Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-23 / 47. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 47. szám. Negyedik évi folyamat. Nor. 23. 1845. Meine Brüder! von Demjenigen den wir so eben bestatlet habén, sagen einige Leute Gutes, andere Böses. Wir wollen es hierbei bewenden lassen. M ü c h I e r. TARTALOM : Zsinat-temetés. Vályi p ál. — Készen vagyunk-e zsinatra? Szabó Gergely. — Észrevételek a' dunántúli ev. egyházkerület nyugintézetének ujabb szabályozási tervére. Többen. Ellenőr-választás. M é z f a 1 v i. — E m 1 é k-t á rcza: Erdödi zsinat három-százados emléke. Mele'gh.— Szent-lant: Dávid zsoltárai. B ak sa y D á n ie 1. — Belföldi vegyes közlemények. — Zsinat-temetés. Halottunk vagyon, kedves atyámfiai! A' zsinat, mellynek moeczanását az Óramutató eszközlötte, 's kora végleheletét, mikor fölötte a' „circumdederunt me'4

mármár elfuvatott, a* melegvérű Baksay tartóztatta vissza; a' zsinat, melly annyi reménysugárt derített ránk, üdvöst és boldogítót egyh.alkotmányunk megváltoztathatására: ugy látszik, darab időre elcsücsült! A' nagy óramester, kiről, coquettirozás nélkül elmondhatjuk: hogy ö Isten áldása rajtunk! közelebbi érdekes czikkében megvonta a1

lélekharangot; 's mi — kik hült tetemét gyászhantok alá kisérjük — varázsoljuk vissza, hacsak egy pillantatig is, ez életre. A' zsinat szükségességét ellenzői sem tagadják 's tagadhatják; és ha mi azt sürgetjük, 's három év elteltével létre-idézni óhajtjuk: sietésünket az óra éber igazgatójának köszönhetjük. Különös, hogy világi nagyaink ellenzik ezt sok papok ellenében! de hiszen szebb Phaétonnal a' nap szekeréből Eridan-tavába hullni, mint a' föld zökkentő göröngyei közt csúfosan nyakat szegni. Intézetünk olly silány lábon áll, hogy támogatását halasztani csak veszteség iránti közönyösséggel véleményezhetjük, és várakozni 's kórjeleket gyűjteni, késő bánat nélkül alig lehet. Hogy pattant ki a1

reformatio ? Ha Luther a' halasztás embereire hallgat, 's imádott ügye mellett makacsul föl nem lép: aligha mi is itt vagyunk. Többnyire minden terhes betegnek az a' szerencsétlensége, hogy kórjeleket gyűjt, megveti a' kora panaceát, halogat és késik a' fuladásig, 's vagy bele-hal, vagy darabig nyomja a* hideg ágyat. Ha bajunk van, lássunk dologhoz Isten segedelmével; mert drága az idő, 's halogatásunkért könnyen lakolhatunk. Egyetlenegy betű sem mutatja a' világkrónikában, hogy a' javítás hősei valaha nyakukra növesztették volna a' sok bajt; söt épen a' bajok fényrederült halmazának szapora megritkítása 's elhárítása által eszközlötték az átalakulást. Egyházi ügyünk 's zsinatolásunk iránt; ha félszázad alatt tisztába nem jöhettünk bajainkkal, hiába veszteglünk bármeddig is; mert öszpontosító törvényeink 's kanonaink hiányában ujabb-ujabb sebeket ugyan mindig tudunk bemutatni : de irányt, jelen körülményeink közt, soha sem foghatunk jelelni a* zsinatnak; 's ha eviczkélésünkben távol tűn is elő róvpartunk: legalább roncsolt hajónkat valamennyire tatarozgatjuk. Egyházkerületi kormány-székeink egymáshozi viszonyaik kifejlesztésére nézve, még a* megyei hatóságoknál is hátrább vannak; mert itt sok kiszemelt indítványok legalább országszerte köröztetnek: midőn amott az egymást-értesítés fonalán meglehetős csimbókok hevernek; 's ezeknek kioldása által eszközöltethetnék valamennyire zsinatunk előleges kellékeivel 's utólagos sikerével együtt. Minden törvényalkotó testületnek kormány mutat működésre irányt, legalább így kellene. — Nálunk lehetlen! Választmányi méhben kell hát az átalakulás embryójának foganszania; választmánynak kell kerületekszerte kiszemelnie a' legszoritóbb bajokat, 's felajánlania a' gyógyszert: ezt taglalja már, módosítja, hagyja, vagy veti el az egyházmegyei 's kerületi közgyűlés; 's így készíttetnek az instructiók. Vagy ez áll, vagy néhány pár emberre kell bízni nyakunkat. Haez utósó fátumunk, akár ma is zsinatolhatunk, egyre megy; ha az első szerint cselekszünk: hozzá-láthatunk a' dologhoz; mert baj elég van, csak ember legyen. De hát „nincs ember!" azt mondja a1

zsinatolás egyik hatalmas ostromlója, elmés és nyomatékos anecdotájával. Annyi jeles férfiak vannak csak papjaink közt is , hogy ha a' paupertas 's a' t, eszembe jut, csudálom, hogy annyi is van. És valamint izrael simulását 's tespedéslázbóli ki vergődését az emancipatiótól föltételezettnek lenni hiszem: ugy bátran merem mondani, hogy ha szent vallásunk őrei mielébb zsinati pályára lépnek, 's egyházkormányunknak egykicsit korszerűbb irányt mutatnak: meglássák, lesznek emberek. De, uram! itthon, szegénységben, megvettetésben, családdal, kortes-kezek közt* 47