Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-14 / 50. szám

Könyvismertetés: „Erényi Atya, olvasókönyv népiskolai tanulók számára, használtathatik magány-oktatásoknál is. Glatz Jakab után magyarosítá Szivos Mihály, Pesten 1845. Kiadja Heckenast Gusztáv." Ára 40 kr. p.p. A' tisztelt kiadó által „Az ifjúság olcsó könyvtára" czím alatt megindított folyam 7 és 8-dik kötetét van szerencsém előmutatni egyetemesen ugyan a' tisztelt közönségnek, és különösen köz's magány-oktatóinknak, azt fölöttébb sajnálván, hogy minden nevelőnek tettleg nem nyújthatom kezébe. Részemről meg volnék elégedve, ha nevelőink ezt megszerezvén, szerinte alkalmaznák mind elvont nézeteiket, mind gyakorlati tanmódszeröket. Oh , iskolatanítóink inkább parancsnokok, mint gyermekbarátok; inkább rontók, mint építők. Ugyan nem lehetne-e még nehezebb 's tartalmasabb tanulmányainkat is feszes gőg, szigor 's fölarczázás nélkül előadni? Nem lehetne-e gyakran konok, szívet legkevésbbé képző, észgyötrő, száraz, üres és legkevésbbé real tanulmányainkat falusi iskoláinkban korszerűbbekkel cserélni föl ? Ilát még a' hol csak rendszer sincs, hol béres iskolatanítóink — oh, heh mélyen tudom tisztelni, becsülni, szeretni a' levételeket 1 — önmagukra hagyatva bolyganak á? legszentebb ügy körül!! Ugyan kérem, csak 40 kr!: és nagyrészt segítve árva, parlag ügyünkön. Meg volnék — ismétlem — még most elégedve, ha falusi iskolatanítóink önmaguk megszereznék, 's egy év alatt átbeszélgetvén e' könyvet növendékeiknek, bizony többet 's üdvösebbet tennének, mint különben — mostani nyavalyásságunkban — számos évek alatt. Hogyne? Itt a'ker. vallás's erkölcstan történetekben kifejtve, természettan 's rajz mindenült szív- 's észképzöleg előadva, jótékony intézkedések ajánlva, föltalálhatók. Isten akaratán való megnyugvás, bizodalom, tisztelet; a" szülék, tanítók, embertársaink iránti hálás tisztelet, szeretet, szánalom, könyör; minmagunk iránti kötelességek, megelégedés, mértékletesség, szilárdság a' veszély idején — mert nem a' sokaság, hanem az értelmes cselekvés használhat—, példák a' szorgalmas életre, ügyesség, tisztaság, udvariasság; a* természeti tünemények — villám, harmat, eső, hó,'stb. — balhiedelmekböl megtisztítva; a' kuruzsolók, mérges növények, ásványok, állatok megismertelve, 'stb.: nem leczkei szigorral, hanem könnyüded elbeszélésekben fogalmazvák. Ugyan nem ismerünk-e falusi iskoláinkban utmutatást a' vallásra, mellynek tartalma inkább csillagászat 's minden egyéb, mint vallás- 's erkölcstan ? De leveszem kezemet a* fájdalmas sebről, mellynek nem egyéb gyökoka, mint a* — separatismus. Vári-Szabó Sámuel, tisza-földvári lelkész. Életrajz: Totlt Ferencz dunántúli superintendens életrajza. Ha korunkat jellemezni akarnám, meg kellene — szomorúan — vallanom, hogy: egyházi közügyeinkben önzésre, müvelellenségre, tudományos szellem-hiányra mutató közönyösséget, kitűnőbb egyéneink ellenében a' ludatlanok roppant hadát, vallásos eszmefogalmaink világában pedig többnyire a' stabilismus elveit látom. Anyagi és szellemi állásunk tehát nekem sehogy sem tetszhetik. Mikép politikailag, ugy egyházilag sem vagyunk sehogyan sem. Miért? Mert magyarok vagyunk. A' magyarnak sem philosophiája, sem hittana, (igenis, sem tökéletes evangyéliomszerü hittana) 'stb. egyszóval semmije sincs jó lábon. Még esztendeje, hogy nyelvén alkotványosan beszél. Annyival mulhatlanabbtehát örökíteni az utókor elölt azon nagy férfiainkat, kik a' közügyeknél szintúgy, mint a' tudományos műveltséget illetőleg mintaképül — daczára a' vas körülményeknek — magasulának föl. Tóth Ferencz születelt a' Balaton kies vidékén, Veres-Berényben, 1768-ik év dec. 19-dik napján, jobbágy-szüléktől. Ugyanitt kezdette tanulását, folytatta a' debreczeni főiskolában. Mind tudományos kiképezettségét, mind melanchtoni szelíd magaviseletét méltányolván a' főiskolai elöljáróság, tanulmányai végzése után, egy évig a' 6-ik gymnas. iskola, és két évig az első éves bölcsészek oktatásával, könyvtárnoksággal 's seniorsággal bízatott meg. 1799-ben a' pápai főiskolában hiltanárságra hivatván 's magát e' pályára tökélyesílni óhajtván, a' külföldre utazott, jelesen a' göttingai egyetembe ment, 's tanszékét 1801-ben jun. 5-én foglalta el. 16 év múlva a' pápai egyház hitszónokának választván, e' hivatalát 1817-ben mart. 30-kán kezdette el. Még elébb azonban, t. i. 1815-ben, egyházkerületi főjegyzőnek, 1823-ban a' pápai egyházmegye esperesének választatott; 1827. jun 11-én 270 szavazattal superintendens lelt. A' göttingai egyetem 1830-ban hitludori, és V. Ferdinánd koronás urunk 1835-en nemesi oklevéllel jutalmazák meg. Ujabb kitüntetések elöl elragadta őt a' halál élenek 76-, házasságának 42-, püspöksége 18-dik esztendejében, 1844. sept. 2-án d. u. 4 órakor szenderülvén át a' hosszas álomra. Több nemes vármegyék is táblabiráik koszorújába fűzték e' hírneves férfiút, például Esztergom, Komárom, Tolna, Veszprém vármegyék 's a' tek. Vecseszék. A' prot. egyházi irodalmat nyomtatásban megjelent harminczkét kisebb 's nagyobb munkákkal gazdagitotla, ujjá-teremlelfe. Fáradhatatlan munkásság, szelíd, de kiszámított modor — melly szerint a* tervek létesítésére vezető utat törvényszerüleg előre megegyengeté —, messze kihaló gondos-50*