Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-26 / 4. szám

nek, vallásszinezet nélkül, törvény előtti egyenlősége , 's minden polgári jogokkal élhetes szabadsága. A1

franczia forradalomig majd minden status- férfiak, még a* legelfogulatlanabb politicusokat sem véve ki, elkerülhetlennek vallották, egy a' statussal szorosan egybe-kötött uralkodó vallásnak szükségét, 's ártalmasnak a' korlátlan vallástürelmet 5 p. 0. Hobbes „de Cive" Rousseau „Contrat social"-jában azon elvből indultak ki, hogy a' statusnak csak egy, minden polgárt kötelező vallása legyen és lehet, 's annak alakítását, módosítását, változtatását egyedül az uralkodó akaratától kívánták felfüggeszteni, Igy vélekedtek az angol publicisták is, részint egy kiváltsáságolt vallás szükségéről, részint a' vallásszabadság megszorításának szükséges voltáról. Még az ujabb időbeli Bürke is az angol statusegyház jótékony hatásának tulajdonítá, hogy Angolhonban a' franczia forradalom visszhangra nem talált. Igy Helvetius, a' protestáns Necker. Zachariá bizonyos körülmények közt a* monarchiákban találta szükségét a1

kiváltságolt status-vallásnak. Az európai fejedelmek közt II—dik Fridrik semmi kiváltságolt egyházat nem akart, hanem közös hit-szabadságot: utódja azonban más irányban működött. II-dik József annyit nem tehetett, mint II-dik Fridrik. A* mostani kor status-bölcsei pedig egyhangúlag abban egyeznek meg, hogy egy statusegyház alakítása mind okosság-, mind jogelleni, 's nem egyéb, mint az erösebb hatalmának gyakorlata (Faustrecht) és igy minden felvilágosult, józan politikai elvekkel ellenkező 's el nem fogadható, — melly azonkívül, hogy minden tökélyesedést gátol, a' világi hatalomnak is csak ideiglenes támasza ; magában hordja az enyészet csiráját is; *s csak addig védi a' statust, míg a'physicai erő is részén áll; mivel az egyház, — lelki kiképzödés, nevelés, összes erkölcs-vallási szükségek, gyöződés, reményökre nézve végtelen különböző egyének összegéből áll, kik a* magok czéljaiknak a' statuséval való egyesítésök föltétele alatt, teljesen egyenlő jogokat 's védelmet követelhetnek a' kormánytól. Pőlitz igy szól II-ik kötet „Staatswissenschaftliche Vorlesungen" Leipzig 1832: „Már magában bizonyos elsőbbség" p. 0. több jogok adása, vagy bármelly egyház szolgáinak gazdagabb ellátása, néma jogsértése lenne más egyenjogú egyháznak." Krug azt mondja: ,, Jogszerüleg uralkodó egyház nem lehel, melly vagy statuson, vagy más egyházak felett uralkodjék; — ha jó pártfogolt vallás, nincs szüksége külső oltalomra^ mellyet önerkölcsi ereje által különben is kivi hat." Mittermayer így: ,,a' status által nem jótéteményezett felekezetek ugy állnak,mint hátratolottak és sértettek; jogkülönbség alakúi a' status-polgárok között, térítések csalárd nemei űzik . játékaikat, 's kölcsönös keresztyéni szeretet helyét visszavonások foglalják el. Az illy hitfelekezet, mint a' melly a' statust nem érdekli, legfö-Iebb türetett lenne, 's az ugy-nevezett Türelem azon magas leereszkedés, mellyet a' türött kényszerülve elhordoz ugyan, de magányában kárhoztat, a* keresztyén felekezeteknek — mint különböző utaknak egy közös czél felé — valódi békés egymás melletti maradásukat csak akadályozná 's széllyel-bontaná." A' törvényhozónak magos hivatása csak abban állhat, hogy minden vallás iránt egyenlő kimélés's megismeréssel viseltessék; kerüljön mindent, mi csak azon gyanút ébreszthetné is, hogy egy, vagy más vallás, bár titkon is, másik felett védelmeztetik. Törvények külső engedelmességet követelhetnek csak a1

társaság tagjaitól, a' belső embert pedig Isten egyedül, nem gyáva halandó Ítélheti. Mellyik vallás kedvezőbb már egy statusegyház alakítására ? itt vitatni a' hely szűke nem engedi: megjegyzendő azonban, hogy némellyek a' cath. vallást épen nem tartják azon okból a1 protestáns egyházénál alkalmasbnak a' statusegyház alakítására, mivel a1

cath. tartományokban a' pápai hatalom mindig bizonyos választó-fal volt a' statusnak az egyházzal való teljes egybeolvadása ellen, akkor , midőn a' protestánsoknál a" világi uralkodó a' summus Episcopus, — mi által status és egyház egy főnök alatt elválhatlan egységet képeztek. — Felsö-Kékeden 1844-dik év julius 23-kán. Jakabfalvay Ferencz *) Protestáns gyámintézet. A' magyarhoni egyházak és iskolák kezdettől fogva mostanig keletkezésöket és fenmaradásukat csaknem kizárólag azon áldozatoknak köszönik, mellyeket a' vallás szeretetétől ihletett egyes hitsorsosok az egyház oltárára raktanak le. A' jelenkor örökhálával emlékezik vissza azon buzgó elődökre, kik e' tekintetben magas példát hagytanak nekünk. A1

mostan élők nem feledhetik , hogy legrégibb gyülekezetink és iskoláink, az ezekben működő lelkészek és oktatók, a' templom- és iskolaépületek, a' tanuló-ifjuság felsegítésére honn eskün alapított gazdag jutalomdíjak, a' vallásos, tudományos és polgári élet mind meg annyi elkerülhetlen eszközei, nagyobb részint buzgó apáiknak müvei. Nem modhatnók ugyan, hogy a'jelen századnak, ha a'multakra visszatekint's velők egybeveti magát pirulnia kellene; mert a' tapasztalás azt bizonyítja, hogy az adakozási buzgalom és az *) Tekintetes Jakabfalvay Ferencz nrnak e" czíkkért, mellyet csak e' napokban vett által, szíves köszönetei mond alúlirott szerkesztő, 'f hogy Lapunkban minél többször szólaljanak meg világi uraink, közleményeik iránt figyelmet igér Törők.