim nőtestvérénél, Örzsénél, énekeltem.' — ,Tudjátok kedves gyermekek, hogy ját— szóíársnőim választásában is szigorú voltam 's csak jámborokkal szövetkeztem; de még nagyobb szigorral kerültem minden társalgást a' másik nemmel. Ezt fogadalmam, mit tettem tevé kötelességemül, mellyet én mindig uj lelkiismeretességgel teljesítettem. Ekkor jött sz. József rokonom 's kezemet kérte; ö olly okos, kegyes, minden tekintetben olly elfogadható (convenable) férfi volt, 1* PAPA