Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-08-31 / 35. szám
tatíság ktellelenébe száműzött ugyan sorsod: de vfád-szállott üdvezült férjedről a' leggazdagabb örökség: a' „népboldogító szeretet", melly színedben drága gyémántként ragyog. Nemes tetitedqnem szorult az erény-pírító hálálkodásra !!!; í) de még is édes kötelességemnek ismerem, az emberiség és növendékeim nevében — kiknek gyönge ajkuk köszönetet rebegni nem tud — iskolánk iránti részvétedért, itt, a'nyilvánosság i szine-ielőtt, keblem mélyéből fakadó „hálát" r mondani! í Találd ezután ís kedvedet a' hon reményei-i nek buzgó pártfogolásában, hogy így dicső példádtól mások is meghatva , terjedjen az értelem és világosság! S. a. Újhely, nyárhó 12. 1845. Dúl Béniámin, népiskolatanító. Hösxgnet, - zihs. orol. Superintendens főtiszt, és nagys. Kiss János urnák e' lapokban tett nyilatkozata és utasítása nyomán gymnasiumunk is szerenesés levén a' ,,Soproni Estcék'e ben részesíttetni: a' nyert jutalompéldányok — az I. II. III. füzetekből öszvesen 30 példány — e' napokban valósággal kezemhez jutottak: épen készülök azokat bemutatni a' helybelii tiszt, iskolai elöljáróságnak. — Fogadja a' magasa lelkű tudós nemes áldozataért egyszerű, de annál szivesb köszönetemet, mellyet iskolai elöljáróságunk, kedves tanílványim és parányiságom nevében nyilatkoztatni kedves kötelességemnek ismerek. —i Ha szabad e'jutalom-könyveket, mint illyeneket, észrevétellel kisérnem: gymnasiumi nagyobb és épen főbb iskolákba szándékozó növendékeimet nem jutalmazhatnám czélirányosabban semmivel, mint épen e' könyvekkel. Tekintve a' könyvek tartalmát: igaz, vannak azokban ollyan darabok, miknek értelmes olvasására az észnek csak magasb fejlete, csak szélesb tudományos ismeret képesíti a' jutalmazottakat: de vannak ollyanok is, miket már most is megérthetnek, söt a' mellyeknek most veszik legnagyobb hasznukat. Röviden: milly kedves ajándék Ovid átváltozásainak olly kéz általi fordítását bírni a' julalmazottaknakl akár mint nyelvbarátoknak, akár mint lehető magános vagy talán majd közönséges tanítóknak. A' kifcébb darabok közöl csak ez egyet említem: a% atya intését akadémiára küldendő fiához; én kedvesébb utasítással nem bocsáthatnám ki kezem alól növendékeimet, mint épen ezzel; már maga ez elég, hogy e' könyvek jutalmazási czélirányossága föltűnjék. De neveli azoknak becsét különösen az az érdek, mellyet a' köztiszteletben álló ajándékozó személye velők összeköt: csak tanulságos életrajzát mondjuk el,'s ha ez ösztönül nem szolgál a' jutalmazottnak iskolai pályáján magasb törekvésre : ugy hozzá kevés a' reményem. — Fogadja hálás köszönetem kir. könyvtárigazgató's magy. tud. társi titoknok, tek. Schedel Ferencz úr is azon laradozásiért, miket a\ könyvek kézbesítése körül véghezvinni kegyeskedett 1 Szikszón, jun. 19-én 1845. Kovács Zsigmond, iskolaigazgató. IfÁIa-nyilváiiítá*. Néhány soraim, mellyekben minap őszinte hálámat e' Lap egyik hasábján nyilvánítottam, eszközlö okai lőnek, hogy ujabb hálás köszönetemet, most ismét, hitrokonim előtt, egy ismeretlen jóltevőm iránt itt bevalljam. — Tek. Kényó Mihály, föherczegi urad. mérnök és magyar-óvári oktató úr volt az, ki az érdeklett sorokból, tűzvész-okozta szerencsétlenségemet megértvén, engemet, kit soha nem látott, söt híremet is — egy csekély levelemen kivül, mellyben családát lárgyazó némi kérdéseire válaszoltam, másunnan — soha nem hallotta, tetemes pénzösszeggel, segíteni szíveskedett^ Remélem, hogy midőn ez üjabb hálás jelentésemet teszem, mind azok a'ns.szívűek, kik a'jótéteményt méltányolni tudják,, együtt ohajlják velem: hogy áldja meg Isten öt! mind pedig, nyilvános megneveztetéseért, tekintve helyzetemet, — kjnek a'követketesség most olly édes kötelességem! — megengedend azon szerény férfiú is, ki köztünk születvén, bár tőlünk örökre eltávozott is, egyházunkban élő icsaládának kivívott jogai, időről időre ritka áldozatokban mutatkozó lankadatlan boldogítása által, erényei ismerő t józsefi rokonszeretetre emlékezteti 's magas jelleme méltó bámulására indítja. Kiss A r o n, porcsalmai lelkész. , V* ü I í ' ü 1 <1. Apróságok. Tyroli lapok irják, miszerint ö fels. az ausztriai császár el van tökélve az aargaui kormány által eltörlesztett Muri-kolostor szerzeteseit menhelylyel megkínálni 's Griesskoloslort, Botzen városhoz közel, nekik ajándékozni. > A' kolostor apálja rnurii apát czímet viselendne. (A. K. Z.) — A' porosz király a* reinerzi rom. kath. egyház leégett paplaka, iskolája 's egybázépületei fölépítésére 8000 tallért ajándékozott's collectát is megengedett (A> K. Z.) — Paulus, heidelbergi tanító tiszteletére emlék^pénz fogó veretni , bronsz-„ és^ezüstböl. Amannak ára 2, emezé 4 tallér leend (A K. Z.). -4 Brüsselben a' kórházban a' betege protestánsoknak, ha r. kalholikusokká leendnek, legjobb falatokat, legjobb ápolást ígérnek *s a' legnagyobb elgyöngülés eszméletlen állapotában is kápolnába viszik őket 's megkeresztelik (A.K.Z.). — Sziléziában két ev.-egyesült pap, Hofferichter s Vogtherr, a' német kath. egyházba tértek át (A. K. Z.). — Kalb Xav. Ferencz, r. kath. pap Münchenből, ev. egyházba lépett át (A. K. Z.). —