Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-11-02 / 44. szám
előre érzem, miszerint tárnokaik körülbelöl ollyan lélekhangulatba tesznek át, millyről Voltaire mondja: on sent dans le fond de son ame un scrupule, une repugnance, qui nous empéche de erőire, ce qu'on nous a prouvé. N.I. Az iij vallástörvény ellent mozgalmak Varmegyében. Noha e'törvény nemcsak nyilvános hírlapok utján közhírré lett és világos küztudomásra jutott, hanem minden egyházi és világi törvényhatóságok által, gyűlésekben és körlevelekben eléggé kihirdettetett: mindazáltal a' r. kath. köznép folyvást azon téveszmétől van befoglyozva, melly benne alattomosan folyvást szilárdíttatik és ápoltatik is, hogy a' r. kath. egyházból a' protestánsba általmenés lehetetlen,nem törvényes,nem szabad; és ha ittott történik is, az olly merényképen tekintendő, mellyért általtérönek és begyóntató lelkésznek előbb-utóbb keserűen lakolni kell, 'stb., söt az általtéröt bármelly római katholikus önbiráskodva is megboszúlhatná. Ezen tévelygés pedig kitörő tényekben és izgatásokban is már fellépett; a* polgári békés életben botránkoztatólag működvén. Igy pl. egy helységben, hamar az első általtérési esemény után, egy névtelen kézirat-könyv juttatott az evangélikusok kezébe, melly a'protestáns vallásnak gyalázására van irányozva és pórias elménczkedésekkel 's a' legocsmányabb gúnyokkal teledes. Ezt az illető lelkész nemes megvetéssel fogadván, és nem itólvén méltónak, abból zajt ütni 's az iratot vármegyei törv.hatóságnak feladni: egy-ideig bántatlanul hagyattunk. De junius elején, ismét azon helység utczáin több példányban elszórt névtelen gúnyiratok találtattak; egy példány épen a* mesterlak pitvarába dobva. Most már e' bántalmak, mint törvényeinkkel nyilván ellenkezők, tovább vesztegléssel nem türettek, hanem a' megkaphatott pasquil-példányok az illető vármegyei főbírónak általadattak, nyomozás ós elégtétel-adás végett: mi meg is történt, az erélyes járásbeli föbiró által, ki ezen eljárást, tisztújítás közelgésének daczára is, készséggel teljesítette. Mind a* két irat másolásának gyanúja egy hivatal-nélküli romai katholikus ifjú úrra hárámlott; de a' fogalmazás és kieredés ultra-montan-szagon tartott. Azonban mire a' fenyítés végrehajtásának határnapja elérkezett volna, a' bűnös ifjú messze állomásra hazájából elutazott.— Ugyanazon helységben az evang. lelkész vármegyei gyűlésre Szombathelyre bemenvén, az egész vidék betöltetett azon hírrel, hogy a' lelkész begyónlatási actusaiért idéztetett a' püspöki törvényszék elébe megbüntetés végett. — Más ns helységben szinte önbiráskodó boszuállás példája tünt fel; a' midőn egy általtért asszony holmi házi ügyében valamelly r. kath.háznál levén látogatóban: egy épen ott találtató r. kath. férfi-ember belékötött, hogy miért merészelt az ev. vallásra térni; és vak dühében az asszonyt agyba-fejbe verte. 'S ez már szörnyű terrorismus! —Mi több: Vas megyében az új vallástörv.nek kijátszására társulatok is vannak felállítva; névszerint: 1} Téritő társulat, mellynek tagjai, a' védegylet modorára, külön íveken írással kötelezik magukat az evangélikusok térítésére. 2) Imádkozó társulat, mellyek tagjai kötelezik magukat, egyik a' másikért imádkozni, és egyik a' másikra felvigyázni, hogy az evang. vallásra állal ne térjen. Igy játszatnak ki szent törvényeink, mihelyt mások érdekeivel összeütköznek. Igy izgattatik ön-érdekből a' hon békés lakosai között a* kölcsönös gyülölés és üldözés cacodaemona, és pedig a' szeretetet-követelő Jézusi szent vallásnak ürügye alatt; míg a' haza bölcs atyjai mindent elkövetnének, hogy a' sokféle ingerültségeket kiengesztelnék, az ellenségeket összebékéltessék , a' szakadásokat egyesítsék és a' soknyelvű, rangú vallású polgárokat egy nemzetté szilárdítsák. Általán is mondhatjuk keserű panaszképen, hogy némelly r. kath. templomokban most minden predikátziók polemizálással elárasztvák és az evang.vallás ellen irányozvák, —ennek követőit gyalázván és eretnekítvén: mit pedig tenni kegyes királyi rendelvények is tiltanak, pl. 1786. febr.14.6670,1782. mart. 26. 2030'stb. „Ne parochi catholici punctorias expressiones in concionibusadversus evangelicos adhibeant, ect." — Boldogtalan Magyarország! H. Térítés* Hogy a' régi térítő szellem torzképei még máig is bolyongnak a* keresztyének között, nem tagadhatjuk: mert példái tűnnek föl, — és pedig a' XlX-ik fölvilágosodott század közepe táján, mellyek azt láttatnak mutatni, hogy e' kárhozatos szellem még most sem halt ki a' keresztyén hit-felekezetek közöl. Példáját adá ennek közelebb a* 1 plebánns ur, ki egy, a' m — ii fiókegyházában levő prot. apának r. kath. anyától született fi-gyermekét, töbszöri ígéreteinek, kérelmeinek, unszolásainak következtében, egy köböl búza adománya mellett, a'kath. egyháznak meg is nyerte: de számítása roszul ütött ki, mert a' gyermek csak hamar elhalt! — Szegény levén teslben-lólekben az eladó apa, ingyen kellett eltemetni, a' midőn mind adományát, mind stoláját , elvesztette! Ha plebánus úr egy olly lelket nyert volna meg a' ker. anyaszentegyháznak, ki nem annak kebelében született 's neveltetett : dicsérné a' világ apostoli buzgóságát; de a* ki már akkor is a' ker. anyaszentegyház tagja volt, és így azon hit, remény és szeretet által jogosított az üdvösséghez,mellyel bármellyik kath. keresztyén: — ez által csak nyugtalanságának, hit - felekezete iránli elfogultságának, és tetemes bibliátlanságának adá magasan - feltűnő jelét. Közli. Széphalmi.