Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-14 / 50. szám

Könyvismertetés: „Erényi Atya, olvasókönyv népiskolai tanulók számára, használtathatik magány-oktatásoknál is. Glatz Jakab után magyarosítá Szivos Mihály, Pesten 1845. Kiadja Heckenast Gusztáv." Ára 40 kr. p.p. A' tisztelt kiadó által „Az ifjúság olcsó könyv­tára" czím alatt megindított folyam 7 és 8-dik kötetét van szerencsém előmutatni egyetemesen ugyan a' tisztelt közönségnek, és különösen köz­'s magány-oktatóinknak, azt fölöttébb sajnálván, hogy minden nevelőnek tettleg nem nyújthatom kezébe. Részemről meg volnék elégedve, ha ne­velőink ezt megszerezvén, szerinte alkalmaznák mind elvont nézeteiket, mind gyakorlati tanmód­szeröket. Oh , iskolatanítóink inkább parancsno­kok, mint gyermekbarátok; inkább rontók, mint építők. Ugyan nem lehetne-e még nehezebb 's tartalmasabb tanulmányainkat is feszes gőg, szi­gor 's fölarczázás nélkül előadni? Nem lehetne-e gyakran konok, szívet legkevésbbé képző, ész­gyötrő, száraz, üres és legkevésbbé real tanulmá­nyainkat falusi iskoláinkban korszerűbbekkel cse­rélni föl ? Ilát még a' hol csak rendszer sincs, hol béres iskolatanítóink — oh, heh mélyen tudom tisztelni, becsülni, szeretni a' levételeket 1 — ön­magukra hagyatva bolyganak á? legszentebb ügy körül!! Ugyan kérem, csak 40 kr!: és nagyrészt segítve árva, parlag ügyünkön. Meg volnék — ismétlem — még most elégedve, ha falusi iskola­tanítóink önmaguk megszereznék, 's egy év alatt átbeszélgetvén e' könyvet növendékeiknek, bi­zony többet 's üdvösebbet tennének, mint külön­ben — mostani nyavalyásságunkban — számos évek alatt. Hogyne? Itt a'ker. vallás's erkölcstan történetekben kifejtve, természettan 's rajz mindenült szív- 's észképzöleg előadva, jóté­kony intézkedések ajánlva, föltalálhatók. Isten akaratán való megnyugvás, bizodalom, tisztelet; a" szülék, tanítók, embertársaink iránti hálás tisz­telet, szeretet, szánalom, könyör; minmagunk iránti kötelességek, megelégedés, mértékletes­ség, szilárdság a' veszély idején — mert nem a' sokaság, hanem az értelmes cselekvés használ­hat—, példák a' szorgalmas életre, ügyesség, tisztaság, udvariasság; a* természeti tünemények — villám, harmat, eső, hó,'stb. — balhiedelmek­böl megtisztítva; a' kuruzsolók, mérges növé­nyek, ásványok, állatok megismertelve, 'stb.: nem leczkei szigorral, hanem könnyüded elbe­szélésekben fogalmazvák. Ugyan nem ismerünk-e falusi iskoláinkban utmutatást a' vallásra, melly­nek tartalma inkább csillagászat 's minden egyéb, mint vallás- 's erkölcstan ? De leveszem keze­met a* fájdalmas sebről, mellynek nem egyéb gyökoka, mint a* — separatismus. Vári-Szabó Sámuel, tisza-földvári lelkész. Életrajz: Totlt Ferencz dunántúli superin­tendens életrajza. Ha korunkat jellemezni akarnám, meg kelle­ne — szomorúan — vallanom, hogy: egyházi közügyeinkben önzésre, müvelellenségre, tudo­mányos szellem-hiányra mutató közönyösséget, kitűnőbb egyéneink ellenében a' ludatlanok rop­pant hadát, vallásos eszmefogalmaink világában pedig többnyire a' stabilismus elveit látom. Anyagi és szellemi állásunk tehát nekem sehogy sem tetsz­hetik. Mikép politikailag, ugy egyházilag sem va­gyunk sehogyan sem. Miért? Mert magyarok va­gyunk. A' magyarnak sem philosophiája, sem hit­tana, (igenis, sem tökéletes evangyéliomszerü hittana) 'stb. egyszóval semmije sincs jó lábon. Még esztendeje, hogy nyelvén alkotványosan be­szél. Annyival mulhatlanabbtehát örökíteni az utó­kor elölt azon nagy férfiainkat, kik a' közügyek­nél szintúgy, mint a' tudományos műveltséget il­letőleg mintaképül — daczára a' vas körülmé­nyeknek — magasulának föl. Tóth Ferencz születelt a' Balaton kies vidé­kén, Veres-Berényben, 1768-ik év dec. 19-dik napján, jobbágy-szüléktől. Ugyanitt kezdette ta­nulását, folytatta a' debreczeni főiskolában. Mind tudományos kiképezettségét, mind melanchtoni szelíd magaviseletét méltányolván a' főiskolai elöljáróság, tanulmányai végzése után, egy évig a' 6-ik gymnas. iskola, és két évig az első éves bölcsészek oktatásával, könyvtárnoksággal 's se­niorsággal bízatott meg. 1799-ben a' pápai fő­iskolában hiltanárságra hivatván 's magát e' pá­lyára tökélyesílni óhajtván, a' külföldre utazott, jelesen a' göttingai egyetembe ment, 's tanszékét 1801-ben jun. 5-én foglalta el. 16 év múlva a' pá­pai egyház hitszónokának választván, e' hivatalát 1817-ben mart. 30-kán kezdette el. Még elébb azonban, t. i. 1815-ben, egyházkerületi főjegyző­nek, 1823-ban a' pápai egyházmegye esperesé­nek választatott; 1827. jun 11-én 270 szava­zattal superintendens lelt. A' göttingai egyetem 1830-ban hitludori, és V. Ferdinánd koronás urunk 1835-en nemesi oklevéllel jutalmazák meg. Ujabb kitüntetések elöl elragadta őt a' halál éle­nek 76-, házasságának 42-, püspöksége 18-dik esztendejében, 1844. sept. 2-án d. u. 4 órakor szenderülvén át a' hosszas álomra. Több nemes vármegyék is táblabiráik koszorújába fűzték e' hír­neves férfiút, például Esztergom, Komárom, Tolna, Veszprém vármegyék 's a' tek. Vecseszék. A' prot. egyházi irodalmat nyomtatásban megjelent har­minczkét kisebb 's nagyobb munkákkal gazdagi­totla, ujjá-teremlelfe. Fáradhatatlan munkásság, szelíd, de kiszámított modor — melly szerint a* tervek létesítésére vezető utat törvényszerüleg előre megegyengeté —, messze kihaló gondos-50*

Next

/
Thumbnails
Contents