Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-19 / 3. szám

fogadtatott egyházi alkotmányunk legközelebbi országgyűlésen alkotandó törvény által sanetionáltassék." *) Ezt határozta a' hódmezö-vásárhelyi evang. egyház, mert erősen meg van győződve, hogy csak ez által emelkedhetik országos egyházunk java, méltósága, áldott hatása és dicsősége. Elmélkedjék minden egyház: vájjon jó-e a' vásárhelyi evangélikusok hite 's meggyőződése vagy sem! ? Ha valamelly egyház üdvösbet mutatand: mi szívvel lélekkel elfogadjuk és pártolandjuk. — Most még a' javaslat némelly pontjaira felvilágosítást adni, egyházam iránti kötelességemnek tartom. Sokan azt fogják kérdezni: honnan fedezendő a' választmányi költség? honnan a' napidijak? mikor egyházi közpénztárunk nincsen. Hogy kegyes fundusunk nincsen : az részint országos elhagyottságunknak, részint magunk bűne, és épen azért a hm.-vásárhelyi egyház, noha szegény és kicsiny is, azt vallja, hogy ha egyházunk érdekeire megkívántató költségeinket senki más nem akarja fizetni, addig is, míg az országgyűlés e'tekintetben létre hozandjaazt, mit a'mult gyűlésen megpendített, mi magunk, tulajdon zsebeinkből, fizessük meg.. E1

gyülekezet ismeri a' honi evangélikusok régi buzgóságát, mellynél fogva vagyonnal, élettel áldoztak ev. vallásunk érdekeinek oltárára, és azon szent hitet ápolja keblében, hogy a' mostani uri ivadék, és bármilly sorsú és rangú evangelikus sem zárja be erszényét akkor, midőn olly drága áron megvétetett 's szeretett evang. egyházunk java, dísze, dicsősége hozzá folyamodik segédfillérért. A' honi protest. közönség elevenen tudja érzeni vallási szabadságát, függetlenségét, önállóságát, és igy megsértené hitfeleinket, ki azt gondolná : hogy noha ők vallásuk érdekeiben milliókat adakoznak: néhány százforintnyi választmányi költséget fedezni nem tudnának, fedezni nern akarnának. Még eddig nekünk sem ország sem senki más segélyt nem adott, és mégis keresztyéniségünket tekintve és az azzal járó műveltséget is, nem vagyunk a'legutolsók a' hazában, noha mások fuladásig benne Én már elmondám véle menyemet, miszerint magunk sanctionáljuk egyházi törvényeinket n

s nem más, ki az egyházon kivül áll. Ezt azért is, mert kétlem, hogy a' vásárhelyi kivánat könnyű szerrel 's hamarjában teljesítessék, több táblán kelletvén átmennie, hol azok is ülnek, kiknek nincs érdekökben, hogy a' protestáns egyház constatiroztassék. Azt is gondolom: országosan sanctionált törvény nem lehet, mit nem az ország Rendei alkotnak, hanem csak a' prot. egyház; vagy ha a' Rendek ez ügybe avatkozandnak 's a' terven változtatást vagy módosítást teendnek: akkor alkotmányunk nem az egyházé leend többé, azaz, egyházunk autonómiája megszünendett, legalább csorbát szenvedendett. — Tiszamellék elfogadta "s követi a1

budai cánonokat, felsőbb megerősítés nélkül is: mi is életbe léptethetjük az önmagunk hoztuk törvényeket; mert mindenkinek lehet önmaga elébe törvényt szabni. Török. vannak a' bőségben, mi pedig országosan üldöztetünk az Ínségtől 'stb. 'stb. Törvényes sanctiót azért kíván adni, mert e' nélkül ismét csak olt volnánk, a' hol jelenleg vagyunk, bajunkon segítve nem leendne. A' vásárhelyi egyház olly egyházi alkotmányt akar, mellynek hatalma egyiránt kötelezné azokat, kik bíborba és aranyba öltöznek, és azokat is, kik csak subában járnak. — E' javaslatnak az sem áll ellene, hogy épen illy tervnek készítésére már a' jutalom is ki van tűzve; bár minél több illy tervet olvashatna közönségünk, mert csak igy jönnénk tisztába az iránt, mit elérni édes-mindnyájan óhajtunk. Pályázzanak, Istennek nevében, azok, kiknek módjokban áll pályázni: de a' választmányi uton hamarabb elérjük a' czélt; és nekünk csak ez kell. Az országgyűlésen is a' választmányok készítik a1

törvény-javaslatokat. — És ha lesz alkotmányunk, aztán — tarthatunk zsinatot. Jeszenszky László. hm.-vásárhelyi ev. pap. Iskola- 's nevelésügy: Hiimaiiisimis és Realismus ae Iskolákban, Az iskolákróli kérdésben a' humanismus és realismus azon elveket jelentik, mellyek szerint az iskolai hasznokat és czélokat legbiztosabban lehessen elérni. A' realismus t. i. vitatja, hogy az ember boldogságára , mellyre őt készíteni 's vezetni az iskolák főfeladata lenne, a' külső világi dolgok ismerete legszükségesb. A'természet elemei mintegy eskjitt ellenei az embernek. Tüz, vízáradások, villámok 'stb. neki esnek, 's tanulnia kell azoknak tulajdonságait, hogy ellenök állhasson, dühösségöket pedig meggyőzni 's erejöket hasznára fordítani értse. Élelmet továbbá 's minden kényelmet csak ugy szerezhet magának, ha a' teremtett dolgok természetét kifürkészé, 's a' földi tárgyakat hasznára fordítani megtanulta. 'S ennek következésében a' realismus állítja, hogy az iskolák czéljoknak legjobban felelendnek meg a' tárgyi tanulmányok előleges pártolásával. Ellenben a' humanismus sürgeti a' személyrőli, kiváltképen pedig az emberlélekrőli oktatást, 's bizonyítja , hogy az által még a' tárgyróli tanítás is könnyebbül, 's hogy igy az ember, mint polgár is, kivánt czéljához biztosabban jutand el. A' kérdés nagyérdekü, kivált most, hol átalános a' hiedelem, hogy jó iskolák nélkül az álladalom czéljait sikeresen elérni lehetetlen. Az iskoláktól ugyanis követeltetnek a' közboldogság elérésére alkalmatos eszközök: mert eszköz nélkül czélt érni akarni képtelenség. De az iskolának is tudnia kell, mi czélokra kelljen eszközöket készítenie. Az iskolák mindig a' status czéljaihoz alkalmazták magokat, 's ennél fogva bizonyos, hogy Spárta sajátlagosan neveié fiait, 's Pythago-