Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-26 / 4. szám

egyház iránti tettleges részvét hitünk sorsaiban még ma is él és isten és emberek előtt kedves áldozatokban nyilatkozik. De a' tapasztalás azt is bizonyítja, hogy az eddigi segedelmezési kéregetések , a' supplicatiok, legatiok, albisatiok a' mellett, hogy czélhoz nem vezetnek, mind* a' kéregetökre, mind a' megkeresettekre nézve tetemes kellemetlenséggel vannak egybekötve, azoknál, hogy többet ne említsünk, idejök pazarlásával , ezeknél az adakozási készség csökkentésével; hogy az adományok nem mindig jutnak el azon czélhoz, mellyre szánva voltak; végre, a' mi legfőbb, nem gyűlnek be annyi mennyiségben , mennyi a' szükség nagyságához képest kívántathatnék. Ide járul azon magában örvendetes esemény is, hogy mióta Il-ik József magasztalt emlékezetű nagy királyunknak, a' protestáns egyházat atyai karokkal védő szelleme, örökség gyanánt szállott koronás utódaira, a' hit és lélekszabadság nyomán számos uj egyház keletkezett hazánkban, mellyek az egyedüli kutforrást az egyesek önkénytés áldozatait, ha ki nem meríték is, legalább — az említetteken kivül azon okból is, mivel a' filiák elestével a* régi anyaegyházak is meggyengülvén, szinte segedelemre szorultak — nagy mértékben csökkentették azt. Melly gyökeres bajon gyökeresen segítendő, az evang. egyházak egyetemes közgyűlése az 1843dik évben egy választmányt nevezett ki olly megbízással, hogy az adna véleményt a' felöl: hogyan lehetne az egyházi és iskolai élet legkiáltóbb szükségein jugy segíteni, hogy a' közös inség közös áldozatok utján sziintettetnék meg. A' választmány az 1844dik évi egyetemes gyűlésnek benyújtván munkálatát, abban egy protestáns gyámintézet felállítását sürgelé, melyhez minden egyes gyülekezetnek kellene esatlakoznia. Az egyetemes gyűlés az említett gyámintézet tervét egészben helyeselvén, annak életbe léptetését jegyzőkönyvileg kimondá 's egyes hitsorsosok buzgóságára bizá. Ennek következtében az 1844dik év sept. 4én hitsorsosaink közöl számosan gyűltek egybe b. Prónny Albert ur, mint az az évi egyetemes gyűlés helyettes elnökénél, 's a választmány munkálatát 's az általa tervezett gyámintézet alapszabályait felolvasván, abban egyeztek meg, hogy azt még uj vizsgálat alá vetendik ugyan, de mindazonállal az egyetemes gyűlés határozatával egyetértöleg, a' gyámintézetet ezennel életbe léptetik, 's magokat —az azonnalévenként fizetendő adakozást 1844re lefizetvén — annak tagjainak vallják. Hogy pedig czéljaik felé annál biztosabban haladhassanak, egyhangúlag Szirraay Adám septemvir ő méltóságát elnökül választván, megkérték: hogy a' gyámintézet ügyeinek elrendezését 's az e' részben történendő tanácskozások vesérletét felvállalni szíveskednék., Szirmay Adám ur ö méltósága ezen bizodalomteljes kérelemnek készségesen hódolva, az elnökséget elvállalni kegyes volt, 's mintán az 1844dik évi oct. 6án folytatva ugyanazon hó 9kén és az 1845dik jan. 4én elnöksége alatt tartott népes gyűlésekben, a' gyámintézet alapszabályai, bővebb tanácskozás és megvitatás alól kikerülvén, megerősíttettek 's kihirdeltetésök elhatároztatott. Minek következtében közöljük a' protestáns gyámintézet alapszabályait. IVfttestan** syáiiimtczct alapszabályaid í. A' gyámintézet czélja. A' gyámintézetnek egyediili czélja, az apostol ezen szavaiból indulólag (Galat. 6, 10.): „tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig hitünk sorsosival' — az egyházi és iskolai élet eszközeiben szűkölködő magyarhoni prot. gyülekezetek biztosabb és czélirányosabb felsegélése. II. A! gyámintézet szerkezete. Tapasztaltatván, mikint az eddig divatozott egyházi és iskolai kéregetések, az úgynevezett albizatiók, supplicatiók, collecták 's a' t. — nemcsak hogy visszaélésekre szolgáltatának alkalmat, hanem egyszersmind a" segedelmezés kiosztását'is jóval csökkenték , és a' kiosztottat csak czél- és aránytalanul szivárogtaták szét a' szűkölködők közt; ugyan ennélfogva az 184 Id.k évi sept. lsö napjain tartott négy superint. egyetemes gyűlés tanácskozásainak következtében egy olly középponti gyámolító intézet hozatott létre, melly az önkénytés adakozásokat, községi és esperességi gyámintézetek és választmányok állal beszedeti, kik viszont a' beszedett pénzösszegnek alább megnevezendő részét a' központi gyámíntézeti választmánynak — a' szűkölködő gyülekezetekről! tudósításokkal együtt — kezelés végett beküldi Mellyek értelmében a'gyámintézet czéljának elérésére, mind a'gyülekezeti érdek, taind a' központosítás tekintetéből, alakulnak egyfelől: községi gyámintézetek, — esperességi gyámintézeti választmányok, — és középponti gyámintézeti választmány; másfelöl: gyámintézeti képviseleti gyűlések, — és gyámiidézeti nagygyűlés. III. Községi gyámintézet. — A' gyámintézethez csatlakozó minden község saját kebelében egy választmányt nevez, melly a' gyámintézet kebelbeli egyes tagjaitól az adományokat beszedi , azokról a' községbeli egyes tagoknak számot ad, 's a' begyült adományoknak egyik felét a1 központi választmányhoz — az alább megnevezendő ulon és időben — beküldi; másik feléről pedig szabadon rendelkezik a' gyámintézet közös czéljának érdekében IV. Esperességi gyámintézeti választmány. — Minthogy a' központi választmány csak ugy működhetik sikeresen , ha a' gyámintézeti ügyek igazgatása egyszeriisíttetik, mi elérhetlen volna , ha minden egyes községi gyámintézettel közvetlen levelezésben állana; mindenegyes esperességhez tartozó gyámintézetek öszpontositása vé-