Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-16 / 7. szám

éreztet a' szerző olvasójával, egyfelől t. i. azt, hogy világosan eszmélő és olvasott tudós beszél vele; másfelől azt, miszerint a' világos fő alatt meleg magyar kebel dobog. Szerzőnek irálya tömött, csinos, folyékony, kedves. Magyarsága annyira kifejlett, szabályos, hibátlan, sőt remek, hogy — bocsásson meg a1 szerző egészen ismeretlen bírálójának — én egyenesen mintául merném ajánlani Ferenczynk magyarságát mindazoknak, kik tudományos köny­vek írására adják magunkat, millyenekre olly rendkívüli szükségünk van. Miután reményleni merem, miszerint Ferenczy ür jelen első kiadásának példányai nem sokára mind el fognak kapatni: azért nem mulaszthatja el ügyszeretetem, némelly kivánatimat a" netaláni második kiadásra nézve ide iktatni. Ezek nagyon csekélyek. Elsőben is arra kérném a1 tisztelt szerzőt: azon néhány mutatványt, a' mellyet jelen századbeli íróinkból, mellyekből úgyis olvashat föl mindegyik tanitó előadás közben mutatványokat, itt-ott beleszőtt müvébe, ne sajnálja kihagyni, miután ezen könyvek úgyis eleget forganak ifjú­ságunk kezében. A' helyett méltóztassék inkább mind a' régibb, mind az újabb íróknak számosabb kitűnő helyeire vagy darabjaira figyeltetni, 's ezeket gondosb megolvasás végett ajánlani, és pedig mind a' folyó beszédet, mind a' költelmet illetően. A' mi ellenben a' három első időszak­beli írókat és nyelvmaradványokat illeti: ezek­ből több mutatványokat óhajtanék látni efféle kézi-könyvben és pedig egyszerűen azon okból, mivel a' három első időszakbeli irók már csaknem valamennyien csak történeti érdeküek 's épen azért ritkán kaphatók, még ritkábban kerestetnek és ismertetnek —' kivált ifjainktól. Nyelvünknek hajdani alakját és történetét semmi sem képes olly elevenül, olly tanulságosan, 's egyszersmind olly érdekesen szemeink eleibe állítni, mint maguk a' hajdan irodalmi maradványai. Ama két halotti beszédke olly igen nevezetes, hogy e' parányokat valóban kár nem egészen fölvenni történetünkbe, alant jegyzésben kisérve hü átfordítással legújabb alakjára szavainknak. Eme parányi maradványok állítják előnkbe nyelvünk legősibb alakját és mily­lyenségét, a' mellyel legalább Európában hono­sultunk óta birt. A' dolog nyelvtörténeti fontossá­ga tekintetéből nem ártana említést tenni azon né­hány — a' halotti beszédekkel összehangzó — szóról is, melly az „Anonymus Belae regis nó­táriusban" fordul elő, valamint az ebben olvasható ős magyar nevekről 's ezeknek több helyütt lát­ható casus ragjáról is. — Jó volna továbbá az olvasás segítése végett a' különféle korban hasz­nált orthographia sajátságiról és a' már most más­kép hangoztatni szokott betűk miképeni hangoz­tatandásáról rövidke föl világítást nyújtani. — Talán a' tanuló ifjúság magyar társulatai is ér­demlenének futólagos érintést, mint a' mellyek e1 honban nem legutolsó melegágyai valának 's lesz­nek egy darabig ezentúl is a' nyelvmüvelésnek. — Adja isten, hogy mielőbb láthassuk a" második kiadást is, jeléül annak, hogy közönségünk T s főként tanodáink, elég értelmi snlylyal és méltá­nyossággal bírnak a' hasznosnak használtára 's a' becsesnek megbecsültére. Nem tehetem azonban le a' tollat a' nélkül, hogy szerzőnkhez egy buzgó kérelmet ne intéz­zek. Szerző jelen munkájával eléggé bebizonyitá, miszerint nyelvünk 's irodalmunk történetében nagyon járatos; bebizonyitá azt is, miszerint Ítélete 's fölfogása fölötte szerencsés, és előadási modora . érdeklő. Ehez-képest nyilvánitni merjük, misze­rint oktatóink és műveltebb közönségünk egyik nagyobb szükségének tenne eleget, ha jelen kézi­könyv mellett egy részletesebb és terjedelmesebb munkával is szerencséltetne bennünket. Ezen na­gyobbszerü munkának vázát szinte a' jelen kézi­könyv képezhetné ugyan; de abba még bele volnának szöhetök ollyan adatok és részletek is, mellyek a' kézikönyvből, mint illyenből, kihagy­vák, továbbá nevezetesb íróink életrajza, a' kü­lönféle korbeli iskolák 's az ezekben munkált fér­fiak rés/Jetesb ismertetése 's jellemzete, különösen pedig a'különféle korbeli és kevesbé ismert mun­kákból érdekesen jellemző darabok, jegyzetekkel fölvilágítva. Én alig hihetem,hogy illy nagyobbsze­rü munkára már is ne legyen a'szerzőnél nagyobb része a' megkívántató anyagnak összegyűjtve, mit kiegészítve közzé nem tennie valódi veszte­mény volna közönségünkre nézve. T — y l. Vegyesek. Csőt! jojrtianálói székre. A' losonczi helv. hitvallású Lyceumban a' jogtanítói szék, a' mellyhez egyrészről, a' joghallgatóktól járó tanpénzen kívül, 480 e. fr. évi fizetés, másrészről magyar polgári büntető, váltó, és közjog és poli­tika tanítása van köttetve, tekintetes Balogh An­tal úr lemondásához képest ez iskolai év végével üresedésbe jővén: honunk azon jogtudósai, kik azt elnyerni óhajtanák, bizonyítványaikkal ellátott folyamodásaikat f. é. mart. 25-dikig, mint a' törté­nendő választás kitűzött határnapjáig, losonczi egyház gondnoka tek. Farkas Károly úrhoz ad­ják be. Kelt Losonczon a' helv. hitvall. egyház febr. 6-án 1845. tart. egyház-tanácsülésében. Nagy József, egyház-tanács-jegyző. Legiijabban érkezett, 6eiV»e 1 Ká­roly urnái szerezhető, k®nyvek: Die pfarramtlichen Besoldungen, vom Stand­puncte der chrístl. Religion, Geschichte, Politikund Oeconomie, v. E L. Hagen. Neustadt a. d. Orla. 1844. Ára 2 ft 48 kr. . Kritik der Principien der Strauss'schen Glau­benslehre von K. Rosenkranz. Leipzig 1845. 70 I. 40 kr.

Next

/
Thumbnails
Contents