Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-26 / 4. szám

rendszernek alapja volt a' status és vallás egy­ségének eszméje; és Rómában a' vallás szolgái, mivel ott status-vallás volt, mindenkor mint status hivatalnokai tekintettek. Ezen viszonya a* vallás­nak a* statushoz a' római birodalomban legfonto­sabb következményű lett a* mai időkig, mivel az ó-római fogalom a* status-vallásról, a' keresz­tyénségnek Constantin alatt a' római birodalomba lett bevitele alkalmával, a* keresztyén vallásra is át-vitetett, 's ez is mint status-vallás lépett föl. A' Reformatio idejeig egész közép-koron át tagadhatlanul Európának nagyobb részében a' róm. cath. egyház volt egyedüli kizárólagos status­vallás, — a' midőn a' keresztyénség fölötti egyed­uralma, a* keleti görög egyház elszakadása, 's a' protestáns hitfelek támadása által, elveszett. A' protestantismust elfogadott tartományokban a' protestáns, az Orosz-birodalomban az orthodox görög-egyház emeltetett uralkodó egyházzá. Igy álltak fel többféle status-egyházak, különböző vallás-felekezetek között, több vagy kevesebb eltürésökkel más felekezetüeknek, vagy minden polgári jogokból lett teljes kirekesztésökkel. Több európai országokban mindazáltal a' catholicismus kizárólag tartá fen magát. A1 vestfáliai béke által ismertetett el mindkét felekezetű protestáns egy­háznak status-egyház-formálhatási joga Német­országban , mialatt catholicusok és protestánsok egymást, magok belső viszonyaikat illetőleg, a' collegialis rendszer jogai szerint, egymástól füg­getlenül tűrik. A* catholicismustól elvált német tartományo­kon kivül Hollandia és a' három scandinaviai or­szág emelte a' protestáns vallást status- egyházzá. Angliában sajátságos status-egyházzá alakult a' protestáns egyház, ámbár elfogadott elvei legke­vesbbé sem jogosíthatják kizáró, 's status-egyház formálására; mivel a* protestantismus ellentéte a' catholicismus stabilitási , egyedül-idvezítöi 's egyedül uralkodási elveinek. A' protestantismus elve a' formákra nézve: nyugott haladás, ok­szerű türelem/s szabadság; velejére nézve pedig: lelkiösmeret 's hitszabadság; 's igy következet­lenség magát a' status-társaság egyedül uralkodó hitfelekezetének vallani. Frankhonban régidő óta a' cath. vallás ural­kodó és status-vallás, meliyet XIV dik Lajos egyedüli vallássá akart alakítani. Az Alpeseken túli félszigeten, u. m. a' Pyrenein, minden olasz tartományokban, Spanyolhonban és Portugalliában, mai időkig a' rom. cath. vallás kizárólag tartotta fen magát, a' nélkül, hogy más felekezetireknek nyilvános istentisztelet engedtetnék. Nem külön­ben Brasiliában 's déli Amerikának most függet­len, egykori volt spanyol gyarmataiban. Oroszországban az orthodox görög-egyház orosz egyháza a' czár főnöklete alatt. Politica kí­vánta ott, hogy a' vallásos és egyházi élet a' vi­lágival egybe-olvadjon, azaz, orosz görög-egy­ház és Oroszország egyet jelentsen. A* görög-egy­ház az orosz nemzeti elemeket életre hítta, birta, beszentelte, *s alapja lön az orosz nemzetiségnek, akkor, midőn az, mint status-vallás ügyesen vá­lasztott eszköz a' tudatlan népnek szenvedőleges engedelmességben tartására, 's olly tulajdonoknak a1 népbe át-plántálására, mellyeken az önkény kórói leginkább tenyésznek. Egészen feltűnő ellentétben áll azonban sza­bad Északamerika, egyházi ügyeiben, az ó-világ országaival. Ott teljesen el van különözve a* sta­tus az egyháztól, a* vallásos szabályok a* politi­kaiaktól ; nem találni ott sem egybe-olvadását a' kettőnek, sem egyike alárendelését másikának. Uralkodó, kiváltságolt, vagy statushatalom által pártfogolt egyház ott nem létez. Sőt a' Iegtöké­lyesebb vallás- és hitszabadság él nálok, 's nem puszta türelem vagy eltűrés, mint Európában, és él a* számos, különböző ugyan, de egymás mellett békében megférő hitfelekezetüeknek az isten­tiszteletre szükségesek megszerzésére szabad ál­dozat-készség elve, A* status-egyház elve nálok teljesen el van vetve. Költségeiket magok fede­zik. Nem tárták remélhetönek, hogy papi rend, mellyröl a' status gondoskodik, hivatásában olly szorgalmas lehessen, mint azok, kiknek érdemök saját belső értékök 's hasznos voltuk által latol­tatnak. Ugy vélték, hogy épen az egyházi köz­ségeknek a* politicai tekintélyektől való teljes el­választása , 's az istentisztelet költségeinek az illető hitsorsosok által leendő fedezésével, a' nél­kül, hogy a' statusok vagy kormányaik által egy nagyobb érdemű 's hatályosabb papi rend állíttat­nék fel, mint az angol fő-egyház felmutathat, a* valódi vallásosságot jobban előmozdítandják. Fő­elsőbbsége ezen amerikai rendszernek az európai fölött az, hogy minden összeütközés az egyházi és világi egyesületek között kivan kerülve ; szo­ros elválasztása a' vallásosnak a'politicaitól, egy­háznak a' statustól egyrészről biztosítja a' status­hatalmat, midőn másrészről megóv a' leikinek a* világival való azonosítása ellen. A' vallásos ér­zelem azonban nálok nem hogy fogyna, sőt bár­melly európai tartományival versenyezhet. — Az amerikaiak erkölcsi állapotjokról lásd: Die Ame­rikaner in ihren moralischen, 'politischen und ge­sellschaftlichen Verhaltnissen. Stuttg. und Tübing 1837. Francis P. Grund, és Julius" Nordamerikas sittliche Zustande Bd. 1. Leipz. 1839. Egyébiránt a* franczia forradalomig 's még jóval azután is Némethonban mind a' protestáns, mind a- catholicus tartományokban ismeretlen volt a' korlátlan lelkiösmeret- és vallás-szabadság, 's jog-különbség volt az uralkodó status-egyház és más egyházak között, mert mindig a' világi ha­talom szeszélyétől függött, az egyház szabadságát kiterjeszteni vagy korlátolni. Csak a' NapoIeon alakította német-tartományokban volt első példája annak, midőn törvényben mondatott ki mindenki-

Next

/
Thumbnails
Contents