Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-08-31 / 35. szám
a' protestáns közönségnek bemutalná: nem állhatja meg, hogy e' helyen is ne nyilvánítsa azt: hogy b. Sina György ö nagysága magának maradandó emléket állított fel udvari protestáns jobbágyainak szívökben; — 's hogy jótékonysága hírét a' tisztelet és hála fen fogja tartani mindaddig, míg Udvariban protestáns egyház és isteni tisztelet lesz. Schneiker Jakab, varsádi és udvari ev. lelkész. Jablontzai-Petes alapítvány II.ftzoboszlón, — A' férfiú, kinek nemes lelküsége egy sokfelé-ágazó jótékony forrást nyitott meg a' h.-szoboszlói h. v. egyházban, évek óta porhad sírjában, — hitvese , kinek keblét a* jézusi szeretet nem kevésbbé hevíté^ mint férjéét, szinte jobblétre szenderült, egyetlen magzat sincs élők közt e'nemes vérből: nem hiú kikürtölés tehát — mivel, mellesleg legyen említve, kissé gazdálkodóbbak lehetnénk, — czélja e' soroknak, hanem csupán az, hogy vágyat ébreszszenek a' jobb keblekben, hasonló áldozattal járulni az emberiség , egyház és nevelés oltárához, minővel járult a' jó-emlékezetü férfiú. Néhai Jablontzai-Petes Lajos űr, több megyék táblabírája, a' nápolyi gályákon annyit szenvedett höslelkü confessor Jablontzai János *) méltó ivadéka , még életében 50 köböl búza- \s ugyanannyi árpából állott alapítványt tett, olly rendelkezéssel, miszerint ez összeg tavaszonként a' vetni-való mag nélkül szűkölködő lakosok közt — minden köböltől adandó egy véka kamat mellett — kiosztatván, miután ez összeg 400 köbölnyi tökére növekedett, ez állandóul az említett modorban kamatozzék. Czéljai ez alapítványnak, az alapító meghagyása szerint, következők: 1) Hogy ez által, míg városi magtár létesülne, legalább egy részén a' lakosságnak segítve legyen. 2) Hogy az évenként bejövendő kamatból a' tehetetlen lakosok egyházi tartozásaik fedeztessenek. 3) Hogy ugyancsak a'kamatból egy szoboszlói, vagy, ha itt illy egyén nem találtatnék, valamellyik hajduvárosi h. v. hivatalát betegség vagy más szerencsétlen esemény miatt nem folytatható — lelkész vagy tanító évenként 12 köböl életben részeltessék. 4) Hogy szinte a' kamatból azon helybeli tanító, ki tanítás- és nevelésben legkitűnőbb, szinte évenként 6 köböl búzával jutalmaztassék. Milly középszerű kezdet, mégis milly dús 's sokfelé-ágazó eredmény! — Nemcsak a' / ') Nem hallgathatom el, mi tiszteletérzettel szemléltem itt helyben cs. k. postamester t. Fogthüy Máté urnái, mint a' boldogult alapító nöjérőli rokonánál, a' nagylelkű confessornak, a1 keresztyén-szellemű hős Ruiteríől nyert emlékpénzét, melly, tallérnál jóval nagyobb dombora művön egyfelől Ruiter képe, másfelől a' triremisek látszanak, mindkétfelől belga fölirástól környezve. Vajha e' becses emlék a* debreczeni főiskola muzeumában intené a' maradékot lelkesedésre, minőről mostani embernek fogalma is alig van ! gz. M, tanítók, de egyszersmind a" növendékek serkentéséről is gondoskodott pedig a' b. e. alapító, any nyi pénzösszeget hagyományozván e* czélra, minek kamatából a' jobb-ügyekezetű, szegénysorsu tanulók közt őszi közvizsgálatkor egy rizma papír, tavaszikor pedig körülbelül 14 pengő forint árú könyv osztatik ki. — A' h. szoboszlói lakosság, egyház, tanítók, tanulók ez alapítvány jótékonyságát évenként élvezik és időnként ezer ajkak bocsátnak hálasohajokat a' boldogult egyszerű sírja fölé. Nem történhetnék-e ugyanez minden nagyobbacska helyen,söt minden faluban? hiszen tehetősek vannak minden városban, földesura van minden falunak. Az evangyéliomi felebaráti szeretet, elhiszem, számtalan kebelben szállásol: de a* módot eltalálni, miáltal az a' jó gyümölcsöt megteremhesse, nem mindenkinek sajátja. íme, épen ezért ismertetém meg ez egyszerű módot, mit gyakorlatba venni, mostohagyermek-egyházunk tehetösbjeinek nem kerülne nagy megerötetésbe, — és mégis annyi osztályt, annyi százakat boldogítnának! annyi százakat tennének hálaadósaikká 1 Hanem, minthogy nem kisebb erény valamelly jótékony alapítványt megtartani 's hűn kezelni, mint épen alapítani, — hogy az illynemö alapítvány czéljának megfelelhessen, szükség lenne az illy kegyes hagyományok fölött olly páratlan buzgalommal^ kitürö lelkesedéssel őrködni, minővel a1 h.-szoboszlói h. v. egyházi előjáróság őrködik a' Jablontzai-Petes alapítvány fölött. Szívós Mihály, h. v. lelkész. Hálanyilatkozat, Satoraija-llJ-lielyrAl. Míg egyfelől az iskolák és népnevelés iránti közönyös részvétlenségről panaszkodunk, — légszerü palliativ orvoslatokról álmodozunk,—a*,pia desideriák utópiájában ábrándozunk: másfelől a' tettleges részvét, szíves-jótét magasztos példáival találkozunk. Ugyanis néh. t. Gyulai Sámuel úr özvegye, szül. Fodor Erzsébet «., f. nyárhó 7-én a' közvizsgálat után, — meliyet olly kitürö buzgalommal végig hallgatott — iskolánkat személyesen meglátogatá, 's ott, gyöngéd szivéről szelíden ömlengő édes-anyai intésekkel, néhány óranegyedig mulatván, szegényebb-sorsú növendékeink közt — lelkes papunk jelenlétében — 12 v.cz. forintot osztogatott ki iparuk 's jó magok viseletök jutalmául, olly módosítással: hogy ezen díj-öszveg a'tandíj részletes letörlesztésére fordíttassék; mi is alulirlnak tüstént átadatott. Tehát a'f. t. a.ság a' már eddig meglevő 100 ft. alaptőkét 100 ft. jutalomalapítványnyal nagyobbította. A* jóltevő, egyházunk még 1831-ben elhunyt felejthetlen-emlékü fögondnokának, n. Gy. S.nek nője; annak a* férfiúnak , ki egyházunk 's iskolánk részére 12,000, a' s. -pataki főiskola részére szinte 12,000 vforintot alapítványozott! Áldás poraira! Kegyasszonyunk! az özvegység és gyámta-