Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-16 / 46. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 46. szám.

Negyedik évi folyamat.

Nov. 16. 1845. Si Christum nescis, nihil est si cetera discis. TARTALOM: A'vallás a'nevelés iránytűje. Kun Bertalan. — A' dunántúli ev egyházkerület közgyűlése. Közli X. — A.-zempléni egyházmegye közgyűlése. Egy segédpap. — Gömöri esperességi őszi gyűlés. Yalentinyi Dániel.— Egyházmegyei tisztújítás Gömörben. —n—. — Irodalom: Mutatvány Kollár János szent beszédeiből. Ifj. M agló d i. — Belföldi vegyes közlemények. A' vallás a9

nevelés iránytűje. (Vég e.) A' kijelentésszerü nevelés ugyanis emeltyűje a' polgárosodásnak és tisztító műkése a? vallásos érzelmeknek. 1) Emeltyűje a' polgárosodásnak, mert: a) Bír törvényeket-szelídítő, és ösztönző erővel. Ugyanis, ha a' kijelentés elveit őszinte figyelemmel kisérjük, a' mint azok különböző korszakokban fejlődtek ki: középszakban látjuk azt leginkább törvényszellemében fellépni, vagyis a' zsidó vallás politikával összeszőtt korában. Ezen kornak jelleme, vallásra nézve, törvény volt. Igazolja ezt azon történeti igazság , hogy a' törvény észképe a' kijelentés ezen korszakában jött létre. A' kijelentés eleme , melly a' patriarchai kort bélyegzi, törvényt nem ismert; vallásos lét bölcsője levén, benne csecsemősködtek az emberek. ígéret, biztatás segíthette e' korban fejletlen észfogalmak közt a' kijelentést működésében: ugy, mint a' nevelőt gyönge elmék képezésében nyájas Ígéretek, kecsegtető bíztatások segíthetik csak. A' kijelentés gyermekkorában a' vallásos nevelés is csecsemősködött. — De majd az érzéki ösztönök, szenvedélyek szilárdulván, az emberiség serdülésével a' kijelentés szellemének változnia kelle: korlátok nélkül a' rohanó vízárt vezetni nem lehetett tovább. Törvény szellemében lépett itt fel a' kijelentés, hogy az érzéki embert igazsághoz és rendhez szoktassa. E' kor volt a' kijelentés legszigorúbb kora, melly az erkölcsi kötelességeket is levonta a' törvény szigorú körébe, keskeny pályát hagyván az ember legszentebb kincsének, az erkölcsi szabadságnak. Az egész vallásos nevelés ez időben törvény-mozgalta géprendszer volt. Majd az Isten-ember égből jött tana kivetkezteté földi jelleméből a' törvényt, mellybe azt Mózes, a' nagy népvezér, átalakítá. — A* kijelentés férfiúi kora itt kezdődik, midőn az minden népérdekeket elrázva magától, teljes tisztaságban kél a' törvénynek észképe. Ugy tünt az nevesen fel most, mint Isten kegyelmes akaratának kifolyása, melly fiúi engedélyt föltételez. A' kijelentés szelídségéhez simult ekkor a' vallásos nevelés is, miután a' rendszeresített néptörvények is szelídebb alakzatot öltének. Nem volt többé reltegtetés az erény indító oka: hanem szabad akarat szerint kelle a' szívnek jóhoz hajlani. Az Isten mint szerető atya, törvénye mint az erkölcsi világ fenállásának másíthatlan feltétele ismerteték el. Ekkor lön a' törvény tiszta észképével az erény fogalma is ismeretes, mellyet Montaigne a' keresztyén vallás jellemének nevez. A1

vallásos észképek derült napját követvén az erénynek hajnalsugárai, józanabb gondolkodás, tisztább erkölcs támada; az okosság jogai, mellyek eddig elmeszörnyekben mutatkoztak, a* bevégzett kijelentés által — ámbár megtisztult szabadság mellett — korlátok közé estek. Ekkép a' polgári vagy népiörvények szelídebb ege is feltűnt. A' kijelentés ugyanis a' halhatatlanság,xagy a' jövendő életbeli jutalmak észképével levetkezteté a' néptörvényeket azon szigorúságaikból, mellyekkel azok görögöknél, zsidóknál 's rómaiaknál egyesülve voltak, mint olly nemzedékeknél, kik szolgai félelemmel hódoltak a' törvénynek, *s kiknek egy felsőbb csalhatlan itélöszékről sejtelmök, az is csak homályos, volt, — és ezt mind az igazság elve 's a' lelki jogsérelme nélkül teheté. — Ugyanis azt, mit a' néptörvények szelídítésében az erény szelídebb és tisztább fejlődéséért az igazság és jog rovására elvett, a* sírontúli isteni törvényszék elébe tevé át; — 's így az igazság sérthetetlensége mellett szelídült a' törvény a' társaslét kebelében, 's minden szelídülése mellett mégis nagyobb ösztöneröt fejte ki magából; mert az erény és annak tökéletes jutalma közt időközt hagyván fel, édes remény és tartalom közt szüntelen a' kötelesség szavára figyelmeztet. Ezen szelídülése a' törvényeknek el sem is maradhatott az erény azon isteni fogalma mellett, mellyet Jézus létrehozott. Mert a' 46