Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-11-02 / 44. szám

superintendens úr által fölszenteltetett férfiú, tiszt. Kossányi József úr, annakelötte volt syntaxis pro­fessora Selmeczen, legközelebben pedig budai tanító, — egyházi székébe. — A' beigtalási szer­tartást a' bars-egyházmegyeí esperes, nagytiszt. Buray Miklós úr, körmöczi hitszónok, vitte vég­hez, minekutána tiszt. Geduly Mennybék, kis­csalomai lelkész úr, egy, ezen ünnepélyhez alkal­maztatott, igen jeles és velős predikátziót mondott volna. Ez utóbbinak foglalatát legalább kivonatban közleni kötelességünknek tartanók, ha nem volna biztos reményünk, hogy az, egész kiterjedésében, Pesten kinyomatva, nem sokára közre-bocsátta­tandik, 's pedig egy nemes-lelkü, épen történet­ből Léván mulató's említett ünnepélyünket jelen­létével megtisztelő reform, atyánkfia, tek. Domby Márton úr költségén, kinek is eme nagy-becsü adományáért szíves háláját ezennel nyilván mondja ki a' lévai evang. egyház 5 annál is inkább, minél érdemesb már magában a' mondott jeles egyházi beszéd velős és idöszerinti tartalma miatt arra, hogy ama kis körön kivül is, mellyben tartatott, megismertessék : de másrészről azért is , mivel az annak előadásából kikerülő tiszta pénzöszveg a' lévai egyház további fölsegélésére van szánva. Mi tehát mind e' két okoknál fogva számos vevőt kívánunk a' jeles munkának. — A' mi már egy­házunk jelen állását illeti, nem lesz talán érdek­telen annak egy kis árnyéklatát a' t. cz. olvasók elébe terjeszteni, hogy kitessék, mit tehet 's mire mehet, rövid idő alatt, az Isten kegyelme's jó emberbarátok segedelme által támogatott 's föl­élesztetett vallásos buzgalom. Ugyanis, a' most már önálló lévai ev. ág. hitv. magyar gyülekezet azelőtt Csank, honthmegyei tót-ajku gyülekezet leánya volt, kihez is híven ragaszkodók, míglen tagjai számában szaporod­ván 's anyáhozi viszonyaiba némi, ide nem tar­tozó, nehézségek keveredvén, valami 7 évvel ez­előtt azon gondolatra jöne, hogy nem ugyan vég­képen elváljon csanki anyjától, de gyermekei számára legalább tulajdon iskolát alapítson 's abba valami ügyes, magyar-ajku tanítót, ki egyszer­smind mint levita is működnék, helyheztessen. Ez üdvös czél mind szüntelen lebegvén szemei előtt, komolyan kezde gondoskodni az annak kivitelére szükséges eszközökről is. Mindenek előtt tehát tulajdon zsebeibe nyúlt 's adakozott,— adakoztak aztán, részint fölszólítva, részint önszántukból, a' szomszédok is, nemes és nemtelen, gazdag és szegény, rokon- és különhitü, kiki tehetsége szerint, de mindnyájan örömest és igazi keresz­tyén készséggel, emez pénzben, amaz építési anyagban, ez földtermékeiben, amaz kézi vagy vonómarhávali munkában. 'S így meglett nem sokára, mire legnagyobb szükség volt. Egyei­pusztult belvárosi telek, mellyet annakelötte né­hány göröghitű atyafiak önszámukra templom- 's paplaknak szántak, *s mellyen az építést meg is kezdték vala , — ez, azon közben megritkult gö­rög ó-hitü atyafiaktól megvétetett — 's a' már fundamentomaín kivül jó magosra fölfelé nyúló alapon egy kisded ugyan, de mind kívülről, mind belülről igen csinos isteni-ház emeltetett föl. Mel­lette, a1 szép tágas udvar szélén, a' paplak isko­lával állíttatott fel, 's a' telek hátulsó része gyönyörű kertnek idomítatván, erős fakerítéssel fogatott be. — Ez meglevén, már tanító- 's levitá­ról kezde gondoskodni a* zsenge egyház : hanem az ennek fizetésére kivetett díj a' felsőbb hatóság által nem találtatván kielégítőnek, az egész ügyet továbbra halasztani 's nagyobb értékről gondos­kodni mulhatlan szükséggé lön. — 'S íme! a* jó Isten segedelme és még több bel- és külföldi egyházak, községek és egyes emberbarátok ado­mányai hozzájárultával, rövid alatt erre is szert teve a' lévai gyülekezet. Mire nézve itt hálásan meg kell említeni nemzetes Novotni Mihály urnák, a' gyülekezet által meghatalmazott segédpénzek szedőjének, az e' tisztbeni ügyes és szorgalmatos eljárása által magának szerzett érdemeit. — Lön t. i. ez által, hogy gyülekezetünk 34 kilás szán­tóföldeket, 6 kaszásra való rétekkel megvásárol­hatván, 's ehez egy, szinte református lévai atyánkfia bőkezűsége által még egy szölőcskét is ajándékba kapván, már most nem csupán tanító-és lé vitáról, hanem rendes lelkészről 's Csank anyátóli teljes elválásáról is kezde álmodozni. 'S íme! az álom valósággá vált: mert a' nemes (Bars) megye, kinek az ügy, mint illető világi hatósághoz, eldöntés végett, elébe-terjesztetett, már a'nemzetiség nagy ügye tekintetéből is pár­tolá szándékát a' lévai ev. gyülekezetnek 's annak anyaegyházzá-alakulását megengedé. Az egyházi hatóság még ugyan halogatá egy-ideig a' terv teljes kivitelére részéről is szükséges jóvá-ha­gyását: de miután az, a' mult évi kerületi gyűlés­ből kiküldetett vegyes választmány, tek. ns kosz­tolányi Kosztolányi József, mint bars-egyház­megyei igen tisztelt felügyelő urnák elnöklete alatt, jul. 24-én a' helyszínén tartott ülésében az alakulni kívánó lévai evang. egyház minden kö­rülményeit nagy szorgalommal megvizsgálván 's azokat kielégítőknek találván, ezen ő meggyőző­dését nyilván kimondotta volna: az egész dolog a* f.é. aug. elején Pesten tartatott bányakerületi gyű­lésen végképen, 's pedig az alakulni kivánó egy­házra nézve kedvezöleg, döntetett el. Igy hát Léva most, t. i. mint ev. ág. hitv. gyülekezet, nem többé Honth egyházmegyéhez tartozó leánygyü­lekezet, hanem Bars egyházmegyéhez csatolt független 's egyszersmind egyetlen magyar-ajku anyagyülekezet, mellyhez minden, a* Garamon innen fekvő barsmegyei helységekben lakó pro­testáns egyének és családok vallásos 's egyházi ügyeikre nézve ezentúl tartozandnak. Mi ezen reménydús, ámbár még fiatal ós kisded gyüleke-

Next

/
Thumbnails
Contents