Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-31 / 35. szám

hallhatják az itélgetést, — 's tanácsosabb csak eszességből vagy politikából is az efféle botrányos eseteket a'képviselet jelenlétében's nyilván tárgyalni, mintsem, hogy azokat még az utczán menő idegenek is meghallják. A' nyilvánosság nagy kincse levén az emberiségnek, csak azért sem jó kifogásokat, clausulákat tenni, mellyek az egész törvényre nézve mindenkor veszélyesek voltak. — És vájjon a' botrányos és nem botrányos esetek kőzött ki szab határt? egyik egyiket, a' másik másikat tartván botrányosabbnak, *s félő, hogy a* consistorium Ítéletétől függvén ez vagy amaz dolog botrányosságának meghatározása is, végre a' képviselők nemcsak minden ítéletből, hanem a' legérdekesebb tárgyakra nézve még a' közigazgatásból is kizárattatnának, 's a' consistoriumok csak játszanának a' képviselőkkel, 's csúfot űznének ezekből. Söt félő, hogy még az is botránykoztatónak fog Ítéltetni, ki a' consistoriumnak azon Ítélete ellen, hogy a' dolog botrányos, szót emel, és már ez nemcsak a' teremből fog kiküldetni, mint szabad szóló, hanem mint botránkoztató, egész a1

börtönig 's börtönbe fog kísértetni, és tettleg- fogja a1

consistorium megmutatni, melly igen nem vala igaza sz. Pálnak, mikor ezt mondá: A'mi fegyvereink nem testiek? 2. Kor. 10: 4. Bizony, ha így bánhatnak a' consistoriumok a1 képviselőkkel: jobb, hogy az egyházak ne is küldjenek illyeneket, hanem a' consistoriumok parancsoljanak ezután is, mint eddig; az egy házak (legalább a' hatalmasabbak) ne engedelmeskedjenek, mint eddig; 's a' szegény gerlicze-egyházak is éljenek ezen jogukkal, ne ugy, mint eddig, 's mutassák meg, hogy nem mindörökké vexat censura columbas. Nem, nem! Nem titkolódzhatik a' meghatalmazott az előtt, ki öt meghatalmazta. Ennek látni kell amannak hűségét a' plenipotentiariusságban, szólója van ahoz, 's kell is neki szólni, söt ennek megegyezése, vagy helybehagyása üti amannak rendelkezésére a' pecsétet. — Hasonló okból nem hagyhatom helybe a' helyváltoztatásba^ titkos működését is a' consistori nmnak, kivált, ha erre a'képviselettől fel nem hatalmaztatott. — Oh, nyilvánosság! mindenben nyilvánosság! —Igyhibázék a'megszokott consistorialis igától még nem menekülhetett palotai választmány, csekély belátásom szerint, az egyes egyházak szabadsága 's autonomiája ellen, abban is, hogy bátor az egyházaknál van az egyházi hatalom, törvényt szab ezek elébe, p. o. mint válaszszanak minden 3-ik évben új presbytereket, melly törvényszabással a' választmány saját intézkedése életbe hozásának is igen nagy gótot vetett, és a' különben nagy-fontosságu és minden jó keresztyéntől óhajtandó képviseleti rendszertől az egyházakat elidegenítette. — Az egyes egyházakról osztán átmegy az egyházmegyére, 's •ennek ís, mint a' főconsístorium megbízottja, törvényeket dictál, mellyek szerint a' magok körében intézkedjenek , mitől viszont az egyházmegyének is, mi nem más, mint az azon megyében levő egyházak képviselete, féltve önállóságát, nem lehet el nem idegenedni. Az egyes egyházakat 's ezeknek megyéit ugy nézhetjük az egyházkerületben, mint a' helységeket 's vármegyéket az országban. Én ugy tartom, 's ugy tanítja azt a* természeti jogtan is, hogy valamint a' helységek 's vármegyék, mikor álladalmi szövetségre léptek: ugy a' vallásos gyülekezetek 's egyházmegyék is, mikor egy nagyobb egyházkerületté kívántak alakulni, nem mondottak le eredeti jogaikról, hanem csak annyiban engedték magokat korlátoltatni, a' mennyiben ez szükséges a' minden egyházak nagyobb testülete czéljának elérésére, 's minden egyebekben fentartották magoknak az eredeti szabadságot, é3 önállóságukat elveszteni nem akarták. Függjenek hát az egyházak 's egyházmegyék a'minden ekklézsiák javát illető és saját képviselőik által hozatott közönséges törvényektől, mi tenné a' minélelébfe tartandó zsinatot is szükségessé: de a' magok körében, a' több egyházak jogainak megsértése nélkül, szabadon intézkedjenek, 's intézményeiket szabadon használják. — Ez azonban csak hasonlatosság szerint van mondva, 's nem többet akarék bebizonyítani, mint azt, hogy az egyes egyházak már csak a' polgári testületek, a' világpolgárok jogai szerint is, a' magok körében szabadon intézkedhetnek; mert,mint feljebb említém, a' polgári autonomia inkább van korlátolva, mint az egyházi; abban lehet parancsolás 's külső kényszerítés , ebben nem. *) A' polgári autonómiában ha van is valami az egyházra alkalmaztatható, az ennek csak világi állását illeti, a' mennyiben t.i. énnek is, mint e'földön's földi emberek között, polgári álladalomban létesült társaságnak, külső bátorságra is van szüksége, 's ezen tekintetben helye van itt is a' külső kényszerítésnek. De még ez is, mint a' polgári társaságban , ugy az egyháziban is csak képviselet által létezhet igazságosan, nem pedig küriarchia vagy hierarchia, 's még inkább nem küriarchikohierarchia, vagy hierarchiko-küriarchia által. Ha ki mindezekre azt mondaná, hogy a' nép maga sem tudja a' maga javát, nem alkalmatos a' tanácskozásra, — erre 1) azt felelem, mit a' helvéthitvallás mond: R. XVIII. § 8, hogy ezeknek együgyűségök többet használ az ekklézsiának, hogynem némelly sokféle bölcs , kényes és felfú*) Czéloz itt az író a' közelebb R.-Komáromban tartatott; közgyűlésen tett ezen okoskodásra: Mi lenne az álladalomból, ha az országgyűlés végzésére a" vármegyék, *s viszont a' vármegyékére a' helységek ezt mondhatnák: az elleue van autonómiámnak, "s kényszeríteni őket nem lehetne? Mire én rövideden azt felelem: hogy épen az a1

külső kényszerítés tenné az egyliázi szabadságot 's vallásos életet lehetetlenné, mi lehetővé teszi a' polgárit, 's ennek conditio sine qua non-ja.