Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-07 / 36. szám

búcsúja egyik okának jelöli: „hódolátát azon óhajtásnak, hogy az egyh. hivatalok örökösök ne legyenek". Vannak kétségkívül közöttünk ollyanok, kiknek iróntai leghőbb vonzalmuk mellett is, időnkénti tisztújítás volt nyilvánult kívánságuk: de vannak ollyak is , kik illy egyh.megyei kormányzási változtatást szentségtörésnek állítanak, azon egyszerű okból: mert így az egyes papságok is időnkénti változás alá esendenek. Én másként ítélek. Én a' papmarasztást, minden visszaéléseivel, a' tehetetlen papigazgatás kinövéseinek tekintem, meliyet a' consistorialis rendszer meghagyott, söt gondosan ápolt, —olly czélból könnyen átlátható, hogy: inter duos litigantes tertius gaudeat haeres, — zavarosban maga halászhasson. Erő5

? hitem továbbá: hogy restauratio a' valódi képviseletet minélelébb életbe léptetendi, 's ez ismét az illy elszívó 's kártevő oldalnövéseket legbizonyosabban lenyesendi. Nem minden oknélküli azonban az analogiátlan papváltoztatástóli félelem is. Mert egy, egyh.kerületi kiküldöttség beadott véleményezése alkalmával, részünkre tett azon reményteli e.kerületi igéret, melly máig is csak igéret maradt, hogy eleve tudósított minden egyházaink kétkét követeik által fognak nyilatkozni az iránt vájjon akarják-e állandósítani kebelökben a' papi hivatalt? *) most legújabban ugyan egyh.kerületi rendelésből kinyomatott özvegy-árva-tervben, melly iker-testvérétől, a' papbiztosítástól élet 's halál közt elmetszetett, 's nagy vajúdások közt újraszületett, nem tudni, fenobbi meghagyásból-e? az elöértesítésben odamódosíttatik: hogy bár ezen intézet lelkes indítványozója ohajtott sikert ettől csak ugy vár, ha a' papok sorsa állandósittatik: de ezen kegyes ohajtat valósulására, mostani kormányzási rendszerünk mellett, aligha fog idő érkezni. Valamint volt, ugy lesz pap, ki lelkiösmeretes buzgósággal élve is hivatásának, az ellene fölböszült harag 's gyűlölség ármánykodásai által, munkássága mezejéről elűzetik, 's kenyér nélkül maradó könyörületességnek esendik tárgyul. Nem! lehetetlen, hogy ez is egyh.kerületi rendelés lett légyen!! Talán csak baljóslat, melly nem teljesülend! ábránd, melly nem valósuland! Vájjon atya adhat-e kenyeret-kérö gyermekének követ a' kezébe? 's hol van a' törvény, melly bűntelent is tudna büntetni ? Illy mostoha bánás mellett, — ne haragudjanak önök ha igazat mondok — kényteleníttetnénk azon hitben lenni: hogy önök nem az egyházakat, mellyek bennünket karolnak, 's a'papságot,—hanem önnön szenyvedélyeiket képviselik. Igy tegyék el, uraim! az ezüst palást-díjt, mi nem követeljük azt, önök parancsára is, harcz 's háború között, hogy aztán, amúgy igazságosan 's törvényszerüleg előbb erkölcsileg 's majd bútól— epedten, testileg elhaljunk. Önök özvegy- 's árva-tára, érettünk reszkető szerelmeseinknek nem pótol ki minket. Mi e' siralomházban életreményhagyottan igen kevéssel megelégszünk: de nem is igen repülünk fölfelé. 'S mit ér így a' nyilvánosság kitárt ajtaja is, ha egy néma tekintet reánk, nyilván mutatandja: hallgassatok! sorsotok'südvetök mi kezünkben vagyon. Ha minket nem is, hiszszük, képviselik önök az emberiséget!!! Tegyenek hát érettünk 's vallásunkért, 's ne utaljanak mindig a' majdan tartandó zsinatra; mert ez csak meszszetávolban mutatott igéret földe, *s ki tudja, találkozik-e Jósué vagy Káleb, ki abba bemehet ? ? Egyformaságot hoznak föl mentségi ürügyül ? Mondjanak nekem csak két egyházat, hol tökéletes egyformaság uralkodnék! Egyformává tesz bennünket az Isten igéje, — a' külső lehet a* hány, annyiféle. Azonban hol van nagyobb egyformaság, mint a' természet törvényeiben? „Egyik félnek törvényt ne tégy, — de mind a' két félt kihallgassad! Ártatlant ne büntess, bárki vádolja is: hanem az igaznak részére állj!" Ezek ugyan azok éjszaktól délig, kelettől nyugotig. De kikeli mondani, hogy positivitást nyerjenek, 's hogy hasonló esetben hasonlótlanul ne ítéljünk. Csak ezek papbiztosítás körüli vágyaink! I Mi csuda, jelen mostoha körülmények között, ha vágy támad bennünk valódi képviselet-, még pedig restaurationalis képviselet-alkotásra? annyival inkább, mert minden nem lehet képviselője más más nemzedéknek. A' képviselteknek változnak szükségeik 's körülményeik is, 's csak az állhat meg rendíthetetlenül, ki jelen embere, ki magát az idővel belemunkálta az időbe; 's az így magát idomítottat mi, itt vagy amott, ez vagy amaz téren, de több izben, holtiglani képviselőnkül választandjuk. Azonban e' tisztújítás és képviselet, ez egyh.megyében, csak némellyeknek kegyes óhajtásuk. Mi még hamar nem igen kezdeményezünk : de reményünk van, hogy azokat a* Bodrog és Hernád árjai lehozandják. *) Bocsánat-e hosszú, de keblet-feszítő kitérésért! Mi már a' reánk nézve szomorú búcsúvétel után, sok jeleseink közt választást tenni nem tudunk. Reménybizodalmunk minden tábla-biráinkban fölötte igen nagy. És még is történtek nálunk 's közöttünk többféle gyanusítgatások. Egyiknek el nem vállalása, mi ravasz csel vala, — majd fiatalsága szövetett ármányos okul, reá nem voxolásra. Igen, de azt mondja Ambrus atya, és igazán mondja: Non canis, sedmeritisalbescit senectus," ez pedig hírben és tettekben, fiatal létére is, nagyra növekedett: Crevit occulto velut arbor aevo Fama Marcelli. Eljátszá a' corteskedés is tulajdon szerepét, még ijeszgető alakban is, 's ki tudja, lehet, hogy még **) Prot. Egyh. 's Isk. lap 1842. 6. sz. E. *) Zemplin- és Abaujnak Tiszába omló folyói, E.