Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-12-14 / 50. szám

*8 kirablásával igyekezett boszút-állni megveretletéseért. Kiraboltatott és prédáltatott akkor újra Czegléd is, és lakosai elszélesztetvén, nem elébb, mint Buda vára visszavétele után, kezdtek visszatérni — mindez ideig pusztán állott hajlékaikba 's rongyollott templomukba. — Illyen és talán legsiralmasabb volt az 1707-dik év, mivel gyökerestül kivágta, ugy-szólván, ebben aT

jóféle magyar lakosok régi törzsökét a' kegyetlen ráczság. Vérrel áztak ekkor különösen a' templom sz. küszöbei is, és az ellenség fegyvereinek átkos éle alatt sok menekvők, öregek, ifjak, házok-népeikért elkeseredve küzdő derék atyák, kétségbe-esett anyák, kebleikről függő gyermekeikkel, közös temető-helyeiket találák itt, hol azelőtt az Isten dicséretét zengedezték. Megjegyzést érdemel, hogy azon sok buzgó férfiak között, kik itt áldozati levének az ellenség dühének, elesett a' templom egyik ajtaját jelesen oltalmazó derék iskola-rector Félegyhdzi is. — Az ezen gyászos évben elhullott törzsökös lakosok helyébe jöttek aztán k.k.-féle helyekről és leginkább a* Mátra vidékéről azok, kiknek maradéki még máig is élnek. Mindezen viszontagságok mellett is azonban, mellyeken egy- és máskor is keresztül-ment a' város, nem kis fényt vett magára az abban levő reform egyház. Ha hallgatunk is arról, hogy ez hajdan a' dunáninneni és túli egyik résznek püspöki lakhelye volt: elég annak bebizonyítására maga az az első-rangú iskola, mellyben nemcsak az alsó , hanem a' felsőbb tudományok is szépen virágoztak a' hajdankorban. Az 1546-ik esztendőben már Szegedi Kis István theologiát tanított ezen iskolában, a* tanulók, még máig is olvasható iskolai irott törvények alatt — mint az úgynevezett collegiumokban — együtt egy közönséges épületben laktak, — egyen-ruhával öltözködtek és a' lakosok köztartásából éltek. — A' mi pedig a' tudományos műveltségét illeti a* czeglédi iskolában tanuló-ifjuságnak: ez olly szembetűnő magas polczra lépett, hogy az ezen iskolában müveit ifjak még ama debreczeni anyaiskola tanító-székére is méltóknak Ítéltetnének. A' jegyzőkönyv szerint: Schola Czegledina vei almae ipsi Debrecinae Rectores antiquitus suppeditabat. Czegléd rectorokat adott Debreczennek !!! — Mindezek ujjal mutatják a* czeglédi egyháznak régi virágzatát, és azt, a' mi termi a' virágokat, a' régiekben volt nagy buzgóságot, mellyel mind az Urnák házát, mindaz iskolákat által-ölelve, a' jóléteinek magosb-magosb polczára siettek fölemelni. — Ha kiűzettek is ottan-ottan az ellenségtöli félelem vagy épen annak dühe által az Űr színe elöl; ha elhallgattattak is iskoláikban a' tudományok; — mint a'serény munkás csak addig vonul el, míg a' zivatar által-megy, *s tüstént dolgához lát azután: ugy a' régiek is, az Őket pusztító vad ellenség eltávozta után, csakhamar össze-szedték magukat 's erejöket; — a* viszontagságok által nem elcsüggesztve, söt a* nagyobb 's nemesebb tettekre mintegy megedzve, készek voltak a' közjóért ujabb-ujabb áldozatokra magukat nagylélekkel elszánni. Legyen örök-áldásban emlékezetűk ! A' hol virágok vannak , kell ott lenni virágültetőknek is. Ha virágzó volt a* czeglédi egyház, kétségkívül kellett abban lenni ollyan buzgó Páloknak, kik a' virág-magvakat elplántálták, — ollyan Apollosoknak, kik az elplántált magvakat öntözgették; kellett lenni ollyan lelki-atyáknak, pásztoroknak, kik a* nevelés, oktatás, példaadás által, ama lelki bő termésre elkészítették, megérlelték a' népet. Nyilván szól ezeknek igazsága mellett az a* series is, mellyen ezen atyáknak neveiket még máig is irva találjuk. Nem lehet ugyan tagadni, hogy ez hiányos ne volna annyiban, hogy a' lelkipásztor neve mellett nincsen mindenkor feljegyezve annak szolgálatának ideje; és így némi hézagok vannak az esztendő-számok között: mindazáltal ezen fogyatkozást maguknak a" tisztelt férfiaknak számukkal mindenütt kipótolhatjuk , legalább annak idejében kipótoltnak gondolhatjuk. — Ha fölvesszük, hogy az említett Balázs nevű papon kivül, szám szerint 25 férfiak szolgáltak ezen egyházban (kikről emlékezik a' jegyző-könyv) a' mostani időkig, — és mindenik szolgálatára csak 12 esztendőt veszünk is, holott némellyek 20 's 30 évig szolgáltak : ugy is kijö, hogy a' reformatiótól fogva, csakugyan kellett lenni folyvást lelki-pásztoroknak ezen ekklózsiában. Kik voltak azon, hamvaikban is tiszteletreméltó férfiak, kik ennyi sok éven keresztül tanítottak, ki- és bementek az Urnák házában gyönyörködő nép előtt? név szerint így következnek: 1546-dik esztendőben Szegedi Kis István, pap és professor. 1547. Bakoni Albert, jegyző-könyvünkben Jánosnak iratik, mellynek szavai ezek: „Czegléden volt a' Dunáninnen és túl való résznek püspöki helye, meliyet t. t. Bakoni János megékesített." — „ „ Hartyáni Imre, mellyik évben és meddig szolgált, bizonytalan. Az iratik ugyan többször említett jegyző-könyvünkben felőle, hogy ö egy Pákozdi nevű ember által akkor hozatott Ernődről Czeglédre, miután a' várost, annak III-dikMahumed soregei által lelt elpusztíttatása után, újra kezdték megszállani a* megmaradt lakosok, — és továbbá az is, hogy „ö igen tudós és szép éneklő ember volt," ki is a' régi énekes-könyvben levő ezen éneknek: Háborúsága Dávid királynak egykoron nagy tala (109. Dics.) verseinek első betűiben jelenti, hogy ezt az éneket ő, és pedig Czegléden készítette. Ha az első igaz, t. i. hogy az említett veszedelem után mintegy 1596- vagy 97-ben hozatott Czeglédre: ugy seoi